Meteorológiai társalgó

Igen, ha jövünk pl. le a Hegyes-hegyről az igen meredek nyugati gerincen, bele is botlunk a volt kisvasút  “teraszába”. Hú, de rég volt, amikor ott jöttünk le, de élesen él bennem a kép. Ezért jó turista térképpel, sűrűn rásandítva kirándulni, mert így jobban memorizálja az ember, mi hol van.

Közben itt az inverziók inverziója van, zúzmarás köddel. Ha így folytatja jan 2-ig, akkor errefelé zúzmara réteg lesz a talajon is 

Annak azért talán vékonyka lenne, inkább csak egy kis leíró megfigyelés néhány évtized összegzéseként. ....egyébként az egyik legfontosabb, forgalmasabb központi erdészeti rakodó a térségben... 
Jó választás az  a nem kis terület, valóban nagyon változatos minden szempontból: völgyek, bércek, hegytetők, gerincek sok színű világa.
Ahogy a régi ipartörténeti emléket ábrázoló  fotók is mutatják. Ezért pl. már kicsit le kell térni a jelzett utakról....biztos tudod, hogy ez a Nagybörzsönyi Erdei Vasút valamikori Kereszt-völgyi szárnyvonalának, a Hegyes-hegy ormát lassú szinteséssel megkerülő szakasza, Kisirtáspuszta felé.
Az egész szárnyvonal önmagában kuriózum lehetett, hiszen több mint tucatnyi vasúti csúcsfordítóval, számtalan leágazó mellékággal rendelkezett a kisebb, szűk és igen meredek völgyekbe. Egészen a Nagy-Inóc hatalmas, nyugati hegytömbjének felső régióba "mászott fel" a felfelé ló vontatta, lefelé fékezős-gravitációsan guruló, keskeny nyomközű, gyakran felszedhető, ún. "repülő vágányokkal" kiépített erdei iparvasút. Kb. a Kammerhoff 750-780 méteres magasságáig. Aki ránéz egy szintvonalas domborzati térképre már érzékelheti mit jelenhetett itt faanyagot szállítani....az Inóc nyugati oldalának völgyfői helyenként olyan meredekek, hogy kis túlzással kötélbiztosítás is kellene..pl. Szénégető-völgy, vagy a Fokhagymás...

Micsoda mikroklimatikus elemzés, de teljesen beleképzeltem most magam, és milyen igaz, hogy a”sátorhegyek” délről tényleg beárnyékolják azt a részt.

Nekem az egyik, ha nem a legkedvesebb helyem a Börzsönyben ez a nyugati rész, ami nagyjából Nagyírtásp.- Nagybörzsöny - Salgóvár - Nagy Inóc “négyszögben” fekszik. 
Most nyáron is fel tudtam fedezni még új helyet:
A régi kisvasút Viaduktját ami a Hosszú-völgy oldalában ment, meg a régi átvágást is:

Nem adja jól vissza a kép, de élőben nagyon látványos.

Az bizony. Az Érsek-tisztás...és a Hosszú-völgy meredek és mély fekvésű, szűk völgyfője, mely nyugatra, az Ipoly völgyére fut ki, ahol a Nagybörzsönyi Erdei Vasút nyomvonalának egy része is halad, Kisirtáspuszta után.
Igazi, magasan fekvő, hideg fagyzug, főleg télen. De nyáron is jóval hűvösebb a környezeténél. Kivéve, ha a keleti "sztyeppeszelek" fújnak, mert akkor az Inócok gerincén (a hegység főgerincén) átbukó szél, főnszerűen hat és éjjel 22-23 fokokat is lehet mérni. Ilyenkor azonban remek a hómegtartó képessége, ahogy Gábor fotói is mutatják. A kb. 460 méter magasan fekvő, valójában a Keserűs-orom-Nagy-Sas-hegy és a Lóhegy vonulatai közötti hegynyeregben, szinte hideg tó effektus szerűen ülepszik meg a levegő és éjjel keményen fagy a tisztáson. Télen, ha süt a nap, akkor az alacsony napállás miatt, a felette emelkedő hegyek szinte teljesen beárnyékolják.  Alig éri a napfény.  Ha nincs légmozgás és ezzel átkeverés, itt mindig csak lassan tömörödik, jegesedik a hóréteg, olvadni alig olvad. Innen északkeletre, a kissé magasabban, 600 méteren, a Nagy-Inóc és a Kis-Inóc hegytömbjei között fekvő Inóci-nyereg, hasonló fekvése miatt, de még ennél is erősebb fagyzug. Ha már Érseken sincs hó és jég, ott szinte mindig egy darabka télre lehet még bukkani, a hegyek árnyékában megbújva.  

Igen, az. Máshol kb. semmi hó nincs, ez jó kis mikroklíma ott. 

Megfelelő völgyben még egész jó a helyzet.