Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Itt középen és délen szerintem azért szerdáig súrolni, elérni és meghaladni is fogjuk a 30 fokos Tmax-okat.
"Hõségnap sorozatokról" azért nincs szó. Teljesen extrém is lenne így szept. 10.-e után. A legfrissebb ECMWF futás szerint a melegnyelv szinte átrohan felettünk, tulajdonképp csak vasárnap lesz rajtunk a 16 fokos T850. Hogy ebbõl milyen T2m-ek születnek, még kérdés. Az a meglátásom, hogy az ország északi egyharmadán nemhogy hõségnap sorozat, de talán egy hõségnap se lesz.

Érdekes nekem a 83-84-es télrõl csak a februári Dk-hóvihar jön be,más nem nagyon.Szerintem a 82-83-as tél volt enyhe zonális,csak a február emlékeztetett valamennyire hogy ez a leghidegebb évszakunk.
Valóban még nem látszik a hidegmag ott ahol szeretnénk,ezért gondoltam hogy csak október elejétõl érdemes ezzel foglalkozni.
Az általad említett enyhe télelõnek mindenesetre komoly esélye van egyenlõre.
Valóban még nem látszik a hidegmag ott ahol szeretnénk,ezért gondoltam hogy csak október elejétõl érdemes ezzel foglalkozni.
Az általad említett enyhe télelõnek mindenesetre komoly esélye van egyenlõre.
Hát, a tél milyenségének kategorikus kijelentése tényleg sarlatánság lenne. De az ember azért foghat szagot... Ha mi, lelkes "idõjárás bolondok" azt mondanánk, hogy teljes homályban van elõttünk az eljövendõ hideg évszak, az olyan lenne, mintha egy orvos kijelentené: a leghalványabb lilája sincs arról, mi lehet a beteggel...

Nem teljesen értem az utolsó mondatodat. Én az enyhe január kapcsán részint az 1985/86-os, részint az 1983/84-es telet említettem.

1984 Karácsonyától kezdve 85 január 23-ig gyakorlatilag az egész ország hó alatt volt. Ezen idõszak elõtt is volt hideg rendesen, sõt, napi 10-15 centis friss hórétegek is voltak. Az idõszak utáni két hétben elõ- és hátoldali helyzetek váltották egymás, gyakori záporokkal, hózéporokkal, zivatarokkal. Majd Február 8-tól 25-ig brutális hideg, 5-25 centi havakkal. Hát ez megint nem jött be

1-es típusú, ez jó...
Szerintem a mostani helyzetbõl sarlatánság lenne megállapítani a tél milyenségét.
Brekk: 200.

Szerintem a mostani helyzetbõl sarlatánság lenne megállapítani a tél milyenségét.
Brekk: 200.

Nem kell megnéznem, ugyanis pontosan emlékszem az 1984/85-ös tél lefolyására. Tényleg igen zord volt, egymást követõ hideghullámokkal. Sõt, életem eddigi legalacsonyabb Tmin-jét is
akkor mértem január elején.
Ezzel szemben a következõ, 1985/86-os tél januárja legfeljebb átlagos, de inkább a fölötti középhõmérsékletet hozott -ellenben a február, és a március nagy része is jéghideg lett.
Három egymást követõ tél: 84/85, 85/86, 86/87 príma hidegre sikerült, zord, havas idõszakokkal. Ellenben a fenti sorozatot megelõzõ, 83/84-es olyan volt, mint amilyen idén is kinéz: 1. típusú (ezt a besorolást az imént ötlöttem ki). Meleg koraõsz, télies november, zonális, enyhe december és január jellemezte. Ekkor is tél végére jött meg a zimankó: január 3. dekádjától február végéig havak, fagyok voltak.
Hidegmagokról: egyelõre nyoma sincs a nyugat-szibériainak. A hideg terület Észak-Amerikát a póluson keresztül Kelet-Szibériával összekötõ vonalban látszik. Lehet, ez még nem sokat mond -a hidegbázis még csak ezután indul fejlõdésnek, bõven változhat a helyzet a télre.
akkor mértem január elején.
Ezzel szemben a következõ, 1985/86-os tél januárja legfeljebb átlagos, de inkább a fölötti középhõmérsékletet hozott -ellenben a február, és a március nagy része is jéghideg lett.

Három egymást követõ tél: 84/85, 85/86, 86/87 príma hidegre sikerült, zord, havas idõszakokkal. Ellenben a fenti sorozatot megelõzõ, 83/84-es olyan volt, mint amilyen idén is kinéz: 1. típusú (ezt a besorolást az imént ötlöttem ki). Meleg koraõsz, télies november, zonális, enyhe december és január jellemezte. Ekkor is tél végére jött meg a zimankó: január 3. dekádjától február végéig havak, fagyok voltak.

Hidegmagokról: egyelõre nyoma sincs a nyugat-szibériainak. A hideg terület Észak-Amerikát a póluson keresztül Kelet-Szibériával összekötõ vonalban látszik. Lehet, ez még nem sokat mond -a hidegbázis még csak ezután indul fejlõdésnek, bõven változhat a helyzet a télre.
Teljesen egyértelmü hogy nyugat-szibériában elhelyezkedõ hidegmag számunkra a legideálisabb.Nagy kiterjedésü Skandináv Ac gondoskodna hogy ez a hideg elérje a kárpát-medencét.
Thermometer: A Tutiempo.net-en megnézheted hogy 1984-85 telén milyen komoly hidegek voltak 85 januárban,februárban.Idõtartalmában magasan veri a 87-es telet.
Thermometer: A Tutiempo.net-en megnézheted hogy 1984-85 telén milyen komoly hidegek voltak 85 januárban,februárban.Idõtartalmában magasan veri a 87-es telet.
Amúgy hol kell pontosan elhelyezkednie a hidegmagnak ,hogy az jó legyen nekünk?
1984 nem maradt meg élesen az emlékezetemben. Olyasmi dereng, hogy szeptemberben valóban volt egy kifejezetten meleg, déliszeles idõszak, de azután olyan hidegbetörés jött, hogy ihajj.
Az 1985-ös koraõsz viszont biztos, hogy feltûnõen meleg volt. November közepén téliesre váltott az idõ: fagyott és havazott. A tél kétharmadát viszonylag enyhének mondhatjuk: a jan.1.-tõl jan.12.-ig tartó idõszak kivételével nem volt hótakaró és csak gyenge fagyok fordultak elõ. 1986 február másodikától ellenben olyan hideghullám tört ránk, mely méltán összehasonlítható a múlt század "nagyjaival". Tehát, ez az év is 1.típusú volt: elõoldali-zonális õszelõ, hidegleszakadásos késõõsz, a tél elsõ fele zonális, enyhe -aztán a vége felé zord hidegre fordul.

Az 1985-ös koraõsz viszont biztos, hogy feltûnõen meleg volt. November közepén téliesre váltott az idõ: fagyott és havazott. A tél kétharmadát viszonylag enyhének mondhatjuk: a jan.1.-tõl jan.12.-ig tartó idõszak kivételével nem volt hótakaró és csak gyenge fagyok fordultak elõ. 1986 február másodikától ellenben olyan hideghullám tört ránk, mely méltán összehasonlítható a múlt század "nagyjaival". Tehát, ez az év is 1.típusú volt: elõoldali-zonális õszelõ, hidegleszakadásos késõõsz, a tél elsõ fele zonális, enyhe -aztán a vége felé zord hidegre fordul.

Ez így már teljesen más, a fölélövés nem vitás, csak a mértékének hangsúlyozását éreztem egy kissé erõsnek. (ez aztán egy cirkalmas mondat lett) Egy biztos: minden elõrejelzõ fog még ennél alaposabbat is bukni...
Ami a telet illeti: már tudom, h mi lesz akkor ha enyhe lesz és azt is ha kemény hideg...röviden: semmi, valahogy talán túléli az ország mindkettõt, hisz nem ma kezdtük az ipart, erõs legények és bátor leányok élnek itt!

Ami a telet illeti: már tudom, h mi lesz akkor ha enyhe lesz és azt is ha kemény hideg...röviden: semmi, valahogy talán túléli az ország mindkettõt, hisz nem ma kezdtük az ipart, erõs legények és bátor leányok élnek itt!

Jó, hát nem alaposan -csak valamennyicskét, de azért fölélõtte. Legalábbis itt, Észak-Dunántúlon.

É,ény-on valóban fölélõtte,máshol nemigen volt nagy az eltérés.
Egyelõre megállt a GFS évszakváltás tologatás,stabilan adja 15-tõl az õszt.
A közelgõ télrõl még csak latolgatni lehet de az elõjelek válóban nem jók. Emlékeim szerint az 1984-85 és az 1985-86-os õsz ha nem is tért el túlzottan az átlagtól,igen komoly meleghullámok voltak (85-ben még oktober elsõ felében a déli országrész közel volt a 30 fokhoz),mégis mindkét tél komoly volt.Tehát van ellenpélda is.Október elejétõl figyelni kell északon a hidegmag növekedését,terjeszkedési irányát és a benne kialakult magasnyomás stabilizálódását.A jégkiterjedés túlzottan nem érdekes,mert igazán nem ez dönti el a telünk erõsségét.(Viszonylag "kis kiterjedésü" jégfedettség is hozhat kemény telet megfelelõ irányítás alatt.)
Egyelõre megállt a GFS évszakváltás tologatás,stabilan adja 15-tõl az õszt.
A közelgõ télrõl még csak latolgatni lehet de az elõjelek válóban nem jók. Emlékeim szerint az 1984-85 és az 1985-86-os õsz ha nem is tért el túlzottan az átlagtól,igen komoly meleghullámok voltak (85-ben még oktober elsõ felében a déli országrész közel volt a 30 fokhoz),mégis mindkét tél komoly volt.Tehát van ellenpélda is.Október elejétõl figyelni kell északon a hidegmag növekedését,terjeszkedési irányát és a benne kialakult magasnyomás stabilizálódását.A jégkiterjedés túlzottan nem érdekes,mert igazán nem ez dönti el a telünk erõsségét.(Viszonylag "kis kiterjedésü" jégfedettség is hozhat kemény telet megfelelõ irányítás alatt.)
Innye-na!
Kissé túlzó az az "alaposan" jelzõ. 17-26 lett a maxi, és csak 1 helyen volt 18 alatt. Jellemzõen 19-25 volt. GyMS pl. 17-21 úgy, h Likócs 19, míg Pér 17, Pér volt egyébként a leghûvösebb 250m alatt.
Aki EV-zik, az tudja, h ez még korántsem az alaposan kategória



Hétvégétõl meg ismét visszamelegszik bõven nyárias értékekre a hõmérséklet, hõségnap-sorozatokkal, az után lehet tartósabban hûvösebb idõ, persze ha tartják a modellek a jelenlegi felállást, a hónap közepe után következhet ez be. Én már várom.
