Globális jelenségek

"Mi ezek elégetésével az eltemetett és az élõvilág számára rendkívül értékes szén-dioxid egy részét visszajuttatjuk a légkörbe (a mészkõhegységek még több CO2-t raktároznak). Hatására a növények gyorsabban képesek növekedni, továbbá kevesebb vizet veszítenek(...)"

Szerintem alapvetõen rosszul tesszük, ha bármilyen ügyben azt gondoljuk: mi, emberek tudjuk legjobban, mire van szüksége a természetnek. Hasonló "jószándék" vezérelte (azaz szerencsére csak vezérelte volna) a szibériai folyók délre fordítását: milyen szép és jó lenne kizöldíteni azzal a vízzel a közép-ázsiai sivatagot... Mai eszünkkel persze tudjuk, hogy a károk óriásiak lettek volna. (Az Aral-tavat így is feláldozták a "nemes cél" érdekében.) De megvalósult példaként lehet említeni Ausztrália élõvilágának történetét az európai ember megjelenése óta, ahová számtalan növény- és állatfajt hurcoltak be "természetjobbító" szándékkal, melyek aztán rendre "váratlan módon" fékezhetetlenül túlszaporodtak. A lényeget ZMarton is leírta: a légkör esetében is (csakúgy, mint az élõvilágnál) túlságosan összetett rendszerrõl van szó, hogy ilyen egyszerûen eldönthessük, mi hasznos és mi káros, így azt tesszük a legjobban, ha nem is próbálunk belenyúlni.

Nem vagdalkozni akartam, csak példát hozni arra, hogy az abszolut értelemben kis változás nem biztos hogy jelentéktelen.

Az elsõ diagrammból nem csak az látszik, amit leírtál hanem még:

1. a kb 300 millió évvel ezelõtti lehûlés nagyon kilóg a sorból.
2. Az 550 és a 300 millió évvel ezelõtti lehûlést is kb 100 milló évvel megelõzte egy igen drasztikus CO2 koncentráció-változás.
3. A 150 milló évvel ezelõtti lehûlést megelõzte 30 milló évvel egy a 2. pontbelinél kisebb, de drasztikus CO2 változás.
4. A 260 millió évvel ezelõtti hirtelen felmelegedést megelõzte a CO2 konc. emelkedése, az utána közvetlen jövõ kismértékû lehûléssel pedig együtt járt a hasonlóan kismértékû CO2 csökkenés.


Ezekbõl talán le lehetne vonni azt is, hogy:

1. A drasztikus CO2 változást irányától függetlenül (ld. az 550 és 310 millió évvel ezelõttit) drasztikus hõmérséklet-változás követi, mégpedig kb 50 ezer év/ppm "távolsággal".
2. A hideg idõszakok vége elõtt kicsivel mindig megemelkedett a CO2 a légkörben és utána indult meg az erõs felmelegedés, ld a képedre behúzott függõleges fekete vonalakat.

Számomra ebbõl az következik (megint), hogy fogalmunk sincs, hogy mit okoz a CO2 változása.

A linkelt képeden (volstok.gif) teljesen más az ábra: minden lehûlés elõtt van egy határozott CO2 emelkedés, pl a 400 e évvel ezelõtt kezdõdött nagy lehûlés elõtt közvetlenül ott van egy 285-275-285 "V" betû a CO2-ben.

Ez most meg fog lepni, de az ilyen meredek CO2 emelkedés, amit mi produkálunk, szinte mindig egy hirtelen lehûléshez vezetett a diagrammok alapján.

Nem nagyon lehet sztem egyértelmû összefüggést mondani, az biztos hogy a CO2 változás hat az éghajlatra, de ennek sem az aránya, sem az iránya nem egyértelmû.

Vagy ha igen: töltsük fel a légkört annyira foszgénnel, mint amennyi CO2-van benne. Alig változtattunk valamit az egész légkörön, mégis emberek milliói halnának bele.

Ilyen hasonlatokra, és vagdalkozásra nincs szükség. Kérésedet teljesítve itt van az elmúlt 500 millió év:

A CO2 koncentráció változása 800 évvel követte a hõmérséklet változását (bizonyára a jövõ okozta a múltat). Ezzel ellentétben "kellõ távolságból" nézve a jégszelvényekbõl készült rekonstrukciók tökéletes bizonyítékai a magas éghajlati érzékenységnek, Al Gore be is vetette ezeket. Link

Nagyon szeretném, ha nem kerülne az ember által okozott éghajlatváltozás kérdése a környezetszennyezéssel összemosásra.
elolvashatnád mit írtam a fosszilis tüzelõanyagokról, nem vitattam a belõlük származó környezetszennyezést.

Az éghajlatot a környezetszennyezõ anyagok is változtatják erõsen, pl a szén égetésekor keletkezõ kén igen jó kondenzációs "anyag", növeli a felhõs idõszakok mennyiségét. Ezért nem mindig lehet szétválasztani a szennyezést és az éghajlatot.

Kérlek ábrázold számomra a légkör összetételében bekövetkezett változást kördiagrammon, nem fog menni.

Te meg ábrázold kördiagrammon a leghidegebb, legmelegebb és a mostani éghajlatra vonatkozó légkör összetételt mondjuk az elmúlt 500000 évbõl. Alig lesz eltérés, mégis mik történtek...

Sosem az abszolut változás számít, mindig a relatív. Nem a légkör tízerzred részét változtattuk meg, hanem a légkör melegét adó egyik gáz koncentrációját 20%-al! Nem ugyanaz.
Megint mondom: nem a CO2 változás érdekes, hanem a nem ismert folyamatok, amit elindít.



Vagy ha igen: töltsük fel a légkört annyira foszgénnel ( Link ), mint amennyi CO2-van benne. Alig változtattunk valamit az egész légkörön, mégis emberek milliói halnának bele.

Lesznek következményei, azonban közgazdasági megfontolásból nem mindegy, hogy ezek ránk nézve milyen irányúak és mértékûek lesznek. A hatások ismerete nélkül lehetetlen költség-haszon elemzés készítése, majd ez alapján a megfontolt döntéshozatal. Ne feledjük: egy tízezred részét sikerült megváltoztatni a légkörnek.

Kérlek ábrázold számomra a légkör összetételében bekövetkezett változást kördiagrammon, nem fog menni... Ezért ki kellett találni egy olyan mértékegységet, amely valójában nem is mértékegység. Ez az úgynevezett ppm (milliomodrész), vagy ppb (milliárdodrész). Ilyenekre nincs szükség, a légkör összetétele tökéletesen kifejezhetõ arányszámokkal. A CO2 diagram Y tengelyén 380pm helyett a logika törvényei szerint 0.000380 kéne szerepeljen, viszont ez jóval kevésbé attraktív.

Metán 1700 ppb helyett 0.0000017

Szerk.: elolvashatnád mit írtam a fosszilis tüzelõanyagokról, nem vitattam a belõlük származó környezetszennyezést.

Még egyszer mondom: a CO2 kibocsátással és minden más emberi tevékenységgel két baj van:

1. soha nem tapasztalt folyamatok a légkörben
2. a légkör kicsúszik az elmúl 1000-2000 évben megszokott keretekbõl (pont a CO2 miatt pl), ennek a következményeit nem ismerjük, de biztosan vannak.

Nem mondom hogy a CO2 rossz, csak azt, hogy a növekedésének a következményeit nem látjuk.

évszázmilliók alatt a tengeri és szárazföldi növények töredékére csökkentették a levegõ CO2 tartalmát

Pontosan. És mi most szépen visszállítjuk az x millió évvel ezelõtti állapotot anélkül hogy fogalmunk lenne hova vezet.


Értsd meg: mindegy mitõl csúszik el a légkör egyensúlya az eddigiekhez képest, most épp elcsúszásban van. És ennek lesznek következményei, ez biztos.


És még valami: a fosszilis energiahordozók mindig szennyezettek, a szén kénnel, a metán sok mással is, így a CO2 termelés (energiahordozók égetése) kötelezõen környezetszennyzéssel jár.

A megoldás mindkettõre az U + H alapú energiatermelés, semmi más. Minden más csak semmitérõ kamu.

Minden CO2-vel, energiapazarlással és légszennyezéssel kapcsolatos vitára egy dolog fog megoldást jelenteni, ha az energiatermelést (legyen az áram, fûtés, jármû) a lehetõ legkevésbé környezetszennyezõ módon oldjuk meg, azaz atomerõmû + fúziós erõmû + H2-vel "töltött" üzemanyagcella. Minden más erõfeszítés csak látszat, a probléma elodázása.

Lehet itt vitatkozni arról, hogy ki és mi okozza a változást, a tény az, hogy a légkör kicsúszik az elmúlt 1000 év keretei közül (ahogy nemrég írtam) és ennek következményei lesznek. Innentõl kezdve teljesen mindegy, hogy az ember vagy nem az ember okozta ezt, a légszennyezés erõs redukálása a fent írt módszerekkel mindentõl függetlenül is érdekünk, hiszen a CO2 (esetleges) hatásain kivül a légkörbe kerülõ por, kénszármazékok és minden más, ami az energiatermelésünkkel jelen pillanatban összefügg, erõteljesen befolyásolja az életminõséget akár hõmérséklet, akár felhõs napok száma (por+szmog+tsai), akár savas esõk, akár tödõrák szempontjából. Nehéz eldönteni, hogy mivel hatunk az éghajlatra és mivel nem, de az biztos, hogy minimális ráhatással kell lennünk a légkörre ha jót akarunk magunknak, ehhez pedig a CO2 és kénmentes energiatermelés az egyetlen út.