Meteorológiai társalgó

Reménykedem egy 2006-2007-es télben. Akkor nálunk november 3.-án havazott, utána alig láttunk 1-2 hópelyhet egész télen. Éljen a zonális, vagy mediterrán ciklon elõoldalas tél, 15 fokokkal, zivatarokkal!

Hát ez részben nekem is ingem, ezért magamra veszem, és inkább tartózkodom ezentúl a "most már biztosan nem lesz jövõ májusig 30 fok" típusú kijelentésektõl. Inkább visszatérek az eddigi latolgatásomhoz, hogy a késõ nyár fokozatosan átmegy indián nyárba (ez fog lejátszódni a jövõ hét folyamán), ezzel együtt pld. az ECM jövõ hét végére ismét acélos AC-hátoldali helyzetet mutat, így - amennyiben nem áll be országszerte a Hochnebel, ami azért még kissé korai lenne - nem lepne meg, ha zsinórban a 4. echt nyári hétvégét jegyeznénk fel szeptemberben, a szezonvégi strandolás hódolói legnagyobb örömére Egyébként ami az õszt illeti, a jó egy hónappal ezelõtt kiadott osztrák szezonális elõre meleg szeptemberrel számol (ez nagy valószínûséggel be is jön nekik), míg az október, és még inkább a november az átlaghoz körüli értékekel zár majd. A forrást ld. itt: Link

Ha a CFS is ezt várja, akkor még 1 okkal több, hogy tartsam a várakozásomat.

Hát igen, írásodra tökéletes példa a tavalyi év. A november 3/4-e zonalitással, az átlagnál jóval melegebb, eseménytelen idõvel telt.

Aztán hónap végén már az elsõ hidegleszakadás elég komolyra sikerült, olyannyira, hogy az ország északi részén tartós hótakaró alakult ki. Decemberben volt két gyors hõhullám, ezt leszámítva nagyrészt téli idõ volt végig, ami egészen január elsõ hetének a végéig kitartott.

Tehát az õsz eleji hûvös, hidegleszakadásos idõszakot követõen elég volt 3 hét zonalitás, hogy a hidegmagok kellõképpen megerõsödjenek, hogy aztán 1,5 hónapos szép telet okozzanak nálunk. Na persze ez nem igaz az egész országra, de a hidegpárnán kívül nem is egyenlõek a feltételek.

A CFS is ugyanezt várja hetek óta.


Idõközben a többször elbúcsúztatott 30 fokok úgy néz ki mégsem búcsúznak el. Van olyan fórumozó, aki már harmadjára írta le hogy már nem "fognak" visszatérni a 30 fokok.
Igen nagy az esélye az ország legalább harmadán 30 fok fölé cammogjon a T.

Ami a szezonális elõrejelzést illeti..., nekem az a tippem, hogy októberben, novemberben valóban nõhet a blocking hajlam, viszont decembertõl újra beállhat a pozitív AO (esetleg NAO) fázis relatíve kevés hidegleszakadással és erõsebb zonális áramlásokkal, hasonló tartós makroképekkel, mint amiket az idei nyáron megszoktunk. Ha az októberi, novemberi hideg valóban bejön... az a decemberi tél szempontjából nem valami üdítõ. Jobb, hogyha novemberben van egy tartósabb zonalitás... az többnyire megerõsíti a hidegmagokat. Ennek hiányában viszont decemberben, januárban van meg az esélye kellemesen enyhe, nyugatias szellõknek.
Így én egészen valósághûnek találom a CFS-t. Milyen különleges lenne egy újabb karácsony 22-23 fokban, zivtarok mellett, ugye?

Ez alapján egyezik a véleményünk, ám az óceánok, tengerek pozitív anomáliája nem hiszem, hogy a hideget támogatná. Az Atlanti óceán konkrétan jóval hidegebb, mint például tavaly volt: Link Link ennek oka gondolom az, hogy elég sok ciklon tevékenykedett arra. Ugyanakkor a Földközi-tenger jóval melegebb, ami a megszokottól jóval kevesebb délebbi szélességekre érõ hidegleszakadásokról árulkodik.

Ezek tehát mind-mind közvetett tényezõk, amik alig-alig szólnak bele a makrocirkulációba.

Szibéria! Hát igen, a helyében inkább csendben figyelném az eseményeket... nem búcsúzkodnék hetente...

Ámen!

Én úgy gondolom, hogy az energiamérleg megfordulásával (szeptember vége-október eleje), amikor az Atlanti-óceán, beltengerek hõmérséklete magasabbá válik a szárazföldénél, jelentõs változás áll be a makrocirkulációban. Én továbbra is -ahogy már kb. másfél-két hete leírtam- átlagosnál csapadékosabb októbert és novembert, ílletve hõmérsékletileg átlagos októbert, átlagosnál hidegebb novembert várok (akár szép havazásokkal).

Köszönöm ezt a rendkívül részletes elemzést.Abban teljesen egyetértünk hogy ez a légköri helyzet rendkívül stabil és a nappalok rövidülésén kívül semmi jelét nem látni annak hogy az idõjárás felvegyen egy olyan irányt ami azt sejteti hogy ebben az évben a télnek is el kell kezdõdnie.
Én nyugat-szibáriát figyelem,nekem a tél onnan indul.Ha ott megindul a hidegfelhalmozódás akkor azért szokott lenni valami.
( Taki megjegyzése valóban zseniális).

Az elsõ fontos lépés az lenne, hogy az Azori anticiklon kissé gyengüljön, vagy délebbre húzódjon vagy erõsebb legyen és északra terjeszkedjen ennek azért van realitása tél közeledtével. A másik, hogy a trópusi ciklonok pályája még északabbra úgy a 60-65. szélességi kör mentén haladjanak. Ezek kulcs fontosságú dolgok õsz folyamán. Ha ez nincs meg akkor a tél esélyei nagyon gyalázatosak. Ha ciklonok nem a Brit-szigetek térségét veszik célba akkor a hátoldali helyzetek, akármilyen hihetetlen is, de segítenek az anticiklon kialakuláshoz azon a helyen a Brit-szigetek környékén. Mivel a ciklonok gyakran az anticiklonok "tetején" vonulnak, mint egy emelvény ez úgy viselkedik, ez a pályát is módosíthatja. Ha ez mind megvan akkor egy jó adag hóbázisra is szükség van ezzel általában nincs gond, mert szépen gyarapodik majd. Ha ez is megvan akkor megfelelõ elrendezõdés, és hideg, valamint hóbázis felett masszív anticiklon épüljön ki, ha ezek sikeresek, akkor jó esetben nálunk is ki tud alakulni szép tél. Ez amit leírtam a 2009-10-es tél elõzményei voltak. Mindenki emlékszik milyen szép is volt. Változékonyság sok hó és hideg idõnként jelentõs enyhüléssel. Azt hiszem egy ilyennel minden télszeretõ kiegyezne. Sok-sok iylen idõszakot elemeztem ki és általában ezek kellenek. A másik ami megfelelõ csikorgó hideget jelent a szibériai anticiklon kialakulása. Ez megfelelõ helyzet miatt nálunk egy jól irányzott keleti áramlással száraz, de kemény hideg levegõ szállít áramlási rendszerébe. Ezek álltában úgy január második felétõl szolnak bele idõjárásunkba. Miért is? Egyszerû, ez egy hosszú folyamat addig teljesedik be és érintheti Európát, zord hideget okozva sokszor februárban. Amiket leírtam lényeges egy hideg, havas télhez. Ha ez nincs vagy késõbb alakul akkor a tél enyhébb, és minél késõbb annál enyhébb, vagy hidegpárnás ( sajátossága medencénknek) nálunk ezek mind az adott szituációk miatt alakulhatnak ki, elõrejelezi nem lehet, csak mikor ott vagyunk. Most pont a legrosszabb ( nekem a legjobb):-) verzió áll fent. A ciklonok az 50. szélességi kör mentén vonulnak, Irénke kedves megtette a hatását. Takival beszélgettünk és nagyon jól mondta, hogy õ nagysága "egy kavicsot dobott az óceánba". Ez hatalmas hasonlat volt tõle:-) Bizony most így viselkedik a légkörzés. A tél esélyei nálunk most nem állnak jól, de igen messze van még, és fordulhat a kocka. Egyelõre hosszú nyugat-keleti áramlás látszik idõnként leszakadó cseppek, esetleg peremciklonok, vagy hullámot vetõ frontok tarkíthatják idõjárásunkat, ez kb legalább még 2 hétig nem változik várhatóan. Aztán meglátjuk, de az elõjelek egy enyhe tél lehetõségét vetítik elõre. Már csak azért is, mert ezek a szituációk egyhamar nem állnak le, vagy ha mégis gyorsan regenerálódnak. De ne temesse senki a telet, erre is voltak jó ellenpéldák és kemény tél következett ezek után, szóval elrendezõdés kérdése az egész.

Sajnos ezek a trópusi ciklonok nem engedik ,hogy a hideg fölépüljön a Barents-tengernél.
És nem is látszik a vége a dolognak.
Azt vettem észre ,hogy ,ha Grönland dél-nyugati részén hideg van ,akkor sem tudd fölépülni az AC.
Hogy áll most a Golfáramlat?

Igen nagyon sok kérdés marad számomra is nyitott.Szorosan ehez kapcsolódó dolog az is hogy milyen elõzmény kell ahoz hogy a mostani helyzet meridionálisra váltson és biztosítaná nekünk a "normális" telet.Mi kell ahoz hogy idõvel felépüljön egy massziv brit vagy skandi Ac,szerepet játszik e ebben a hidegmag kiterjedése,vagy esetleg a napfolttevékenység ami számomra sötét ló.Vagy elég ha megszünnek az atlanti-óceánon a trópusi ciklonok amelyek igencsak elõsegítik a zónalitást Európában.Szóval sok kérdés van még itt.

Hogy a témánál maradjunk,JoeJack és Thermometer is említette,hogy ha az õsz végén,tél elején hidegleszakadás történik a hidegmagból akkor a télnek legalább a fele mehet a kukába. Én más szemszögbõl közelíteném meg ezt.Mit jelent hogy elpazarlódik a hidegmag???A hidegmagból leszakadó hideg helyére valóban a környezetéhez képest kevésbé hideg áramlik,de az ott lévõ hófelszin és a magasnyomás ezt a levegõt hamar ugyanolyan hõmérsékletûre hûti.Véleményem szerint hosszú heteket,nem kéne várni az újabb hidegleszakadásra.Jó példa erre 1984-85 és 1995-96 tele,amikor szinte folyamatosan kaptunk sarkvidéki hideget,a hidegmag nem fogyott el.1995-ben már november elején megjött a tél és rövid enyheségeket leszámítva maradt is.Tehát a tartós elõoldal kialakulásának a tél elsõ felében nem lehet mindig oka a korai hidegleszakadás.Átlagos,vagy annál nagyobb hidegmag esetén is lehet rekordokat döngetõ enyhe tél.Érdekes a meleg sosem fogy el.1982-83,2006-07 telén folyamatosan,megállás nélkül özönlött a meleg dny-ról,állandó volt az elõoldal.
Bocs a hosszúságért!