Meteorológiai társalgó

Bejegyzéseidet mindig olvasom és tisztellek tudásod miatt. 

Tisztában vagyok azzal, hogy mennyire kevés csapadék esett a téli félévben, pont amikor töltődni kellett volna a talajnak, és azzal is, hogy nyár közepén valószínűleg úgy néz majd ki minden mintha szeptember lenne. Azonban nem egy csapadékos periódus végén (?) írtam volna azt, amit Bazsa. 

A cikket is olvastam amit beillesztettél és egyébként rengeteget olvasok a témával kapcsolatban. Rengeteget sétálok Somogy és a Pilis erdeiben. De a déli határ erdeiben is sokat sétáltam. A Börzsönyben és Pécel közelében pedig egyenruhásként segítettem a természetvédelmi őrök munkáját a krosszosokkal szemben. 

Láttam hosszú riportokat az alföldi gazdákkal, szakemberekkel is. És igen.. a vízgazdálkodás nagyon el lett tolva, valamit sürgősen tenni kell. 

Tehát véleményem szerint összességében nagyon is egyetértünk. De én biztos nem most írtam volna azt, amire reagáltam korábban.

Egyébként egyre rosszabb szájízzel megyek erdőbe az utóbbi időben. Példátlan mértékű fakitermelés zajlik mindenhol. 

Majális Orosházán a sínylődő fák alatt. Árnyékban nagyon kellemes az idő, ahol süt a Nap, ott azért elég izzasztó.

Többször felmerült már ez a dilemma, hogy vajon hogyan lehet aszály, amikor összességében átlagos közeli, sőt olykor átlag feletti csapadékmennyiségek esnek. (Délkeleten egyébként bőven alatta vagyunk, de másutt nem feltétlenül ez a helyzet.)
Erről az jutott eszembe szemléltetésként, hogy mondjuk tegyük fel, én évente 1500 liter folyadékot iszom. Fogalmam sincs egyébként, hogy mennyit, most csak írtam egy számot. Holnaptól jönne egy szabály, hogy a következő 1 évben 3000 litert kellene meginnom. Rengetegnek tűnik valóban. De mondjuk a felosztása olyan lenne, hogy 2 hétig ihatok korlátlanul, utána 2 hétig egy cseppet sem. Valószínűleg szomjan halnék, vagy legalábbis szenvednék, mint a kutya...

Egyébként rengeteg, a mellékelt fotótod látható állapotban lévő fát látok mostanában a környéken. Sejtettem, hogy valami nem stimmel, de mostmár akkor igazolást nyert az aggodalmam.  :/

Úristen! Ez messziről úgy néz ki, mint egy erdei fenyves, mármint “külalakra”, de most már értem, hogy miért látni ilyen tölgyeseket mostanság…

Ha a folyóink úra kanyarognának az erdőink között a rónaságon (mint pl. Mátyás idején ) nem lennének ennyire forró nyarak, lenne víz bőven a tájban. De hát ez a profit orientált világunba már nem nagyon fér bele. Okos tevékeny és mohó élőlény az ember ezen időben és ezen vidéken.
A Napunk  is úgy tűnik manapság  jobban teljesít, ezt egyre kevésbé tolerálják a növényeink. Nagyon-nagyon összetett rendszer ez a változó világ. 

Dani, neked is a legjobb szándékkal mondom, ahogy Mikinek is, az "úgy érzem", az nem jelent semmit.
Én úgy éreztem a múlt héten pénteken, a csütörtöki zivataros este és az intenzív záporokat és felhőszakadásokat produkáló éjszaka után, hogy havas volt a Nagy-Hideg-hegy.
A neve is stimmel, fehér is volt, mi is lehetne más, ha esett is és hideg, párás, szemerkélős időjárás  van idelenn. De azért biztos, ami biztos megnéztem az NHH kamerát és jééé kiderült csak alacsony stratus alap ült rajta. 
Nyilván a példa sarkított és szándékosan nem igaz, de talán érzékelhető, hova tegyük a skálán az "úgy érzemet", meg a "túl van tolva" és "a divat lett" kifejezéseket.
3000 mm nem lenne rossz, egyenletes eloszlásban, mondjuk három év alatt. De erről senki nem beszélt, így sima hatásvadász csúsztatás.
De a már nem túl irreális 4-500 mm-nek is örülnénk, hasonló leosztásban. Pl., hogy a tenyészidőszakban esik le és nem azon kívül, vagy nem rohan ki a víz a hegyekből, mert egy éjjel három óra alatt esik le 20 mm, a betonkeménységű hegyoldalakon leszaladva a patakvölgyek talpára.
Budaörsön egyébként éppen az erdősztyeppesedés kellős közepében laksz, sőt ott a sztyeppesedés sem kizárt, hiába "ugratnak a törökök" a közeledben. A légkondik száma nem fog exponenciálisan csökkeni, ahogy az ivóívízzel (!!) feltöltött medencéké sem, aki és ahol teheti. A Havanna lakótelepen kissé nehezebb, attól téged ég és föld választ el. De ez is addig mehet odafenn "Stockholmban", amíg engedik, vagyis van víz. Persze egy infrastrukturálisan jól fenntartott, kényelmes lakóövezetből nehéz észrevenni a való dolgokat.
Amit látsz, hogy most csuda zöld minden és fantasztikusan kirobban a természet körülötted az csak a látszat. Botanikai, dendrológiai értelemben egy "nagy bumm" zajlik jelenleg, minden egyszerre nő és virágizk pl az erdőn-mezőn, a júnusi turbánliliomtól az erdei ibolyáig. Ez nagyon szép most pár hétig, de már a termésérésre hajtanak, mert egtanulták az elmúlt öt évben, hogy amikor van víz és meleg, akkor gyorsan virágozni kell és termést hozni, mert a július-augusztus úgy is pusztává fogégetni mindent. Na akkor menj ki majd az erdőre...(ha ez valószínűleg így lesz..)
A hirtelen, novembertől márciusig tartó téli aszályra hullott jelentősebb konvektív csapadékok és az állandóan 20-25 fok fölé kúszó meleggel kitöltött anticiklonok, vagy tartósabb előoldalak kombinációjából., mots van potenciál, tehát előremenekül a természet, teljesen felborítva a millió  éves genetikai kódolásukat is.
Már a szerencsés helyeken, ahol a zivatarok produkáltak valamit. Az áprilisi Metnetes csapadéktérképet és a csapadékmérleg térképet neked is szívből ajánlom. És ez csak egy hónap.
Itt nálunk is, kb két nagyobb etapból hullott kb. 55 mm eső, a szépen mutató 65 mm-es havi szummával. Ennek ellenére van vagy 30-40 mm negatív mérlegünk csak ebben a hónapban.
A november-december-január-február hónapok, melyek a vegetációs működés - nem vesz fel vizet a növényzet, pl az erdő sem - hiánya miatt a mélységi vízkészletek feltöltését szolgálnák, katasztrófa a térképekre ránézni. Azért a mínusz 90 mm-es értékek azok nem viccesek ám, főleg az előző nyarat és az évek immár hosszú  sorzatát nézve. 
És akkor vessünk egy pillantást az OMSz téli csapadékszumma térképére úgy országosan:

Ehhez sokat nem kell hozzáfűzni....

És legyen tő melletti példa is fényképen, ha már erdészies a vérvonalam. Cseres erdőkép. Álomszép. Kék az ég, üde zölden világt az erdő, mi itt a baj?...Neked semmi, mert nem látod, csak a színeket. De mutatom.

A piros lehatárolások az ún, vízhajtásokat jelölik a törzsön. Ugye gyerekorunk óta tudjuk, hogy a féknak koronát rajzolunk és nem úgy nznek mint egy esőerdő liánerdeje. Idehaza a cser legalább is nem. Viszont ha alaposan nézed az összes törzs ebben az állományban nyakig vízhajttásos (piros vonalak), míg a koronájuk vetülete, ahol fotoszintetizálni kellene, arántalanul kicsi a törzsmagasséghoz képest. Ezt hívjuk sudarlósságnak. Nem igazán örömteli tübb száz hetár cserest így látni, fúleg hogy balkáni-pontuszi eredetű, szárazságtürá faj. De már nem bírja és a törzsöny lévő vízhajtésok alvrügyei kibomlanak. De azok nem a tápnyag felvételt szolgálják, hanem árnyalni igyekszik a délkleleti fekvésben a túlzott hőhatástól, a vízhiány miatt kimaradó párologtatás helyett a szerencsétlen cser, valahogy az egyébként nem éppen vékony papaléces kérgét, hogy egyszeráen en főjjön meg.. Közben a korona vezérágaz sorban száradnak el és egyre kisebb az asszimilláló felülete. Ott készülne a cukor amire szüksége volna.

    

Én mindig örömmel nézegetem a viharvadász fotóidat, legyen az SC vagy nem SC,  vagy mesés látványú lecsapó, vagy kicsapó, főleg mert nem értek oly nagyon hozzá, és még egy szélvektoros hodográf grafikon értelmezése is szűk tartományokat feszeget nálam, de mivel ez egy nyílt fórum és bárki olvashatja, így egy kis előremutató és nem bántó kritikai éllel (hátha levonod a tanulságot belőle, de ez rajtad is múlik) és némi egzaktsággal megspékelve, had finomítsak "kissé" ezen a magabiztos, (legyünk mainstreamek: "túl tolt") ex catedra kijelentése(ke)n.
Tudtommal nem vagy se geográfus, se hidrológus, se ökológus, se biológus, se agrármérnök, vagy kétkezi gazdálkodó, se sár taposó erdész szakember és sorolhatnám (ezek egyike sem érdem, csak állapot), így  nem olyan nagy baj önmagában, ha nem tudod értelmezni amit a természetben, vagy a kultúrtájban látsz, amikor átutazol rajta vagy utazol benne. Csak az ember gondolja meg és át, hogy mit és hogyan ír le és tesz ki azt az ablakba. Főleg, ha  elég sokan még készpénznek is veszik.
Erről a kissé óvatosabb, de megalapozottabb fogalmazásokról itt többektől nagyon jól lehet tanulni: pl. Kenyától, Bölkén át Nyuliig, vagy Zivipötyig. És bocsánat ha most sokan másokat kihagytam.
Gondolom autóval jársz-kelsz. Onnan pedig elég nehéz is objektív és főleg hosszabb idősoros megfigyeléseket végezni, így az ilyen alább olvasható szubjektív "benyomások" kb. a Coma-galaxishalmaz távolságára (Nanó majd talán megírja azt, hogy ez pontosan mennyi szerény fényévet is jelent) van a nagy betűs, gyepszagú, vagy erdőszagú, vagy éppen nem elhanyagolhatóan szántó-, vagy gyümölcsös-, vagy legelőszagú  valóságtól.
Ennek elkerülése érdekében, mint hozzám hasonlóan amatőr időjárás szerető Metnetes, elegendő lett volna csak (!!) a Metnetes csapadékmérleg térképeket végigzongorázni mondjuk,  ahonnan ragadjunk ki csupán egy időintervallumot:  2024. májusától 2025 áprilisáig.
Mivel ez könnyen pótolható pár kattintással, így látni fogod, hogy nem csak délkeleten van "baj" és nem ám csak olyan kicsi, vagy közepes - bár ezek megint relatív fogalmak, amivel valójában nincs mit kezdeni. 
Szóval látni fogod ebből az egyetlen könnyen értelmezhető adatforrásból, ami nem is legprofesszionálisabb e téren, de sok adatmérő, adatfeltöltő és a fejlesztők(?), üzemeltetők fáradtságával készülő kis infóérképből, hogy kb.  repülőgép leszálló reflektorerejűen világítanak az ország jelentős területei a negatív értéktartományokban, kivéve mondjuk 2024. szeptemberét, vagy októberét, esetleg 2025. márciust. (Nálunk a kis északi fekvésű Börzsönyünkben ez utóbbiakat is sikerült mínuszosnak lehozni...)
Azt már csak úgy a margón jegyzem meg, hogy a UN FAO (ENSZ Élelmezésügyi Szervezete) hosszútávú (!!!) előrejelzési térképein már 2020-ban hivatalosan is várhatóan kialakuló félsivatagnak sorolták be pl. a Kiskunságot, a Homokhátságot. Jeleneg sztyeppe kategóriába esik. Ha csak nem ébrednek fel odafenn és tesznek ez ellen hathatós, elsősorban vízügyi, vízrendezési lépéseket.
Azt meg igazán halkan merem mondani, hogy pl. Békés megye egészében minden erdő nagy dinamikával pusztul. Az ott dolgozó erdészek tavaly óta csak a száradékolt erdőket termelik le, és nézik a nyáron kazahsztáni tájjá váló erdőfelújítsokon kisülő mesterségesen telepített csemetéket. Vagyis ki kell menni a napra délkeleten is és nem a Körösök völgyének árnyaiban maradni, hanem irány a pusztaság...és akkor hasonló tapasztalatokra tehetsz szert, mint itt olvasható kiragadott példaként.
Link
Mindez ne pellengérre állításnak tekintsd, inkább jó dolognak, amiből tanulni lehet. Már ha van rá affinitásod...na látod, az már szubjektum a javából.
Sok sikert!   
 

Azért vannak még helyek (nem is kevés), ahol nagyon lesüllyedt a talajvíz (Alföld jó része, Nyírség jó része, csak egy személyes példa: Baktalórántházi gyertyános-tölgyes-tölgyes, vagy úgy egyébként a középhegységi erdeink nem kis százaléka, erről LAM is írt, nyilván nem hiteltelen az írása, szerintem erről nem is érdemes tovább agyalgatni) , de pl. Dunaújváros környékén is a régen ásott, sőt fúrt kutakban is lejjebb ment, vagy eltünt a víz....persze ebben benne lehet az illegális kúthasználat is, s  egyéb megnövekedett vízfelhasználás is, de gondolom a sort tudná más is folytatni a saját tapasztalatai alapján. Aztán reméljük, ez csak átmeneti időszak.

Fontos, hogy ne csak a szépen zöldülő gabonamezőkre gondoljunk, meg a repcére, meg a jelenleg csodaüde gyomtársulásokra, mert az picit csalóka szerintem. 

 csak hát a Baracksiratóban se a napi átlag hőmérséklettel lett volna baj...   jaj az a boszorkányos csapadék-eloszlás (= hektikus).  Bükkös erdő se szívesen lennék mostanában.

Igen, felétek más világ van. 
Itt mesébe illő zöld minden. Bár a repülőgépek versenyéről készítettem a fotót, így is látszik, hogy jelenleg minden rendben.

Nálunk tényleg nagyon nagy a baj. És a táj, a flóra is mostmár egyre drasztikusabban változik sajnos. Még nem pusztult ki minden, nem erről van szó és nem lettünk sivatag, de mostmár komplett fajok, fás, erdős csoportosulások kezdik megadni magukat és ez néhány év alatt megy végbe. Szerintem ez így is rettenetesen gyors és fájdalmas változás.
Tegnap jártam Kiskunhalas, Kecel térségében. Szeged után, Mórahalom, Ásotthalom térségében irtózatosan sok fa pusztult ki, illetve rúgja az utolsókat. Aki esetleg arrafelé jár mostanában, figyelje meg a növényzet állapotát, nagyon szomorú a helyzet.
Békés megyében sokkal kevesebb a fa, az erdős rész, így nem is tud annyi kiszáradni sajnos, de itt viszont az a maradék kis zöld felület is haláltusát vív minden nyáron.

Egyébként látszik, hogy a Kiskunság egyes részein szerencsésen alakult a KÜN, Halas és Kecel között a homokos talajon több helyen állt a víz az előző napok zivatarjainak eredményeképp.
Szeged és Orosháza között viszont porzik minden, az aljnövényzet kezd elsárgulni több helyen.

Adatok nálam : Tavaly október 11-től idén március 11-ig 5 hónap alatt kereken 83 mm csapadék hullott! Döbbenet!
Március 11-31-ig 56,3 mm, majd idén április 1-24-e között további 52,6 mm csapadékkal lett elkenve a szám.
Azaz 108,9 mm csapadék hullott másfél hónap alatt úgy, hogy előtte 5 hónapig alig valami. 
Ez olyan sok, kérdem én!? Ide sorozatban ennél jóval csapadékosabb hónapok kellenének egy darabig.
Harsogó zöld minden! És!? Itt az erdők léte a tét.
A lucfenyők megadták magukat! Gondolom te is láttad, mennyi pusztult ki a Pilisben, akár a településeken.
Következő a bükkös lesz, ha át elmúlt 5 évhez hasonlóan folytatódnak a dolgok.

Daniello: nincs itt semmiféle dolog túltolva 
Gondolom nem szoktad olvasni LAM értékes Börzsönyi beszámolóit!
Akkor szerinted ő is túltolja szakember létére!?
Pedig ő még drámaibban is fogalmaz, mint én. 

Én is kissé úgy érzem, hogy ez a jaj de kellene még 3 ezer mm csapadék túl van tolva picit, és kicsit divat is lett. Hangsúlyozom errefele. Alföld, és azon belül is annak délkeleti fele valóban kritikus.

Légyszíves, mondd már el nekem, hogy miféle nagy baj van most éppen? Illetve hol?

[ cassanot valamennyire értem, sokat jártam a déli, délkeleti határ mentén. az valóban egy más világ, bár szerintem az is túl van tolva (ebbe most nem megyek bele, akik ott élnek, biztos jobban tudják), mert lassan 20 éve olvasom, hogy sivatag lesz, eltűnnek a fák, stb.]

Szóval hol van jelenleg nagy baj? Az ország 2/3-án jelenleg nemhogy nagy, de  kicsi baj sincs szerintem. Zöld minden, mint a mesében. 

Néha kicsit azt érzem, hogy valami olyat várunk el, ami talán sosem volt jellemző az éghajlatunkra. 

Globálisan a földön a hőmérséklet, mindenhol növekszik, viszont a csapadékra nem lehet kijelenteni egyiket sem, mert vannak olyan régiók akár Magyarországon belül is ahol nőtt a sokéves csapadék, tehát ez nem egyértelmű globálisan, maximum helyi jelleggel, a régebbi adatokban is egyfajta ciklikusság a megfigyelhető. De tény, hogy a klimaváltozás már mindenhol érzékelhető jelenség lett, amit sajnos muszály elfogadnunk, és valóban rossz nézni ahogy az erdők sinylődnek, de ez nem jelent semmit hisz a 2003 as nagy aszály után is helyreállt az egyensúly, pedig emlékszem a Balaton eltünésével is riogattak anno.

Nekik mondd, hogy nincs: [email protected]

Egyébként az én sem vitatom, hogy lenne még helye a csapadéknak, pusztán arra kívántam reagálni, hogy az átlagos mennyiséget tragédiának titulálni azért talán mégiscsak túlzó.

Nem, mivel jóval melegebb az időjárás tartósan! Az átlagnál melegebb időjáráshoz pedig több csapadék lenne szükséges, ha az elmúlt 20 év formdha szeretnénk látni a vegetációt. 
Szerintem már el is lehet felejteni ezt az átlag csapadékozást, mert sok értelme már nincs.
Ráadásul tavaly 2 fokkal volt melegebb, a csapadék kevesebb volt az átlagoshoz képest. 
Papíron nincs hiány, ha csak az idei év első lassan 4 hónapját nézem, amúgy meg nagy hiány van továbbra is és nagy a baj.

De!

Sajnos nem!

Szép napot. Nálunk is szép minden,  ez tegnapi cucc nagyon kellett. De az éves mennyiség, így is tragédia a maga 128mm- ével. Jó len ne egy csapadékos május,még a nagy meleg előtt.