Agrometeorológia
Pontosítva: amennyiben a mért értékeket bármilyen összevetésben is használták, abban az esetben a Balaton melléki és a pomázi megfigyelés nemhogy nem tökéletes, hanem semmitérõ.
És valóban a kísérleti ültetvényekben elhelyezett mérõkkel tökéletes lett volna.
És valóban a kísérleti ültetvényekben elhelyezett mérõkkel tökéletes lett volna.
Igen,Siófok környékén is lehetnek különbségek a domborzat miatt.
A 3 közül a szigetcsépi mérés állhatott legközelebb az ültetvényben létrejött értékhez.
Szigetcsép sík terület, az egyetemhez tartozik az állomás, ha külterületen van nem lehet nagy különbség az ültetvény és az ott mért minimum között.
De még az is lehet, hogy magában az ültetvényben van az állomás.
Valójában mind a 3 ültetvényben kihelyezett hõmérõkkel kellett volna mérni a hõmérsékletet.
Az így kapott adatokkal lett volna tökéletes a megfigyelés.
A 3 közül a szigetcsépi mérés állhatott legközelebb az ültetvényben létrejött értékhez.
Szigetcsép sík terület, az egyetemhez tartozik az állomás, ha külterületen van nem lehet nagy különbség az ültetvény és az ott mért minimum között.
De még az is lehet, hogy magában az ültetvényben van az állomás.
Valójában mind a 3 ültetvényben kihelyezett hõmérõkkel kellett volna mérni a hõmérsékletet.
Az így kapott adatokkal lett volna tökéletes a megfigyelés.
Így van!
Ügyes!
De ha nem is síkvidéki, amennyiben azt vizsgálták, hogy hány foknál milyen fagykárok születtek, akkor még ha dombon is volt a szentendrei állomás, akkor is mérhetett 1-2 fokkal hidegebbet vagy melegebbet.
Ami egy ilyen vizsgálatnál bõven nagy eltérés.
És ugyanez a Siófoknál is a probléma: "Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság."
Itt meg a siófoki omsz állomás adataival operáltak.
A Balaton melléki gyümölcsösök klímájának annyi köze van a siófoki állomáson mért értékekhez, mint a rómaiéhoz vagy a moszkvaiéhoz.
Ez a dolog világosan mutatja, hogy milyen hiányosságok vannak a kertészeti és gyümölcstermesztési szakmánál.
Ez kb. olyan, mintha mi a tormaföldei fügeültetvény klímáját vagy fagykárait az iklódi állomás adatival jellemeznénk.
Ügyes!
De ha nem is síkvidéki, amennyiben azt vizsgálták, hogy hány foknál milyen fagykárok születtek, akkor még ha dombon is volt a szentendrei állomás, akkor is mérhetett 1-2 fokkal hidegebbet vagy melegebbet.
Ami egy ilyen vizsgálatnál bõven nagy eltérés.
És ugyanez a Siófoknál is a probléma: "Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság."
Itt meg a siófoki omsz állomás adataival operáltak.
A Balaton melléki gyümölcsösök klímájának annyi köze van a siófoki állomáson mért értékekhez, mint a rómaiéhoz vagy a moszkvaiéhoz.
Ez a dolog világosan mutatja, hogy milyen hiányosságok vannak a kertészeti és gyümölcstermesztési szakmánál.
Ez kb. olyan, mintha mi a tormaföldei fügeültetvény klímáját vagy fagykárait az iklódi állomás adatival jellemeznénk.
Esetleg még másik hiba lehet, hogyha az elõzõ tipp rossz volt:
A téli hõmérséklet ingadozásokat vizsgálták a kutatás során, holott a legnagyobb károk tavasszal a virágzáskori elfagyáskor következnek be.
A téli hõmérséklet ingadozásokat vizsgálták a kutatás során, holott a legnagyobb károk tavasszal a virágzáskori elfagyáskor következnek be.
Szia Floo!
A feltett kérdésre megpróbálok válaszolni.
Mivel Te nagyon képben vagy a meteorológia állomások magassági szintjeit illetõen (én viszont nem ismerem ezeket különösebben) arra gondolok, hogy a szerzõ a következõ hibát követhette el:
Miközben a pomázi dombokon lévõ kajszi ültetvény fagyviszonyait vizsgálta, a szentendrei állomás adatait használta fel, ami feltételezésem szerint síkvidéki állomás.
Erre tudok gondolni, ami nagyon nagy melléfogás lenne, mivel Te is szarvas hibát vélsz az anyagban.
Bár egy komoly tudományos embertõl ez nagyon durva lenne.
Meg az is, hogy eddig senki nem vette észre.
Úgyhogy lehet, hogy mégsem erre gondoltál, bár nekem más nem jutott eszembe.
A feltett kérdésre megpróbálok válaszolni.
Mivel Te nagyon képben vagy a meteorológia állomások magassági szintjeit illetõen (én viszont nem ismerem ezeket különösebben) arra gondolok, hogy a szerzõ a következõ hibát követhette el:
Miközben a pomázi dombokon lévõ kajszi ültetvény fagyviszonyait vizsgálta, a szentendrei állomás adatait használta fel, ami feltételezésem szerint síkvidéki állomás.
Erre tudok gondolni, ami nagyon nagy melléfogás lenne, mivel Te is szarvas hibát vélsz az anyagban.
Bár egy komoly tudományos embertõl ez nagyon durva lenne.
Meg az is, hogy eddig senki nem vette észre.
Úgyhogy lehet, hogy mégsem erre gondoltál, bár nekem más nem jutott eszembe.
Errõl csak annyit, hogy 2 éve a leghíresebb kertészeti egyetemre bevitt az egyik ott tanuló ismerõsöm minden fajta fügénkbõl néhány ágat, és mesterségesen fagyasztással kísérleteztek vele, hogy melyik mennyit bír.
Betették a fagyasztóba, kivették, majd megnézték hogy mennyire károsodott.
Olyan eredmények jöttek ki, amik nem lehettek valósak, kérdezgettem, hogyan csinálták.
Hát kiderült, hogy a fagyasztás után egybõl vizsgálták is.
Téli fagyásnál tudni kell, hogy ha van egy kritikus hõmérséklet, vagy akár olyan aminél elfagy a növényi rész, fügénél például egy hajnali -16 fok után délelõtt 10 órakor, vagy délután kettõkor még nem látni rajtuk semmit, sõt, van hogy napokig ugyanolyanok, mint a fagy elõtt.
Aztán csak utána feketednek el a rügyek.
Tehát van egy kis átfutási idõ, amíg a fagykárnak látható jelei vannak.
Ezt persze nem tudták a vizsgálatnál, vagy lehet hogy tudták csak nem sejtették, vagy pont elfelejtették, nem is értem hogy követhettek el ilyen hibát!
Egyébként valóban vannak szórások, például a megfigyeléseim szerint nagyon lényeges, mennyire van tele vízzel a növény.
Ha egy száraz idõszak után van fagy, kevésbé okoz károkat, mintha a növény csurig lenne vízzel.
Például ha most az Alföldön fagy lenne, nem okozna akkora kárt, mintha 3 hete esne egyfolytában.
Kíváncsi lennék, fokokban mekkora eltérés lehet egy száraz és egy csapadékosabb idõszak utáni fagyhelyzetnél, ami kárt okoz, 1 fok, kettõ, három?
Egyébként mivel a meteorológia és azon belül az inverziológia a szenvedélyem, így leginkább arra koncentrálok!
Azért ha tudja valaki, vagy rájön, mit kifogásoltam az általam bemásolt részben, akkor írja le, kíváncsi vagyok, jól gondolom-e!?
Betették a fagyasztóba, kivették, majd megnézték hogy mennyire károsodott.
Olyan eredmények jöttek ki, amik nem lehettek valósak, kérdezgettem, hogyan csinálták.
Hát kiderült, hogy a fagyasztás után egybõl vizsgálták is.
Téli fagyásnál tudni kell, hogy ha van egy kritikus hõmérséklet, vagy akár olyan aminél elfagy a növényi rész, fügénél például egy hajnali -16 fok után délelõtt 10 órakor, vagy délután kettõkor még nem látni rajtuk semmit, sõt, van hogy napokig ugyanolyanok, mint a fagy elõtt.
Aztán csak utána feketednek el a rügyek.
Tehát van egy kis átfutási idõ, amíg a fagykárnak látható jelei vannak.
Ezt persze nem tudták a vizsgálatnál, vagy lehet hogy tudták csak nem sejtették, vagy pont elfelejtették, nem is értem hogy követhettek el ilyen hibát!
Egyébként valóban vannak szórások, például a megfigyeléseim szerint nagyon lényeges, mennyire van tele vízzel a növény.
Ha egy száraz idõszak után van fagy, kevésbé okoz károkat, mintha a növény csurig lenne vízzel.
Például ha most az Alföldön fagy lenne, nem okozna akkora kárt, mintha 3 hete esne egyfolytában.
Kíváncsi lennék, fokokban mekkora eltérés lehet egy száraz és egy csapadékosabb idõszak utáni fagyhelyzetnél, ami kárt okoz, 1 fok, kettõ, három?
Egyébként mivel a meteorológia és azon belül az inverziológia a szenvedélyem, így leginkább arra koncentrálok!
Azért ha tudja valaki, vagy rájön, mit kifogásoltam az általam bemásolt részben, akkor írja le, kíváncsi vagyok, jól gondolom-e!?
Koncentrálj inkább a mesterséges fagyasztással elért LT50 értékre (4.1. pont)!
"A virágrügyek fagytûrõképességét mesterséges fagyasztással határoztuk meg, és a fagytûrési középértékkel (LT50) jellemeztük az adott vizsgálati idõpontban"
Ez eléggé objektív, de ennek is lehet jelentõsebb szórása pl. a megelõzõ vegetációs idõszak idõjárásának, a rügyek "beérésének" függvényében.
"A virágrügyek fagytûrõképességét mesterséges fagyasztással határoztuk meg, és a fagytûrési középértékkel (LT50) jellemeztük az adott vizsgálati idõpontban"
Ez eléggé objektív, de ennek is lehet jelentõsebb szórása pl. a megelõzõ vegetációs idõszak idõjárásának, a rügyek "beérésének" függvényében.
Az elsõ linked megnyitása után elsõ dolgom az volt, leellenõrizzem, tudják-e a cikk írói mi az az inverzió!?
Meg a meteorológiához értenek-e!?
Lássuk!
"3.1. A vizsgálatok helye, ideje, környezeti adottságai
A vizsgálatokat több termõhelyen végeztük. A Szent István Egyetem Kísérleti
Üzemének génbanki fajtagyûjteménye Szigetcsépen található. Itt fajtánként 4 fa állt
rendelkezésünkre a vizsgálatokhoz. Szigetcsép a Duna-Tisza közi, síkvidéki termõtáj
északi részén, a Csepel-szigeten helyezkedik el. A nagy téli hõmérsékletingadozások, és
a gyakori tavaszi fagyok miatt a kajszi- és õszibarack-termesztés számára nem
tekinthetõ optimális termõhelynek. A másik fõ vizsgálati helyünk Pomázon volt. A
Pomázi Munkaterápiás Intézet Dolinai kerületének üzemi gyümölcsösében végeztük a
megfigyeléseket, illetve innen gyûjtöttünk kísérleti mintákat. Az ültetvény a Pilis
hegység keleti határvidékén lévõ dombokon létesült. Mind a domborzat, mind a
mikroklíma igen kedvezõ a vizsgált két faj termesztése szempontjából, ez hazánk egyik
legjobb kajszi és õszibarack termõhelye. Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság.
Szabadföldi megfigyeléseket Szatymazon is végeztünk, Szél István õszibarack
fajtagyûjteményében. Itt 4 fát telepítettek fajtánként. Szatymaz a dél-alföldi,
kedvezõtlen környezeti adottságokkal rendelkezõ termõtájban található. Gyakoriak a tél
végi és virágzáskori fagyok, amelyek a kajszi és az õszibarack termesztését
kockázatossá teszik.
A laboratóriumi vizsgálatokat a Szent István Egyetem (korábban Kertészeti és
Élelmiszeripari Egyetem) Kertészettudományi Karának Gyümölcstermõ Növények
Tanszékén valamint Genetika és Kertészeti Növénynemesítés Tanszékén végeztük.
A vizsgálatokat 1994 õszén kezdtem el a Tudományos Diákkör keretében.
Pomázon 4 kajszi, Siófokon 4 õszibarack fajtát vontam vizsgálatba. A több fajtára és
több termõhelyre kiterjedõ vizsgálatokat 1997-ben kezdtem, mikor felvételt nyertem a
nappali tagozatos doktorandusz (Ph.D.) hallgatók sorába, a Gyümölcstermõ Növények
Tanszékre.
Értekezésemben a 6 téli nyugalmi idõszak alatt végzett kísérleti munka
eredményeit dolgoztam fel.
3.1.1. A vizsgálati évek hõmérsékleti adatai
A termõhelyek idõjárási adatait a következõ meteorológiai megfigyelõ helyek
adatai alapján gyûjtöttük össze:
SZIGETCSÉP – a Szent István Egyetem szigetcsépi meteorológiai állomása,
POMÁZ - az Országos Meteorológiai Szolgálat szentendrei meteorológiai
állomása,
SIÓFOK - az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai
állomása.
Vizsgálataink szempontjából az idõjárási adatok közül a téli nyugalmi idõszak
alatti hõmérséklet-változások a legfontosabbak, ezért ezeket az M 3.1. – M 3.6.
mellékletekben közöljük."
Ha merek hinni a szememnek, és jól értelmezem a dolgot, akkor itt egy akkora szarvashiba van, hogy elképesztõ!
Gondolom nem csak nekem tûnik fel...
Ha tévedek, akkor elnézést!
Meg a meteorológiához értenek-e!?
Lássuk!
"3.1. A vizsgálatok helye, ideje, környezeti adottságai
A vizsgálatokat több termõhelyen végeztük. A Szent István Egyetem Kísérleti
Üzemének génbanki fajtagyûjteménye Szigetcsépen található. Itt fajtánként 4 fa állt
rendelkezésünkre a vizsgálatokhoz. Szigetcsép a Duna-Tisza közi, síkvidéki termõtáj
északi részén, a Csepel-szigeten helyezkedik el. A nagy téli hõmérsékletingadozások, és
a gyakori tavaszi fagyok miatt a kajszi- és õszibarack-termesztés számára nem
tekinthetõ optimális termõhelynek. A másik fõ vizsgálati helyünk Pomázon volt. A
Pomázi Munkaterápiás Intézet Dolinai kerületének üzemi gyümölcsösében végeztük a
megfigyeléseket, illetve innen gyûjtöttünk kísérleti mintákat. Az ültetvény a Pilis
hegység keleti határvidékén lévõ dombokon létesült. Mind a domborzat, mind a
mikroklíma igen kedvezõ a vizsgált két faj termesztése szempontjából, ez hazánk egyik
legjobb kajszi és õszibarack termõhelye. Siófokon a Gyümölcstermesztési Rt. üzemi
ültetvényében, és az ehhez kapcsolódó szakcsoporti ültetvényben végeztük a
vizsgálatokat. A Balaton környéki termõtáj kedvezõ adottságú termõhelyérõl van szó,
ahol a dombvidéki jelleg és a kiegyenlített klíma miatt nagyobb a termésbiztonság.
Szabadföldi megfigyeléseket Szatymazon is végeztünk, Szél István õszibarack
fajtagyûjteményében. Itt 4 fát telepítettek fajtánként. Szatymaz a dél-alföldi,
kedvezõtlen környezeti adottságokkal rendelkezõ termõtájban található. Gyakoriak a tél
végi és virágzáskori fagyok, amelyek a kajszi és az õszibarack termesztését
kockázatossá teszik.
A laboratóriumi vizsgálatokat a Szent István Egyetem (korábban Kertészeti és
Élelmiszeripari Egyetem) Kertészettudományi Karának Gyümölcstermõ Növények
Tanszékén valamint Genetika és Kertészeti Növénynemesítés Tanszékén végeztük.
A vizsgálatokat 1994 õszén kezdtem el a Tudományos Diákkör keretében.
Pomázon 4 kajszi, Siófokon 4 õszibarack fajtát vontam vizsgálatba. A több fajtára és
több termõhelyre kiterjedõ vizsgálatokat 1997-ben kezdtem, mikor felvételt nyertem a
nappali tagozatos doktorandusz (Ph.D.) hallgatók sorába, a Gyümölcstermõ Növények
Tanszékre.
Értekezésemben a 6 téli nyugalmi idõszak alatt végzett kísérleti munka
eredményeit dolgoztam fel.
3.1.1. A vizsgálati évek hõmérsékleti adatai
A termõhelyek idõjárási adatait a következõ meteorológiai megfigyelõ helyek
adatai alapján gyûjtöttük össze:
SZIGETCSÉP – a Szent István Egyetem szigetcsépi meteorológiai állomása,
POMÁZ - az Országos Meteorológiai Szolgálat szentendrei meteorológiai
állomása,
SIÓFOK - az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki meteorológiai
állomása.
Vizsgálataink szempontjából az idõjárási adatok közül a téli nyugalmi idõszak
alatti hõmérséklet-változások a legfontosabbak, ezért ezeket az M 3.1. – M 3.6.
mellékletekben közöljük."
Ha merek hinni a szememnek, és jól értelmezem a dolgot, akkor itt egy akkora szarvashiba van, hogy elképesztõ!
Gondolom nem csak nekem tûnik fel...
Ha tévedek, akkor elnézést!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat