Agrometeorológia

Akkor idén jól megritkítom a szilvát hátha több barack marad.

Még egy észrevétel; a szilva mag csak majdnem fele a sárga barack magnak, a "csonthéj" kinevelése is kevesebb energiát emészt fel. De mivel több a szilva kocsányon lógva, szinte követelik a tápanyagot.Sok lúd disznót gyõz...
A barack leesésrõl még; a kocsány megkapja a központi parancsot, leáll a kötõszöveti tápanyag csatorna, ellágyul,és végül a saját súlyától leesik a zöld barack. Esetleg a szél is rásegít.

köszi a választ!

Az a "holdsarlósság" jele a termés ritkulásnak. A magház egyik oldala elsorvad,a másik oldalán még vastag és zöld a gyümölcshús.Nem tudom ezt én se hová sorolni, ez a fa reakciója. Talán ez a hátránya az egy törzsön eltérõ gyümölcsöknek. A szilva késõbbi érésû, és erre áll rá a fa. Talán tényleg érdemes lenne a szilvák erõteljes ritkítása, kicsípése.

Nálam a fa két fele kb 7 nap késéssel virágzik. A kajszit lepermeteztem moníliával virágzáskor, ez a szilvát bimbós állapotában érte.
A kajszin 4-5 kis barack is található egymás mellett. Ezek aztán ahogy növekednek szép lassan leesnek, amíg 1-2 nem marad. Ja, a leesõ kisbarackok épnek látszanak, nincs nyoma betegségnek, nem száradnak le, csak épp leesnek...
A gond ott van, amikor már az az egy barack is leesik 3-4 centis nagyságú korában és a leesõ barackok gyakran "holdsarló" formájúak.

Bezzeg a szilva. Azzal történhet bármi, mindig rogyásig van.

Majd látod, hogy mennyi maradt, kell-e esetleg ritkítani?

Az õszibarack ritkításáról olvastam valamelyik szakkönyvben:
1. A legjobb tudásunk szerint megritkítjuk az egész fán a megkötött gyümölcsöket.
2. Ezek után azonnal a fán maradt gyümölcsök felét eltávolítjuk.
Az ember sajnálja, de nem szabad: az összes gyümölcstömeg alig csökken, de a fát nem terheled túl.

Kajszinál, ha túl kevés a megmaradt barack, lehet, hogy a monilija vitte el. Az totálkárt is tud okozni (olyan, mint ha leforrázták volna a fát), a szilvát a legritkább esetben károsítja. Szilva/kajszi vegyes fa: valószínû, hogy nem azonos a virágzási idõpont. Ha az egyik nem köt rendesen az idõjárás miatt, a másik még teremhet. Ha nem járnak a méhek virágzáskor (hûvös, szeles idõ), alig lesz kötõdés.

Nagyon fontos, hogy virágzáskor permetezz monilija ellen! Az éppen elhullatott szirmú fát is megtámadja még a monilija.

Tavaly nálam kb. 90%-os fagykár érte a kajszit ("tavasszal" a virágzás elõtt elfagytak a bibék), a termés azért nem a szokásos tizede, hanem kb. negyede lett. Az idén már látom, hogy ritkítanom kell majd, nehogy letörjenek az ágak. Az idén úgy látszik, hogy nem kell tartanom attól, hogy a lekvárkommandó teljes egészében ráteszi a kezét a kajszimra: páleszre is fog jutni belõle. Ha a fagyosszentek is jóindulatúak lesznek.

Szerk: ha szükséges lenne és nem ritkítasz, pl. a sûrûn álló gyümölcsök lelökik, leszakítják egymást a fáról, akkor, amikorra már meglehetõsen sok energiát fektetett beléjük a fa.
Ha úgy látszik, hogy a gyümölcsök a növekedésük során nem fogják érinteni egymást, általában nem kell ritkítani.

Most nyilván nem fogok pontos számokat mondani, de a több 100 kis termésbõl marad minden évben kb 50 szem(igaz nagy) barack. Ezt az 50 szemet szerettem volna feltornázni
De, akkor a fa ezek szerint csak ennyit bír (sóhaj)
Lehet az a "baj", hogy a fa 1/3-da szilva, abból viszont minden évben annyi van, hogy nem tudunk vele mit kezdeni.

A kajszim most is mint minden évben rengeteg virágot hozott, így most kis barackok tömkelege van a fán. Viszont minden évben ezen kis termések 70%-a leesik a fáról(ha ritkítok akkor is). Nincs olyan szer, ami segítene ezen termések fán maradásán??