Globális jelenségek

Nincs erõm hosszú érvelésekbe belekezdeni, így külön öröm, hogy leírtad azt, amit én is írtam volna.
A napciklusokban beálló változásokat lereagáló éghajlati változásokra lehet még a 7-10év is kevés.
Különben még akkor sem lehet általánosítani és kiragadott telekre viszonyítani (jó példa a Maunder-minimum idején fennálló kis jégkorszak közepette is idõnként elõforduló meleg évszakok, pl. tél nélküli telek).

Valószínûsíthetõ, hogy a napfoltciklus túl rövid ahhoz képest, amennyi változást elõidéz a globálsugárzásban. Szerintem tehát minimum 7-10. évig tartó "napfoltcsend" szükséges ahhoz, hogy a globális Tátlagban megmutatkozzon. A telekre gyakorolt hatása ennek pedig szinte teljesen ismeretlen, mint ahogy az antropogén változásoké is. A dolog tehát nem ilyen egyszerû .

Én is elkezdtem nézegetni ezeket a napfolt tevékenységeket.

Kíváncsian várom az összefüggéseket:

Ami biztos az elmult évben gyenge teleink voltak hazánkban, ugyanekkor a napfoltok száma 2007 tavaszán érte el a minimumot a Nap teljesen nyugodt volt, a napfoltok szinte teljesen eltûntek, az utolsót 2007 augusztusban látták. És ez egészen 2009 októberéig tartott:

Ennek ellenére a 2008-2009 -es télben ez a hosszantartó idõszak nem okozott hidegebb idõszakot, és úgy néz ki, hogy 2010-es tél sem lesz híres a hideg telérõl , mivel a szélsõségek kiátlagolódnak.
dec. átlag felett:
Link
jan átlag alatt:
Link
febr átlagosnak néz ki eddig (az elkövetkezõ napok 10-15 fokos értékei felhúzzák majd az átlagot:
Link

A hellyel közzel idõszerû váltásokat figyelmebe véve és ha a természet követi ezt a törvényszerûséget, akkor a következõ napfolt maximum 2011-12-ben esedékes, tehát egy átlagostól enyhébb éveknek kellene jönnie:


Az egyik legerõsebb napfolttevékenység 2000-2001-ben volt: A 2001. évi Napfoltmaximum eddigi legnagyobb Napkitörése 2000/07/17. én volt: Nos visszaemlékezhetük a 10 évvel ezelõtti erõsebb telekre 1999-2000, 2003


A mérések alapján az elmult 2-3 évben egy igen hosszú napfoltminimum volt tapasztalható.
Az alábbi összefüggéseket találhatjuk általánosan az összefüggésrõl:
"A XX. század leghidegebb teleibõl összeállíthatunk egy sorozatot: 1916–17, 1928–29, 1939–40, 1950–51, 1962–63, – , 1984–85. Bár a felsorolás nem tartja pontosan a naptevékenység 11 éves periodicitását, a felsorolt telek mindegyike a naptevékenységi minimumot közvetlenül megelõzõ idõszakra esett, és a 70-es évek egy kihagyásával minden minimum elõtt nagyon hideg telek voltak."
forrás:Link

Nos elvileg ez alapján az elmult teleinknek hideg teleknek kellett volna lennie (legalább valamelyiknek ezek közül: 2005-2006-2007-200, azonban ezt a statisztikák nem támasztják alá egyelõre. Azaz teleink erõssége nincs összhangban a napfolt tevékenységi fázisokkal. Ne feledjük hogy a mérések alapján az elmult 1-2 év alatt igen hosszúra nyúlt a napfolt minimum, amitõl már 2008.-tól növekedést vártak, de nem így történt. A telekre ezért még hatványozottabban kellett volna hatnia az összefüggésnek. Azt sem szabad felejteni hogy globálisan is az elmult évek igen melegek voltak, sõt a legmelegebbike is ezekre az évekre datálható. Legalább ilyen hosszú napfoltminimum esetén nem szabad lett volna bekerülnünk az évszázad 5 legmelegebb éve közé
"A 2005-ös év volt eddig a legmelegebb a Földön, legalábbis a tizenkilencedik század vége, a tudományos módszerekkel történõ hõmérsékletmérések kezdete óta - jelentette kedden az amerikai ûrügynökség, a NASA. " forrás: Link

A statisztikák alapján ez épp a napfolt minimumot megelõzõ évek közé tartozott, mégis az évszázad legmelegebb tele volt.


Ráadásul az elkövetkezõ években erõsödõ napfolttevékenységre számíthatunk.
Link

Összességében eddig hazánkban (de még globálisan sem) én nem látok összefüggést a telek erõssége és a napfolt tevékenységek között (pl 2000-es évek napfolt maximum csúcsai és az erre az idõszakra tehetõ hidegebb havasabb telek sorozata, és a jelenlegi hosszú napfolt minimumokhoz kötõdõ legmelegebb évek a földön).