Agrometeorológia
Na most kimentem sötétedéskor és nagyon kellett nevetnem: egyesített erõvel megindultak a csigák (kicsik és nagyok) az epres felé két oldalról, de legalább már tudom, honnan jönnek. Összeszedtem õket, azt átvittem a ház másik oldalára a fenyõk alá a borostyánba.
Rossz cd-dvd lemezt ki fogom próbálni riasztónak. Az epres mellé is ki lehet rakni, írott oldalával felfelé. A seregélyek már csurrognak a cseresznye fán. 
Tyúkunk nincs egyelõre. N
Nappal meg eddig egy csigát találtam csak, akármennyire is kerestem, reggelre azonban se érett eper, se csiga (ez volt pár nappal ezelõttig) Most a kirakott szer mellett elpusztult csigák (3 db). De az a helyzet, hogy igencsak gondolkodom, hogy 10-20 tõ eper miatt kezdjem el szerencsétlen csigákat ölni? Hát, nem tudom.
Van még egy tippem: lehet, hogy az "epres" mellett lévõ kínai boróka alatt tanyázhatnak nappal a csigák, hogy aztán késõ este célba vegyék az érett epreket. Na holnap megnézem.
Nappal meg eddig egy csigát találtam csak, akármennyire is kerestem, reggelre azonban se érett eper, se csiga (ez volt pár nappal ezelõttig) Most a kirakott szer mellett elpusztult csigák (3 db). De az a helyzet, hogy igencsak gondolkodom, hogy 10-20 tõ eper miatt kezdjem el szerencsétlen csigákat ölni? Hát, nem tudom.
Van még egy tippem: lehet, hogy az "epres" mellett lévõ kínai boróka alatt tanyázhatnak nappal a csigák, hogy aztán késõ este célba vegyék az érett epreket. Na holnap megnézem.
A csigák összeszedhetõk! No persze csak ha a kert a ház mellett van... 
A tyúkok degeszre zabálják magukat csigából nálam!
A tyúkok degeszre zabálják magukat csigából nálam!
Szia/Sziasztok!
Én is próbálkozom a biokertészkedéssel, de azért rájöttem, hogy egy-két dolgot nem tudok kihagyni, mivel sok gyümölcsfát, egy tõke szõlõt örököltünk, ami nem rezisztens bizonyos dolgokra. Szóval amit én nem tudtam eddig megúszni sajnos.
- Szõlõ rezes kezelése (bár ettõl még ugye bio lenne) (én csak ritkán permetezem, "épp", hogy ne vaduljon el a helyzet, fontos a zöldválogatás a szellõzés miatt is. Tavaly 100-110 fürtöt hozott egy tõkén (persze butaság volt ennyit meghagynom, mert sok fürt apró szemû volt)
- Sárgabarinál márciusban fedeztem fel valami fekélyesedést, itt muszáj volt a réz-kén kezelés, de csak egyszer, bejött.
- A rózsákat, petúniákat mindig lekezeljük (pirimor), mert szétszívják totálisan a tetvek.
Ahol még megúsztam a vegyszeres kezelést (réz sem):
- Az almafánknál az almadarázs kártétele volt eddig jellemzõ, de elõször nem foglalkoztam vele, mert nem is tudtam, hogy mi okozza azokat a bizonyos tüneteket. Idén már kiraktam sárga és fehér ragacsos lapokat, meglátjuk, mi lesz. Egyelõre itt sem vegyszerezek, a tetvek miatt a hangyákat próbálom gyéríteni a fán, a feljutásukat akadályozom, az esetleges tetves hajtásvégeket (nem sok) lecsipkedem.
- Õszibarack!! Persze még csak harmadik éves a fa, meglátjuk, mi lesz, eddig csak a hangyák próbálkoznak a tetvek végett. Azért izgulok.
- Paradicsom, paprika, egyéb zöldségek még itt is megúsztuk, annyi, hogy a retek kukacos néha, de sebaj.
- A cserkónál is kiraktam sárga lapokat most, mert elõtte mindig 90-100%-os nyûvesegés volt. Viszont még nem látom a cseresznyelegyeket a lapokon (érdekes, olvastam, hogy a nagyon enyhe teleken a talajban marad a báb, nem bánná senki, ha ott is maradnának...)
Szóval összefoglalva azért elmondható, hogy jóval macerásabb a biokertészkedés (gondolok itt fõleg a gyümölcsfákra. De jó poén, vagy inkább hobby?
Minden esetre nyugodtabb vagyok, a gyereket fogdoshatnak mindent, (kivéve az eper körül a meztelen csiga elleni granulátumot - ezt kihagytam
- de itt egyelõre nem volt más ötletünk).
A szomszéd viszont orba -szájba permetezi a õszijét, s ha olyan a széljárás, már nem vagy bio.
Én is próbálkozom a biokertészkedéssel, de azért rájöttem, hogy egy-két dolgot nem tudok kihagyni, mivel sok gyümölcsfát, egy tõke szõlõt örököltünk, ami nem rezisztens bizonyos dolgokra. Szóval amit én nem tudtam eddig megúszni sajnos.
- Szõlõ rezes kezelése (bár ettõl még ugye bio lenne) (én csak ritkán permetezem, "épp", hogy ne vaduljon el a helyzet, fontos a zöldválogatás a szellõzés miatt is. Tavaly 100-110 fürtöt hozott egy tõkén (persze butaság volt ennyit meghagynom, mert sok fürt apró szemû volt)
- Sárgabarinál márciusban fedeztem fel valami fekélyesedést, itt muszáj volt a réz-kén kezelés, de csak egyszer, bejött.
- A rózsákat, petúniákat mindig lekezeljük (pirimor), mert szétszívják totálisan a tetvek.
Ahol még megúsztam a vegyszeres kezelést (réz sem):
- Az almafánknál az almadarázs kártétele volt eddig jellemzõ, de elõször nem foglalkoztam vele, mert nem is tudtam, hogy mi okozza azokat a bizonyos tüneteket. Idén már kiraktam sárga és fehér ragacsos lapokat, meglátjuk, mi lesz. Egyelõre itt sem vegyszerezek, a tetvek miatt a hangyákat próbálom gyéríteni a fán, a feljutásukat akadályozom, az esetleges tetves hajtásvégeket (nem sok) lecsipkedem.
- Õszibarack!! Persze még csak harmadik éves a fa, meglátjuk, mi lesz, eddig csak a hangyák próbálkoznak a tetvek végett. Azért izgulok.
- Paradicsom, paprika, egyéb zöldségek még itt is megúsztuk, annyi, hogy a retek kukacos néha, de sebaj.
- A cserkónál is kiraktam sárga lapokat most, mert elõtte mindig 90-100%-os nyûvesegés volt. Viszont még nem látom a cseresznyelegyeket a lapokon (érdekes, olvastam, hogy a nagyon enyhe teleken a talajban marad a báb, nem bánná senki, ha ott is maradnának...)
Szóval összefoglalva azért elmondható, hogy jóval macerásabb a biokertészkedés (gondolok itt fõleg a gyümölcsfákra. De jó poén, vagy inkább hobby?
Minden esetre nyugodtabb vagyok, a gyereket fogdoshatnak mindent, (kivéve az eper körül a meztelen csiga elleni granulátumot - ezt kihagytam
- de itt egyelõre nem volt más ötletünk).A szomszéd viszont orba -szájba permetezi a õszijét, s ha olyan a széljárás, már nem vagy bio.
Meggy : Csengõdi csokros rezisztens moniliára,és Blumeriellara. A minõségét nem ismerem.
Gyümölcsök közül melyik számít rezisztensnek? Nem szeretnék vegyi kombináttá változni...
Nagyon hasznos meglátások! Én egy közel 1400 m2-es kert birtokosa lettem és éppen azon töröm a fejem, mit érdemes, mit nem. Arra a következtetésre jutottam, veled összhangban, hogy a gyümölcsfáké és a fügéé lesz a fõ szerep. Az elõkertbe meg átmászott a szomszéd kivije. :-D
Azonban az érdekelne, hogy melyek azok a gyümölcs és zöldségfélék, amelyek nem, vagy nagyon kis növényvédelem mellett viszonylag nagy hozammal teremnek. A szilvát sejtem, hogy a legellenállóbb növények közt van, meg azt is tudom, hogy pl a sárgabarack borzasztó kényes és fagyérzékeny. Szõlõk közül nem tudom, melyek a rezisztens fajták.
Azonban az érdekelne, hogy melyek azok a gyümölcs és zöldségfélék, amelyek nem, vagy nagyon kis növényvédelem mellett viszonylag nagy hozammal teremnek. A szilvát sejtem, hogy a legellenállóbb növények közt van, meg azt is tudom, hogy pl a sárgabarack borzasztó kényes és fagyérzékeny. Szõlõk közül nem tudom, melyek a rezisztens fajták.
Sokan elkövetik azt a hibát, hogy össze-vissza ültetnek mindent, amit az eltérõ érési/betakarítási idõszak miatt - mivel egymás mellett vannak - nem lehet megfelelõen megvédeni, permetezni. Tanultam gyerekkori tapasztalatomból, amikor a világ összes, eltérõ érési idejû csemegeszõlõ fajtáját elültettem egy zsebkendõnyi területre, aminek tönkre ment a kétharmada a korlátozott permetezhetõség miatt.
Mivel a kert(ek)re fordítható idõm, energiám meglehetõsen korlátozott, számûztem a termesztésbõl a tömegcikkeket (krumpli, zöldbab, borsó, petrezselyem, sárgarépa). Részben nem tudom semmivel sem kevesebb vegyszerrel termelni, mint a nagyobb termelõk (krumpli), nem tudom optimális idõben leszedni, és tönkre megy (borsó, zöldbab), vagy az erõsen kötött talajon nem tudok elfogadható minõséget elõállítani, mivel nem vídia betétes a gyökércsúcsuk (petrezselyem, sárgarépa). Ezeket megbízható termelõktõl szerzem be. A zöldségfronton meghagytam pár tõ fõzõtököt, sütõtököt (igénytelenek), és néhány tõ paradicsomot, ami friss fogyasztásra általában kitart az elsõ fagyokig egy kis sárgaréz tüskével a szárában a paradicsomvész ellen. A téli eltevésre 1-2 mázsa nagyüzemi szabadföldi paradicsomot kapok egy barátomtól akkor, amikor a boltokban már szabadföldi szinte nem is kapható. Kb. 30 Ft-ot kap a full érett, alacsony savtartalmú, magas szárazanyag tartalmú paradicsom kilójáért a konzervgyártól, neki nem tétel, amit nekem ad, nekem jól jön, és tudom, hogy õ pontosan betartja az elõírt várakozási idõket a vegyszerezések után.
Megmaradt anyukámnál a csemegeszõlõ (redukált fajtaválasztékkal) és az általában többes hasznosítású (friss gyümölcs, lekvár, befõtt, aszalvány, pálinka) gyümölcsfák: Õszibarack, kajszi, körte, meggy, cseresznye, szilva. Teljesen érett gyümölcsöket boltban általában nem lehet venni. Inkább a gyümölcsfákkal veszõdök, mint a tömegcikk zöldségekkel.
Ezek a mostani esõs, párás idõben heti egy teljes munkanap, száraz idõben kb. kéthetente fél nap növényvédelmi munkát jelent. Természetesen úgy, hogy amit lehet, mindent próbálok lehetõleg azonos vegyszerekkel permetezni, de nem lehet mindent.
Nagyobb probléma, amikor virágzáskor kell rovarölõvel permetezni (pl cseresznyét levéltetû, körtét hajtáshervasztó darázs ellen). Van néhány rovarölõ szer, ami méhekre ugyan nem ártalmas, de éves alkalmazási számuk meglehetõsen korlátozott, vagy nem szabadforgalmazásúak. A leghatékonyabb nagyüzemi szereket sajnos nem tudom alkalmazni, vagy túl mérgezõek ahhoz, hogy pl. városon belül alkalmazni lehessen õket.
Összesítve: nagyon jól meg kell tervezni, hogy az ember mit termesszen a (kis)kertjében. Mindent csak akkor lehet, ha neki és a családjának mindenre korlátlan ideje van. Ilyen manapság meglehetõsen ritkán fordul elõ.
Mivel a kert(ek)re fordítható idõm, energiám meglehetõsen korlátozott, számûztem a termesztésbõl a tömegcikkeket (krumpli, zöldbab, borsó, petrezselyem, sárgarépa). Részben nem tudom semmivel sem kevesebb vegyszerrel termelni, mint a nagyobb termelõk (krumpli), nem tudom optimális idõben leszedni, és tönkre megy (borsó, zöldbab), vagy az erõsen kötött talajon nem tudok elfogadható minõséget elõállítani, mivel nem vídia betétes a gyökércsúcsuk (petrezselyem, sárgarépa). Ezeket megbízható termelõktõl szerzem be. A zöldségfronton meghagytam pár tõ fõzõtököt, sütõtököt (igénytelenek), és néhány tõ paradicsomot, ami friss fogyasztásra általában kitart az elsõ fagyokig egy kis sárgaréz tüskével a szárában a paradicsomvész ellen. A téli eltevésre 1-2 mázsa nagyüzemi szabadföldi paradicsomot kapok egy barátomtól akkor, amikor a boltokban már szabadföldi szinte nem is kapható. Kb. 30 Ft-ot kap a full érett, alacsony savtartalmú, magas szárazanyag tartalmú paradicsom kilójáért a konzervgyártól, neki nem tétel, amit nekem ad, nekem jól jön, és tudom, hogy õ pontosan betartja az elõírt várakozási idõket a vegyszerezések után.
Megmaradt anyukámnál a csemegeszõlõ (redukált fajtaválasztékkal) és az általában többes hasznosítású (friss gyümölcs, lekvár, befõtt, aszalvány, pálinka) gyümölcsfák: Õszibarack, kajszi, körte, meggy, cseresznye, szilva. Teljesen érett gyümölcsöket boltban általában nem lehet venni. Inkább a gyümölcsfákkal veszõdök, mint a tömegcikk zöldségekkel.
Ezek a mostani esõs, párás idõben heti egy teljes munkanap, száraz idõben kb. kéthetente fél nap növényvédelmi munkát jelent. Természetesen úgy, hogy amit lehet, mindent próbálok lehetõleg azonos vegyszerekkel permetezni, de nem lehet mindent.
Nagyobb probléma, amikor virágzáskor kell rovarölõvel permetezni (pl cseresznyét levéltetû, körtét hajtáshervasztó darázs ellen). Van néhány rovarölõ szer, ami méhekre ugyan nem ártalmas, de éves alkalmazási számuk meglehetõsen korlátozott, vagy nem szabadforgalmazásúak. A leghatékonyabb nagyüzemi szereket sajnos nem tudom alkalmazni, vagy túl mérgezõek ahhoz, hogy pl. városon belül alkalmazni lehessen õket.
Összesítve: nagyon jól meg kell tervezni, hogy az ember mit termesszen a (kis)kertjében. Mindent csak akkor lehet, ha neki és a családjának mindenre korlátlan ideje van. Ilyen manapság meglehetõsen ritkán fordul elõ.
Köszönöm az infókat. Kb. ezért útáltam meg a permetezést a kiskertben.8 sor krumpli 3 sor ez,4 sor az.Jaj fodrosodik a levele,levéltetû,cserebogár,krumplibogár,kukac,atka. Hetente lehetne permetezni ,hol ez,hol az ellen ,na persze különbözõ dózisokban bekeverve a 3 liter különbözõ permetet.Igazából a termés veszteség miatti kiesés kiteszi a permet árát tehát ugyanott vagyok.Kivétel a krumpli ,ahol a 80%-os is lehet a terméskiesés.Na,de itt meg jön az,hogy még az 5ml permetet is felezni kell,granulátumnál meg mérlegelni kellene,vagy szemmérték.Olyan nincs,hogy kiskertben mindent lepermetezek egy felszívódó permettel,mert minden máskor köt,virágzik,érik.(zöldség ,gyümölcs) Mérget meg nem akarok enni,nem azért csinálom.Szóval nagy kalap sz.r ez az egész a mai világban. Megjegyzés:idén még nem permeteztem!Az ötletekre továbbra is nyitott vagyok...
Szerkesztési idõn túl:
"2 - 3 ml/10 liter töménységnél KISEBBET krumplibogár ellen nem szabad használni"
Szerk-2: Actarával krumplinál évi 4 permetezés engedélyezett. Várakozási idõ 14 nap.
"2 - 3 ml/10 liter töménységnél KISEBBET krumplibogár ellen nem szabad használni"
Szerk-2: Actarával krumplinál évi 4 permetezés engedélyezett. Várakozási idõ 14 nap.
Porhoz, granulátumhoz kell egy (legalább) tized gramm pontosságú mérleg. A felsõ méréshatára max. 100 g körüli legyen. Neten beszerezhetõ, nem is túl drága. Sokan használják nem éppen törvényes anyagok mérésére. Én csak a vegyszereimmel együtt szállítom, mert esetleg egy gyanakvó közeg félreértheti.
Csak zárt térben használható: gyenge szél is meghamisítja a mérést, vagy szétfújja a vegyszeredet.
Folyadék vegyszerek mérésére javasolt az 5 ml-es injekciós fecskendõ, ezzel elfogadható pontossággal ki tudsz mérni 10 l permetléhez 3 ml-t. Szerintem neked ez is túl nagy, de nem tudom, hogy mi a beszerezhetõ legkisebb méret? Meglehetõsen nehéz a használata, de nem lehetetlen adagolni vele: megtapad, utána megcsúszik a dugattyú. Tût ne használj hozzá.
Szerintem 2 - 3 ml/10 liter töménységnél krumplibogár ellen nem szabad használni, szívós egy dög, én inkább a 3 ml/10 litert használnék. Kis töménységnél sok lehet a túlélõ és kialakulhat a rezisztencia. Egyéb rovarok ellen is 2-3 ml/10 l töménység a javasolt.
Az Actara-nál kivonta a gyártó a forgalomból a WG (granulátum) típust. Túl sok volt az eredetihez megtévesztõen hasonló csomagolású hamisítvány.
Az ampullás kiszerelés neked csak akkor megfelelõ, ha más növényhez is felhasználhatod. Nagyobb kiszerelést kell használnod, az meg drága (bár fajlagosan olcsóbb)
Mindenképpen használj nedvesítõ szert is (Nonit, vagy Kerativ)!
Csak zárt térben használható: gyenge szél is meghamisítja a mérést, vagy szétfújja a vegyszeredet.
Folyadék vegyszerek mérésére javasolt az 5 ml-es injekciós fecskendõ, ezzel elfogadható pontossággal ki tudsz mérni 10 l permetléhez 3 ml-t. Szerintem neked ez is túl nagy, de nem tudom, hogy mi a beszerezhetõ legkisebb méret? Meglehetõsen nehéz a használata, de nem lehetetlen adagolni vele: megtapad, utána megcsúszik a dugattyú. Tût ne használj hozzá.
Szerintem 2 - 3 ml/10 liter töménységnél krumplibogár ellen nem szabad használni, szívós egy dög, én inkább a 3 ml/10 litert használnék. Kis töménységnél sok lehet a túlélõ és kialakulhat a rezisztencia. Egyéb rovarok ellen is 2-3 ml/10 l töménység a javasolt.
Az Actara-nál kivonta a gyártó a forgalomból a WG (granulátum) típust. Túl sok volt az eredetihez megtévesztõen hasonló csomagolású hamisítvány.
Az ampullás kiszerelés neked csak akkor megfelelõ, ha más növényhez is felhasználhatod. Nagyobb kiszerelést kell használnod, az meg drága (bár fajlagosan olcsóbb)
Mindenképpen használj nedvesítõ szert is (Nonit, vagy Kerativ)!
Köszi az infókat! Na ez a gondom,hogy 5 liter elég lenne arra kis krumplira.Nincs olyan kiszerelés ami jó lenne.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat