Csillagászat és űrkutatás
CCA - próbabán=próbababán
Kicsit még ragozva a fotót - fokbeosztásos állvány használatával sok részfotóból összeállított és flash megjelenítõvel pásztázható "gigapano-t" próbáltam volna összehozni a látványra, bár ez nagyon memóriaigényes (a szemlélõnek is mert ahány nézõ annyi gép nem beszélve a mobiltelefonos netezõkrõl). "Demo-nak" a széthúzott pályákat könnyen áttekinthetõ de alaposabban kidolgozott "kisképen" jeleníteném meg ha egyszerre szeretnék mûvészi hatást kelteni és magát a jelenséget bemutatni (a kettõt egyszerre nagyon nehéz, sok idõ és fõleg türelem kell hozzá)
Ui: még annyit, a képet figyelmesen átnézve én úgy látom a képközéppont nem északra mutat, ezért a csillagoknak is "csíkhúzósaknak" kellene lenniük. Nagyobb nagyításban, a halványabb csillagokon fel is fedezhetõ ívük a "kerek" fényesebb csillagok látszó fénykorongjánál nagyobb mértékben. Az ISS és az ûrsiklópályaívének vonalain látni vélem hogy helyenként a fotós "besegített" a kirajzolásba. Lényegében jól-rosszul sikerült szemléltetés, a Metnet igényes fórumtagjai számára kevés, de egy átlagembernek megfelel hogy egyáltalán fogalma legyen a dologról
Kicsit még ragozva a fotót - fokbeosztásos állvány használatával sok részfotóból összeállított és flash megjelenítõvel pásztázható "gigapano-t" próbáltam volna összehozni a látványra, bár ez nagyon memóriaigényes (a szemlélõnek is mert ahány nézõ annyi gép nem beszélve a mobiltelefonos netezõkrõl). "Demo-nak" a széthúzott pályákat könnyen áttekinthetõ de alaposabban kidolgozott "kisképen" jeleníteném meg ha egyszerre szeretnék mûvészi hatást kelteni és magát a jelenséget bemutatni (a kettõt egyszerre nagyon nehéz, sok idõ és fõleg türelem kell hozzá)
Ui: még annyit, a képet figyelmesen átnézve én úgy látom a képközéppont nem északra mutat, ezért a csillagoknak is "csíkhúzósaknak" kellene lenniük. Nagyobb nagyításban, a halványabb csillagokon fel is fedezhetõ ívük a "kerek" fényesebb csillagok látszó fénykorongjánál nagyobb mértékben. Az ISS és az ûrsiklópályaívének vonalain látni vélem hogy helyenként a fotós "besegített" a kirajzolásba. Lényegében jól-rosszul sikerült szemléltetés, a Metnet igényes fórumtagjai számára kevés, de egy átlagembernek megfelel hogy egyáltalán fogalma legyen a dologról
APOD: elöljáróban le kell szögezni, Tõletek nemegyszer nagyságrendekkel jobb képeket látni
Egyetértek veletek, fura egy kép, tekintve a túlkontrasztozásokat, a gyenge összemosásokat a horizont közelében, általában a rossz illesztéseket (az ISS és ûrsikó sok helyen megtört pályaíve, nem mellesleg egyes csillagok "agyonblurozott" Stellarium-képre emlékeztetõ megjelenése keverve az "igazi" csillagokkal) amin sokat rontott az elõtér dérlepte aljnövényzete is amitõl "mûanyagszerû" lett. Sokkal alaposabb utómunkákat igényelt volna a kép (én az elõteret a horizontig terjedõen jelentõsen gyengítettem volna fényerõben színekben, a pályákra helyezve a hangsúlyt). "Audiatur et altera pars" utánanéztem kicsit a dolgoknak. Véleményem szerint az APOD szerkesztõje csak "demo" anyagnak szánhatta az ISS és Discovery mozgásának szemléltetésére- bolondos hasonlattal miként egy divattervezõ az emberi testet felületesen formázó próbabán mutatja be kreációját
A kép szerzõjét illetõen "Költõ hazudj csak rajt" ne kapjanak". Ha elolvassuk a kép szerzõjének indoklását, minden érthetõ Link (kommentje címe önmagáért "beszél"). Szerintem döntõ momentum hogy a fotós megemlíti, alig 2° választotta el a két objektumot, ami ugyan normál képen vagy telézve valósághûen megjeleníthetõ, de a teljes pályát bemutató ekkora panorámán egybeolvadt volna "csíkjuk" ezért a szemléletesség kedvéért "széthúzta" õket. Ez viszont seregnyi problémát hozott magával melyeket megoldani nem volt elég ideje vagy kedve. Eredménye ez a "mesebeli táj" lett mely mutatja is a valóságot meg nem is. Erre mondják hogy "KEVESEBB TÖBB LETT VOLNA" Ez örök dilemma, vagy a szürke valóságot visszaadni vagy a lelki hatást mely az eredeti látvány szemlélõjében ébredt. Ilyenkor könnyen túlzásokba esik az ember (pixelgyurmázás, túlzott sharp-contrast-color-blur használat egyfajta festészetbe csap át). Felvágás nélkül mondom, ötven éve fotózom és képek tízezreit dolgoztam fel - ezért tudom milyen fárasztó (és idõigényes) megtalálni a helyes módszert és középutat, ezért a fotós általában csak abbahagyja valahol a kép utókezelését de sose fejezi be. Eredménye aztán egy "szétgyurmázott" kép melyen a valóságnak csak egy kiemelt része látható eltorzult környezetben. Ez a fajta "kép" már csak egy adott jelenség szemléltetésére jó, mûvészi hatást nem kelt és elemzésre sem alkalmas. El kell fogadni, kétféle út van - vagy bemutatunk egy jelenséget amivel lényegtelenné válik a háttér és környezet vagy az összhatást érzékeltetjük de ezzel felolvad benne maga a figyelmet felkeltõ érdekes jelenség is. Valami ilyesmi motoszkálhatott az APOD szerkesztõje fejében is aki vélhetõen nem a mûvészi értéket hanem a szemléltetést helyezte elõtérbe.
Ui: Kíváncsiságból elvégeztem egy "ellenkísérletet" A Stellarium képét ötvözve "csíkhúzos" mûholdpályákkal és hozzáadott valódi háttérrel kísértetiesen hasonló képet kaptam
Egyetértek veletek, fura egy kép, tekintve a túlkontrasztozásokat, a gyenge összemosásokat a horizont közelében, általában a rossz illesztéseket (az ISS és ûrsikó sok helyen megtört pályaíve, nem mellesleg egyes csillagok "agyonblurozott" Stellarium-képre emlékeztetõ megjelenése keverve az "igazi" csillagokkal) amin sokat rontott az elõtér dérlepte aljnövényzete is amitõl "mûanyagszerû" lett. Sokkal alaposabb utómunkákat igényelt volna a kép (én az elõteret a horizontig terjedõen jelentõsen gyengítettem volna fényerõben színekben, a pályákra helyezve a hangsúlyt). "Audiatur et altera pars" utánanéztem kicsit a dolgoknak. Véleményem szerint az APOD szerkesztõje csak "demo" anyagnak szánhatta az ISS és Discovery mozgásának szemléltetésére- bolondos hasonlattal miként egy divattervezõ az emberi testet felületesen formázó próbabán mutatja be kreációját
A kép szerzõjét illetõen "Költõ hazudj csak rajt" ne kapjanak". Ha elolvassuk a kép szerzõjének indoklását, minden érthetõ Link (kommentje címe önmagáért "beszél"). Szerintem döntõ momentum hogy a fotós megemlíti, alig 2° választotta el a két objektumot, ami ugyan normál képen vagy telézve valósághûen megjeleníthetõ, de a teljes pályát bemutató ekkora panorámán egybeolvadt volna "csíkjuk" ezért a szemléletesség kedvéért "széthúzta" õket. Ez viszont seregnyi problémát hozott magával melyeket megoldani nem volt elég ideje vagy kedve. Eredménye ez a "mesebeli táj" lett mely mutatja is a valóságot meg nem is. Erre mondják hogy "KEVESEBB TÖBB LETT VOLNA" Ez örök dilemma, vagy a szürke valóságot visszaadni vagy a lelki hatást mely az eredeti látvány szemlélõjében ébredt. Ilyenkor könnyen túlzásokba esik az ember (pixelgyurmázás, túlzott sharp-contrast-color-blur használat egyfajta festészetbe csap át). Felvágás nélkül mondom, ötven éve fotózom és képek tízezreit dolgoztam fel - ezért tudom milyen fárasztó (és idõigényes) megtalálni a helyes módszert és középutat, ezért a fotós általában csak abbahagyja valahol a kép utókezelését de sose fejezi be. Eredménye aztán egy "szétgyurmázott" kép melyen a valóságnak csak egy kiemelt része látható eltorzult környezetben. Ez a fajta "kép" már csak egy adott jelenség szemléltetésére jó, mûvészi hatást nem kelt és elemzésre sem alkalmas. El kell fogadni, kétféle út van - vagy bemutatunk egy jelenséget amivel lényegtelenné válik a háttér és környezet vagy az összhatást érzékeltetjük de ezzel felolvad benne maga a figyelmet felkeltõ érdekes jelenség is. Valami ilyesmi motoszkálhatott az APOD szerkesztõje fejében is aki vélhetõen nem a mûvészi értéket hanem a szemléltetést helyezte elõtérbe.
Ui: Kíváncsiságból elvégeztem egy "ellenkísérletet" A Stellarium képét ötvözve "csíkhúzos" mûholdpályákkal és hozzáadott valódi háttérrel kísértetiesen hasonló képet kaptam
Rafi, ez egy APOD, nagyságrenddel minõségibb cuccokat kéne hoznia...