Csillagászat és űrkutatás

Nem fejtetted meg, angyalom, mivel a csatolt képen (a bolgáron) a csillagok NEM mozdultak be. Valószínûleg a 46 másodperc záridõnél azért nincs csíkhúzás, mert a csillagokat motorral követte, ha jól emlékszem, 50mm obival csinálta a képet, de ha bemozdult volna az állványa, akkor ettõl még mozognának. A motorral felszerelt állvány nehezebb, így a bemozdulás esélye is csekélyebb. Ernõvel konzultáltam a dologról, szerinte egy kis amplitúdójú bemozdulás esetén a csillagok nem mozdulnak be, csak felfúvódnak, azonban a bolgár képen ilyesmit se látok. Ernõnek egy kisbolygós fotóján látható hasonló effekt, ahol a kisbolygesz csíkja rezeg, de a csillagok csak elhíztak. A bolgár képen tûélesek a csillagok.
Azon kívül, ha megnézed, a Te képeden elég kaotikus a bemozdulás, míg a bolgáron igen közel van a szabályos szinuszhullámhoz.

Link

A meteorok általában kb. 100km magasan fénylenek föl. Ott van a mezopauza. Fölötte még mindig az alsó homoszférához tartozik (ami attól homo-, hogy még mindig nem válik szét a gáz a molekulák súlya szerint). Értem én, hogy ott már ritka a gáz, de tudtommal nem annyira, hogy a molekulák szabad úthossza már a turbulens karakterisztikákat meghaladja. A meteorok a mezoszférában égnek el, ahol a magassággal csökken a T, így ott erõs konvektív áramlások vannak. Ennek a közepén, 64km-en még mindig 10hPa a nyomás. Ott a levegõre még mindig a hidrodinamika érvényes, tehát ott a levegõ elvileg tud örvényleni . 128km-en 1hPa a légnyomás, ez teljesen ok. A gondok ott kezdõdnek, amikor a molekulák szabad úthossza olyan naggyá válik, hogy a H és a He, mivel könnyûek, fölfelé el tudnak repülni. Az a határ, ahol a gáz elkezd szétválni, valahol a Termoszféra középsõ részében van, az ionoszférában, 300-500 km között. Itt atomos N és O van, fölötte He, afölött pedig H. Innentõl (az ionoszférától) fölfelé már nem érvényes a hidrodinamika, itt már elektrodinamika kell.

(Mellesleg amúgy szerintem is mûhold lehetett .)

Találtam egy definíciós megkülönböztetést a wikin a tûzgömb és a bolida között, nem tudom, ez az igazi-e:
"
[...] A Vénusz fényességénél (-4 magnitúdónál) fényesebb meteorokat tûzgömbnek nevezzük. Ezek közül sok erõsen darabolódik a nagy hõhatás és az erõs fékezõdés hatására, így kisebb darabokra hullik szét. Az így szétrobbanó tûzgömböket bolidának hívjuk.
"

Az tuti, hogy ahol a meteor felfénylik, nem nagyon van örvényleni való levegõ, a nyomás a felszíninek az ezredrésze, néha-néha van 1-1 gázatom/ molekula...
Ami engem ebben zavar, az a szabályos voltuk a hullámoknak, szinte szinuszhullám, ami nem arra utal, hogy egy ritka, de vastag légrétegen keresztül valóban a meteor nyoma látszik, sokkal inkább tûnik olyasminek, ami ugyan pörög, de nem nyom, hanem a gép érzékelõjén megjelent fénycsík az, ami a tárgy pörgése miatt hullámosnak látszik.

Ilyet találtam a vödörben Link
Szép nyoma van a meteornak, nem tudom, lehet-e olyan, hogy pörög, ahogy esik? MI mástól lehet ilyen szabályos a nyoma? Vagy nem meteor, hanem egy támolygó mûhold???