Agrometeorológia

"A mesterséges tavakat nem kell feltalálni. Az Árpád-korban még tudták, hogy ezek jók. Volt is belõle úgy 3000. Fokokkal kötötték össze ezeket a folyóval, ahonnan táplálták. Eredményeképpen az emberek által elfogyasztott élelmiszer 2/3-a hal volt."

De jó lenne, nem kellene halászléért elutazni Bajára vagy Szegedre a Metnet-talira.

Itt csak olyan "vájkos gödör" vagy 50x120 méteres géppel kiásott, nyáron poshadt vizes tárolók vannak,vagy egy két természetes 1-2 km2-es tavacskák.

Nejem mesélte, Majsa határában volt a tanyájuk, és olyan "laposban" az országút mellett összegyûlt a tavaszi hólé, plusz a nagy esõk miatt max.derékig érõ tavacska volt. Mentek is ki garaboly kosárral halászni a kárászokat, a házi kacsák degeszre nõtt beggyel támolyogtak vissza a tanyára..
De szép volt, régen volt, ma is lehetne.

A Homokhátság történelmi távlatban nem állt mûvelés alatt - nem véletlenül. Én az egész homokhátat beerdõsíteném. Ezzel biztosítva lenne a homok megkötése több ezer évre. A talaj nedvességtartalma is így õrizhetõ meg leginkább. Erdõgazdálkodást vezetnék be nálad. Az erdõn kívül pedig zöld utat kell adni a szárazságtûrõ növényfajtáknak.
Persze drága 120 méter mélyrõl felhúzni a vizet szivattyúkkal, de feltételezem, hogy még mindig olcsóbb, mint egy Duna-Tisza csatorna kiásása, nem beszélve a fenntartás költségeirõl. Az óriásberuházások legnagyobb hátránya éppen a fenntartatatlanság.

Emberléptékû megoldásokra van szükség.

leganyi: Minden gondolatoddal egyetértek.

Nos ezek a halastavak megoldhatnák a közvetlen ott élõk helyzetét. De mi van beljebb, ott a Duna-Tisza közben, olyan 20-40 km.-re. Oda már csak a csatorna rendszer lenne megoldás.
Gondoljuk csak el, ha lenne csatorna, a felszíntõl számítva kb.50-70 cm.re mélyebben "csörgedezne" a víz. Nemsoká beindulnának a mini-háztáji átemelõ adagoló rendszerek, akár aut. napelemes táplálással. Nem az a megoldás, ami most van, hogy 30-70-120 méter mélyrõl szívják a vizet nagy teljesítményû szivattyúkkal, több Kw.-os áramfogyasztással.
A csatorna rendszer persze vonatkozna a Tiszára is , ugye tudjuk milyen szeszélyes a vízhozama.

A politikai? megjegyzést csak a középtávú 3-5 év jövõ elképzelésére írtam, jó lenne ezt megcsinálni.

A áradás hordaléka megtermékenyíti a talajt. Tudtommal régen az õseink azokon a területeken laktak, amit a víz nem öntött el állandóan (logikus). Az igazi nagy árvizek a folyók szabályozása után a fokrendszer felszámolása után jöttek.

Csengeri barátunk hsz.-e a met.társalgóból;

"Mesterséges tavak és erdõk kellenének Magyarországra. A Duna-Tisza köze homokos talajára, ahol nincs termõtalaj, oda akácerdõket, a többi terméketlen területre pedig, ahová nem lehet erdõket telepíteni, mesterséges tavakat kellene létrehozni. Például a Hortobágy környéki szikes pusztákra el tudnék képzelni gyógyfürdõket is, amik kifejezetten az országutak mellé épülnének. Dupla haszon lenne az országra nézve, mert nedvesség is tárolódna, így több feltétel lenne az esõfelhõk kialakulásának, meg a termálfürdõ Magyarországon eleve jó biznisz."

Hsz.-em ;

Nagyon szép elképzelés, de szerintem Paks alatt lehetne megcsapolni a Dunát, asszem van is hasonló "dunavölgyi csatorna".
A homokhátságra legjobb lenne egy szépen kiépített, apadásmentes csatorna, DUNA- Solt Kunszentmiklóstól ugye lefelé, arra Kiskõrös- Soltvadkert-Tázlár-Bodoglár-Majsa-Kömpöc-Szatymaz-Csólyospálos-Ruzsa-Mórahalom-Röszke-TISZA.

A felsorolt homoki települések a legjobb zöldség-gyümölcs termõ helyek, ahová a csatorna öntözés aranyat érne. Nem éppen akácfa kellene az terem magától. "

A VÍZ minden nyáron aranyat ér. Gondolkodjunk el ezen, nem sokára itt a szíriai szárazság.


[politikai tartalom törölve. ervin]