Meteorológiai esélylatolgatások

Egyelőre  240 óráig nincs nyoma a szaharai levegő Közép-Európába érkezésének sem GFS, sem ECM, sőt GEM térképein. A 20-es izoterma megáll kb. a Földközi-tenger nyugati medencéjének északi partvidékén, nem tör be a szárazföld centrumába. A mutatott 17-18 fokos T850 is nagyon sok, napos időben elégséges a 35 fokos tetőhöz. De mivel a levegő nedvességtartalma nem lesz alacsony, kirugódás, 35 fok feletti Tmax-ok nem valószínűek. A legmelegebb napokon 29-34, 30-35 fokos intervallum a hihető. Egyébként a várható harmatpontok  mutatják legvilágosabban, hogy a szaharai légtömeg Európából csak a Pireneusi-félszigetet egy részét hódítja meg:

Link

Szóval, szokványos július végi, augusztus elejei kánikula látszik, semmi extra. Abban viszont egyetértek veled, hogy nagyon könnyen találkozhatunk déli áramlással a későbbiekben. Az atlanti ciklontevékenység ugyanis előbb-utóbb beljebb fog jönni a kontinensre, és a ciklon előoldalak délire fordítják a keleties áramlást. Ez szinte szabályszerű. A másik lehetőség, hogy tudniillik az északkelet-európai AC retrográd elmozdul, és előoldalán jeges-tengeri levegőt kapunk, menne kuriózum számba (bár teljesen kizárni azért egy ilyen eseményt se lehet)
Viszont a ciklonok közeledésével kialakuló délies áramlás rövid életű lesz szerintem. Valószínűleg csak a nagyobb nedvességtartalmú földközi-tengeri levegőt nyomná fel ránk, a csontszáraz szaharai forróság már nem érne ide a hf előtt. Véleményem változatlanul az, hogy gyengébb hőségidőszak(ok) szinte biztosan várható(ak) augusztusban, de igazi major hőhullám még most sem látszik, és az idő múlásával egyre kevésbé is valószínű.

Egyre inkább úgy néz ki, hogy az első hőhullám bizony elkerülhetetlen, ez nem a száraz, szaharai 35-40 foknak néz ki, de a komolyabb modellek GFS, ECM, GEM lényegében egyetértenek ebben. A fáklya kevésbé szór lefelé, szóval 850-en (~1500m) ilyen 15-20 fok közé prognosztizálható a hőmérséklet. Link Skandináviában továbbra is izzasztó marad az idő amikről a napokban is hallani lehetett, hogy tombol a nyár arra. Az északkelet--európai AC lényegében stacionáriussá válik, ami azt jelenti, hogy helyzetét alig változtatja majd tartósan.  Ami még fontos, hogy az atlanti ciklontevékenység továbbra is erősödni látszik, igaz a böszme északkelet-európai AC-vel nem bírnak a csigák
egyelőre, Európa belsejébe nem tudnak betörni. Link
DE: hozzánk az én megállapításom szerint kelet felől érkeznének ezúttal a meleg légtömegek.  Link
Ezzel tulajdonképp nedvességi is jönne. Zápor, zivatar egy-egy nap simán kialakulhat, akár nagyobb mennyiségek is lehetnek gócokban, bár  területi átlagban azért szárazabb idő lehet ez tény.

Itt talán a fülledtség is kicsit bejátszik ennél a légtömegnél, így az esetleg kialakuló 30-35 fok közötti hőmérsékletek, tudnak majd egy kis poklot és szaunát csinálni.

Azt gondolom ezzel még nem vagyunk megmentve a száraz afrikai melegtől, szóval a továbbiakban még bármi lehet, 2000, 2003, 2011 augusztus közepe, második fele élő példa. Természetesen a továbbiakban fennálló és kialakuló makrohelyzetet is figyelembe kell venni. Egyelőre keletnek áll a zászló szerintem, aztán majd meglátjuk mi jön ki ebből.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#405453 - 2018-07-21 12:43:37)

Nézzük a középtávú kilátásokat egy speciális szemüvegen, nevezetesen a tartós, nagy hőség veszélyén, ill. elkerülhetőségén keresztül.
Sajnos, alapvetően rossz hír ebből a szempontból, hogy az azori AC beorrosodásán, ennek folytán a nyugati mélyre nyúló teknők gátlásán, ezzel összefüggésben  Közép-Európa térségében a kellemes északias áramlási irányon alapuló maghelyzet megszűnik. Az azori messze nyugatra hátrál az óceánon, a brit-izlandi térségben élénk ciklontevékenység indul. Ugyanakkor Északkelet-Európa felett erős, stacionárius anticiklon alakul ki. 144 óránál a következő a kép:

Link
Link

Ugyanakkor reménysugarat jelent, hogy az észak-északkelet-európai magasnyomástól délre huzamosan fennmarad a nyári pontusi minimummal összefüggő sekély, alacsony nyomású mező. Ebbe a tartományba térségünk is beletartozik. Ez a bárikus minta Európa jó része felett hosszú, keleties légpályát jelent. Ezen a "sztrádán" szintén meleg levegő mozog, ami azonban a direkt szaharai áramlásnál kevésbé forró, és nedvesebb is.
Jó esetben ez elvághatja az óceáni ciklonok előoldalán a kontinens nyugati része fölé felhúzott afrikai forró légtömegek útját.
Az izoterma-térképek jól mutatják, miről van szó:

Link
Link

Meggyőződésem, hogy középtávon az dönt a száraz forróság, és a "normális" zivataros nyári meleg között, hogy e két hatásból melyik lesz erősebb. Ugyanakkor látható, hogy a nyugat, délnyugat-európainál mérsékeltebb közép-európai melegtől keletre, délkeletre szintén van egy forró terület Kis-Ázsia keleti területein. A bárikus kép elvileg lehetővé tenné, hogy ez a délkeleti meleg fölénk érkezzen. Azonban az ottani forróság a pontusi minimumhoz tartozik, minden nyáron fellép, és nemigen szokott ránk terjedni. Érkezése igazi kuriózum volna. Szerintem ettől nem kell félnünk. Annál inkább a Marokkó-Algéria-Pireneusi fsz.-Dél Franciaország-Észak Olaszország ill. Svájc-Dél Ausztria vonalon belógó melegnyelvtől.
Ennek egyelőre csak 200 óra fölött vannak csökevényes jelei:

Link
Link

Mindenesetre a gerincesedés a kontinensen biztosnak látszik. A kérdés csupán az, hogy pontosan melyik meridiánban áll fel a gerinc, illetőleg, hogy az északi vége lefűződik-e. Ez lenne a jobbik lehetőség, főleg ECM most erősen e felé hajlik:

Link
Link

Az utóbbi képen a gerinc "fejétől" délre a délkeleti alacsony nyomású mező össze is folyna az atlanti ciklonnal. Kellemes keleties hosszúpálya alakulna ki.