Meteorológiai esélylatolgatások
"Érdekes módon most, ősz derekán is éppen ilyen a hőeloszlás:"
Ezt már én is észrevettem.
Jet - stream lehet felelős érte.
Valószínű, hogy az ilyen hosszú apitudójú öblitések a jövőben gyakoribbá válhatnak bolygónkon.
Ugye a magassági futóáramlás a metnetes kislexikonból idézve például a ..." poláris jet az északi féltekén tipikusan a 30. illetve a 70. szélességi körök által határolt zónában fordul elő (nyáron északabbra, a téli félévben délebbre), általában a 50 mb és 250 mb-os nyomási szintek között ".. Valamint azt is, hogy .."200 mb-os nyomási szint magasságában, a poláris jet-tel szemben jóval folytonosabb, tartósabb képződmény, az egész Földet körülöleli, benne az áramlás nyugatias. Kialakulásában az Egyenlítő környékén a magasban a pólusok felé áramló levegő játszik szerepet. A fizikából ismert perdület megmaradási törvény értelmében a sarkok felé haladó levegő egyre közelebb kerül a Föld forgási tengelyéhez, így ő maga is egyre nagyobb perdületre tesz szert, ami az áramlás növekvő mértékű zonalitásában mutatkozik meg (azaz a szél egyre nyugatiasabb irányú és egyre nagyobb sebességű lesz a sarkok felé közeledve, ami végül egy nyugati, igen nagy sebességű szelet eredményez a térítők közelében).A kétféle jet télen gyakran egybeér, egybemosódik (pl. Japán, illetve az USA térségében), különösen nagy szeleket előidézve 200 mb magasságban, elősegítve a felszíni ciklogenezist. " Forrás: Link
Ebből nekünk az a lényeg, hogy minnél erősebb a magasban a szél, annál dinamikusabb az áramlás idelent, tehát a ciklonok anticikonok magasságában. ( Javíts ki a tévedek. )
Ha azt vesszük, akkor meg van a megoldás a hosszú apitudójú hidegöblítés okára.
120 óránál: Link
168 óránál: Link
(2018.10.21 12z.-je. )
A kék terültet az antciklon kp. hajlamra, míg az erősebb szélerősségek dinamikusabb mozgás irányába hajlanak. Mivel az idézet lexikon szövegrészből a perdület megmaradásról is szól, tehát ezek a Rossby hullámok a sarkok felé egyre nagyobb perdületre tesznek szert. A hullámzás megváltozása a jet - stream megváltozott viselkedésében keresendő.
Vegyük példának a centrifugát. ((De most tényleg.) Mindkét nézőpontnak megfelelne magyarázatként. Ez kissé nem ide való téma,de azért feszegetem egy kicsi. ) Ha elindítod ( alaphelyzetből gyorsítod) a régi centrifugát billeg, ha lassítod szintén kileng. Mint a jet-stream. Tehát nyitva marad a kérdés mi befolyásolja ezt? Eddigi tudományos ismeretek szerint a felső magassági szelek időjárását döntően a Napból érkező hőmennyiség befolyásolja. Megállnék itt ezzel a gondolattal de tovább megyek. Kellene nekem szakirodalmi + info, hogy a jet streamekre nem lehet e alulról is befolyást gyakorolni ugy h melegítjük a bolygót? Ha kizárt, akkor csak a Naptevékenysége felelős a gyakoribbá válló hosszabb ampitudójú hullámzásokért. Tehát szélsőségesebb hol nagyon meleg hol nagyon hidegebb van egyes területek felett ilyenkor.
S hogy kimásszak a "Globális jelenségekből" 192 óránál megjelent a Skandi Ac( mint lehetőség ) Link Ez már olyan fincsi kép kocka, hogy tovább nem is merem gondolni. Egyre "szebbek" a futások. Még a végén nem lesz kec mec és ránk fordul a med. Aztán beakad felettünk. Nesze neked aszály!
Ezt már én is észrevettem.
Jet - stream lehet felelős érte.
Valószínű, hogy az ilyen hosszú apitudójú öblitések a jövőben gyakoribbá válhatnak bolygónkon.
Ugye a magassági futóáramlás a metnetes kislexikonból idézve például a ..." poláris jet az északi féltekén tipikusan a 30. illetve a 70. szélességi körök által határolt zónában fordul elő (nyáron északabbra, a téli félévben délebbre), általában a 50 mb és 250 mb-os nyomási szintek között ".. Valamint azt is, hogy .."200 mb-os nyomási szint magasságában, a poláris jet-tel szemben jóval folytonosabb, tartósabb képződmény, az egész Földet körülöleli, benne az áramlás nyugatias. Kialakulásában az Egyenlítő környékén a magasban a pólusok felé áramló levegő játszik szerepet. A fizikából ismert perdület megmaradási törvény értelmében a sarkok felé haladó levegő egyre közelebb kerül a Föld forgási tengelyéhez, így ő maga is egyre nagyobb perdületre tesz szert, ami az áramlás növekvő mértékű zonalitásában mutatkozik meg (azaz a szél egyre nyugatiasabb irányú és egyre nagyobb sebességű lesz a sarkok felé közeledve, ami végül egy nyugati, igen nagy sebességű szelet eredményez a térítők közelében).A kétféle jet télen gyakran egybeér, egybemosódik (pl. Japán, illetve az USA térségében), különösen nagy szeleket előidézve 200 mb magasságban, elősegítve a felszíni ciklogenezist. " Forrás: Link
Ebből nekünk az a lényeg, hogy minnél erősebb a magasban a szél, annál dinamikusabb az áramlás idelent, tehát a ciklonok anticikonok magasságában. ( Javíts ki a tévedek. )
Ha azt vesszük, akkor meg van a megoldás a hosszú apitudójú hidegöblítés okára.
120 óránál: Link
168 óránál: Link
(2018.10.21 12z.-je. )
A kék terültet az antciklon kp. hajlamra, míg az erősebb szélerősségek dinamikusabb mozgás irányába hajlanak. Mivel az idézet lexikon szövegrészből a perdület megmaradásról is szól, tehát ezek a Rossby hullámok a sarkok felé egyre nagyobb perdületre tesznek szert. A hullámzás megváltozása a jet - stream megváltozott viselkedésében keresendő.
Vegyük példának a centrifugát. ((De most tényleg.) Mindkét nézőpontnak megfelelne magyarázatként. Ez kissé nem ide való téma,de azért feszegetem egy kicsi. ) Ha elindítod ( alaphelyzetből gyorsítod) a régi centrifugát billeg, ha lassítod szintén kileng. Mint a jet-stream. Tehát nyitva marad a kérdés mi befolyásolja ezt? Eddigi tudományos ismeretek szerint a felső magassági szelek időjárását döntően a Napból érkező hőmennyiség befolyásolja. Megállnék itt ezzel a gondolattal de tovább megyek. Kellene nekem szakirodalmi + info, hogy a jet streamekre nem lehet e alulról is befolyást gyakorolni ugy h melegítjük a bolygót? Ha kizárt, akkor csak a Naptevékenysége felelős a gyakoribbá válló hosszabb ampitudójú hullámzásokért. Tehát szélsőségesebb hol nagyon meleg hol nagyon hidegebb van egyes területek felett ilyenkor.
S hogy kimásszak a "Globális jelenségekből" 192 óránál megjelent a Skandi Ac( mint lehetőség ) Link Ez már olyan fincsi kép kocka, hogy tovább nem is merem gondolni. Egyre "szebbek" a futások. Még a végén nem lesz kec mec és ránk fordul a med. Aztán beakad felettünk. Nesze neked aszály!
Szerintem a 120 órától kialakuló teknő poziciója sokat már nem fog változni, tengelye nagyjából Nyugat-Európa fölött marad. Legfeljebb az lehet a kérdés, hogy (medi) ciklon középpontjai mennyire lesznek képesek megközelíteni térségünket. Eszerint lehet egy száraz, kifejezetten meleg verzió (ECM) :
Link
Valamint egy nedvesebb, és ezért lényeges hűvösebb (GFS):
Link
Egyébként ha visszanézünk kicsit a 120 órás képre, láthatjuk, hogy a kifejlődésnek induló teknő nyugati támasztó anticiklonjai sokkal erősebbek, mint a keletiek. Én ebből az első pillanatban arra következtettem volna, hogy a teknő, az abban fekvő ciklonok könnyedén kelet felé mozdulnak majd, ezért inkább hátoldalra kerülünk, semmint előoldalra. Hát, jelen kilátások szerint nem így fog történni. A grönland-atlanti anticiklon leépül majd, ill. délre helyeződik 168 órára, a kelet-európai magasnyomás lényegesen megerősödik:
Link
Egyébként két hullámban fordul meridiába az áramlási kép a következő időszakban, az ilyen ide-oda ingások nem ritkák. 72 óra táján jön az első poláris expanzió, ami erős félblokk állapotig jut, mi pedig a kiképződő teknő hátoldalára jutunk:
Link
A teknősödés második felvonása 120 órától kezdődik. Elképzelésem az, hogy (hacsak a félteke egyéb részeinek áramlási viszonyai nem zavarnak nagyon be a futóáramlás által), akkor az alacsonyabb szélességek felé nyúló teknők a melegebb területek felé "tapogatóznak" Mivel az első etapban hátoldalra került Közép-Európa ekkorra már lehűl, így az újonnan kialakuló teknő a melegen maradt Délnyugat-Európa felé "orientálódik"
Link Link
Szóval, annyira nem meglepő a masszív előoldal. Azért némileg mégis szokatlan ez a felállás. A kinéző "szupermeridionális", fejlett, kelet felé már alig áthelyeződő teknő, az atlanti partvidéket érintő, mélyre leszaladó északi hidegáramlással, nálunk ugyanolyan kifejezett előoldali melegáramlással inkább a tavasz második felére jellemző. Ez az északkeleti hideg gyengeségére, a grönlandi hidegraktár dominánssá válására utal, ami a nyár közeledtével már természetes. Érdekes módon most, ősz derekán is éppen ilyen a hőeloszlás:
Link
Link
Valamint egy nedvesebb, és ezért lényeges hűvösebb (GFS):
Link
Egyébként ha visszanézünk kicsit a 120 órás képre, láthatjuk, hogy a kifejlődésnek induló teknő nyugati támasztó anticiklonjai sokkal erősebbek, mint a keletiek. Én ebből az első pillanatban arra következtettem volna, hogy a teknő, az abban fekvő ciklonok könnyedén kelet felé mozdulnak majd, ezért inkább hátoldalra kerülünk, semmint előoldalra. Hát, jelen kilátások szerint nem így fog történni. A grönland-atlanti anticiklon leépül majd, ill. délre helyeződik 168 órára, a kelet-európai magasnyomás lényegesen megerősödik:
Link
Egyébként két hullámban fordul meridiába az áramlási kép a következő időszakban, az ilyen ide-oda ingások nem ritkák. 72 óra táján jön az első poláris expanzió, ami erős félblokk állapotig jut, mi pedig a kiképződő teknő hátoldalára jutunk:
Link
A teknősödés második felvonása 120 órától kezdődik. Elképzelésem az, hogy (hacsak a félteke egyéb részeinek áramlási viszonyai nem zavarnak nagyon be a futóáramlás által), akkor az alacsonyabb szélességek felé nyúló teknők a melegebb területek felé "tapogatóznak" Mivel az első etapban hátoldalra került Közép-Európa ekkorra már lehűl, így az újonnan kialakuló teknő a melegen maradt Délnyugat-Európa felé "orientálódik"
Link Link
Szóval, annyira nem meglepő a masszív előoldal. Azért némileg mégis szokatlan ez a felállás. A kinéző "szupermeridionális", fejlett, kelet felé már alig áthelyeződő teknő, az atlanti partvidéket érintő, mélyre leszaladó északi hidegáramlással, nálunk ugyanolyan kifejezett előoldali melegáramlással inkább a tavasz második felére jellemző. Ez az északkeleti hideg gyengeségére, a grönlandi hidegraktár dominánssá válására utal, ami a nyár közeledtével már természetes. Érdekes módon most, ősz derekán is éppen ilyen a hőeloszlás:
Link
Annyiban tisztázódott mára a helyzet, hogy a nyugat-európai teknősödés, 120 órától indulva, elkerülhetetlennek látszik:
Link Link Link
Majd a modellek által festett jövőkép kezd eltérni egymástól. GFS-nél 168 órától lassan bevánszorogna hozzánk nyugatról a teknő alacsony nyomásaival, csapadékával, majd hátoldali lehűlésével. Rövid előoldali, déliszeles epizód után felhősödés, eső, és elsősorban nyugaton lehűlés következne. Keleten viszont még maradna az indián nyár, nagy hőkontraszt alakulna ki országon belül:
Link Link Link
ECM op. a mostani futásban szabad déli, délnyugati légpályát ad, erős délies légmozgással, az évszakhoz képest kifejezetten meleg idővel, jórészt csapadék nélkül:
Link
Összefoglalva: a következő néhány nap hűvöslevegő-beáramlását követően a jövő hét vége felé, ill. szombaton előoldali, déliszeles, jórészt napos, meleg idő valószínű, magasszintű felhőzettel. Vasárnap és hétfőn lehetőség mutatkozik alacsonyabb szintű felhőzet, jelentősebb csapadék érkezésére. De ez már nagyon bizonytalannak tűnik, nem fogadnék rá.
A "temetői" hétvége egyelőre a nagyon szép, bár szeles indián nyár és a legalább részben esernyős, hűvösebb idő között látszik eldőlni.
Link Link Link
Majd a modellek által festett jövőkép kezd eltérni egymástól. GFS-nél 168 órától lassan bevánszorogna hozzánk nyugatról a teknő alacsony nyomásaival, csapadékával, majd hátoldali lehűlésével. Rövid előoldali, déliszeles epizód után felhősödés, eső, és elsősorban nyugaton lehűlés következne. Keleten viszont még maradna az indián nyár, nagy hőkontraszt alakulna ki országon belül:
Link Link Link
ECM op. a mostani futásban szabad déli, délnyugati légpályát ad, erős délies légmozgással, az évszakhoz képest kifejezetten meleg idővel, jórészt csapadék nélkül:
Link
Összefoglalva: a következő néhány nap hűvöslevegő-beáramlását követően a jövő hét vége felé, ill. szombaton előoldali, déliszeles, jórészt napos, meleg idő valószínű, magasszintű felhőzettel. Vasárnap és hétfőn lehetőség mutatkozik alacsonyabb szintű felhőzet, jelentősebb csapadék érkezésére. De ez már nagyon bizonytalannak tűnik, nem fogadnék rá.
A "temetői" hétvége egyelőre a nagyon szép, bár szeles indián nyár és a legalább részben esernyős, hűvösebb idő között látszik eldőlni.