Meteorológiai műszerek otthon

Nekem a WS2300 német/angol leírásában és a magyar Conrados leírásban is 25 m hatótáv van. A hétvégén próbáltam a 25m-t tudja falon kersztül is, de sokkal többet nem.

Szervusztok!
Figyelmetekbe ajánlom képeimet, WS3600-as csapadékmérõ fûtése gazdaságosan: Link
Szélmérõ karbantartása, fõleg a tengelyre feltekert pókhálók eltávolítása, vékony olajozása: Link

Bandibá! Ebben te vagy a szakember. Nem tudok és nem is akarok gépészeti dolgokban vitatkozni. De ha megenegded azért a figyelmedbe ajánlanám a következõket: Ha a hõmérséklet 0°C alatt van és a megnövelt felfogó tölcsérben megolvad a hó nem biztos, hogy annyi hõenergiával rendelkezik a folyadék, hogy a kanálra cseppenve ne faggyon rá. Ha pedig ráfagy megváltozik a mérleg kiegyensúlyozása, tehát fals adatot fog mérni. Attól, hogy felette fûtöd, maga csapadékmérõ belseje még nem fog melegedni, így a "csapágya" uyanúgy befagyhat. Véleményem szerint, ha már fûtött csapadékmérõt akarsz, akkor nem csak a tölcsért kell fûteni, hanem a csapimérõ belsejét is, hogy elkerüljük a fent vázolt problémát.

Talaci: persze, hogy szétszedtem a csapimérõt... de úgy láttam, hogy a billegõ kanál "csapágya" jelentõsen befolyásolhatja a mérési pontosságot. Nem tudtam, hogy pl. befagyás után ez jól mûködik-e? Ezért is tervezem (még a havazás elõtt) a nagyobbítás csõtoldatában a fûtõfóliát!
Persze ehhez ki kell vezetnem az áramot

A csapimérõ nem olyan kényes szerkezet. Ha szétszedted, akkor láthattad, hogy egy egyszerû kétkarú mérleg. Amig nem fagy, átfolyik rajta a víz. Problémát az ónosesõ jelent, mert befagy a bevezetõ lyuk is, így azt nem lehet mérni. Ekkor talán magát a jégréteg vastagságát lehetne megmérni. Most, hogy írom, kezdek ezen elgondolkozni, hogy pontosan hogyan is lehet ezt mérni?

Nem értettelek félre, csak azért ítam le, ha valaki más is olvassa és félreérti, ne merüljön fel benne: hú ez milyen egyszerû, így is lehet hóból csapadékmennyiséget mérni...

Azt hiszem, félreértettél: nem a hóréteg vastagságát akarom mérni, hanem a hónak megfelelõ "csapadékot"...
Ezért tervezem a megnövelt felületû csapimérõ fûtését (pl. beleragasztott fûtõfóliával), hogy egyáltalán kapjak valamiféle csapadékadatot... Üdv.
Talaci: megnyugtattál, én is kint fogom hagyni! (kicsit azért aggódtam idáig, mert a csapimérõ egy finom kis szerkezet és nem tudtam, mennyire károsítja a téli fagyás...)

Az 1:10 csak sacc, talaci jól írja, attól függ milyen "minõségû" a hó. Csapadékmennyiség mérésre mindenesetre nem pontos a hóréteg vastagságának mérése.

Én is úgy tudom, hogy általában 1:10 arányú a víz/hó. De ez függ a hószemcsék szerkezetétõl. Nálam is kint volt a csadékmérõ egész télen, problémát nem okozott. Sajnos tavaly nem is volt olyan sok hó, hogy a mérése problémát jelentsen. Módszerem a hó mérésre: van egy mûanyag vödöm, melynek pontosan megmértem a befogadó felületét és a súlyát. Reggelente (ha volt hó) bevittem a vödört és megmérten a feleségem konyhamérlegével (digitális, gramm pontosságú) a súlyát. Ebbõl kiszámoltam, hogy hány mm csapadéknak felel meg.
A mérõmûszerek elhelyezésére vonatkozó szabályokat a hivatalos mérõhelyeken sem mindenütt tartják be. Az OMSZ lõrinci állomásán pl. a szélmérõ egy nagy vastorony oldalán (nem a tetején) kb. 18 m magasan van elhelyezve.

Én csak a szokásos hó-víz egyenérték-arányra utaltam... a "hivatalos" eljárás szerint a hóban 0,1 arányban van víz...
(De ez csak az én információm... lehet, hogy nem helyes)

Hú, ezt most nem értem, milyen 1:10-rõl írsz.
Egyszerúen nem mér.
Valószínûleg befagy, de nekem évek óta kint van és nem lett baja. Szóval szét nem fagy.

Jó, de a havat a "hagyományos" csapadékmérõvel mérve hol van az a "szokásos" 1:10 arány?
Engem inkább a billenõkanalas csapimérõ befagyása izgat
Meghal ilyenkor?

Én hagyom ahol és ahogy van. Ha esõ esik jól jöhet.
A havat meg hagyományos csapadékmérõvel mérem: Link

Köszönöm Talacinak és BB-nek az információkat! Így már nyugodtabban nézek az elsõ telem elé Azért itt Budapest belvárosában nem szoktak szigorú telek lenni
Következõ problémám a "hó" érzékelése: a csapimérõben a telet ki hogyan oldja meg? Leszereljük, vagy fûtsük? Mi a javaslatotok? Van valami egyszerû megoldás?

Nekem TX-20-as van. A hó az elmúlt télen nem okozott problémát. Az ónos esõ viszont ráfagyott. Ledöntöttem és óvatosan eltávolítottam a jeget, utána mûködött rendesen.
A kalibrációs találkozón meg lett mérve, az indulási küszöb 0,4 m/s volt. Azóta figyelem a küszöbértéket, és már többször mutatott 0,3 m/s-ot. A méréseket végzõ szakember szerint az OMSZ szélmérõinél max. 0,5 m/s lehet a küszöb, felette csapágyat kell cserélni.

A WS-ek hatótávolságát a (La Crosse Tecjhnology) gyártó is 100 m-re adja meg. Sajnos az amerikai honlapon nem szerepelnek az Európában forgalmazott változatok.
Link

Nem kell vele semmit csinálni. Ha kiolvadt, elindul szépen magától.
A kiolvasztást én segíteni szoktan kicsit. Egy hosszú léc végére szerelt 25-ös, hosszú szõrû ecsetet tartok erre a padláson. Ha jó hideg van, elég kisöpörni a turbinából a havat az ecsettel. Fontos, hogy az ecset is hideg legyen, mert ha megolvad tõle a hó, pillanatok múlva be is fagy rendesen a szélmérõ. Ha vizesebb, nagypelyhes havazás, vagy ónos esõ van, vagy a hó odafagy a szélmérõhöz, az ecsetet befújom jégoldóval és úgy takarítom ki.
Jó játék, egy 4 méteres léc végére szerelt ecsettel a padlásról becélozni és kitakarítani

Szia BB!
Mivel már Neked van tapasztalatod a szélmérõk "áttelelésével", én meg elsõ telem elé nézek, kérdésem, hogy pl. befagyás után megint mûködik rendesen (mind a TX, mind a turbinás)? vagy kell valami "utógondozás"?

A WS3600 a leírása szerint valóban 100m hatótávval rendelkezik, szabadtéren.
A TX-20 sebességmérés tekintetében tényleg precízebbnek tekinthetõ mint a turbinás, bár a kanalak lehtnének nagyobbak is. A széllökéseket is talán pontosabban méri, mert a turinának elõször irányba kell állnia ahhoz, hogy a maximumot mérje. Ámbár lehet, hogy az az idõ elhanyagolható. Szélirány tekintetében mindenképp a turbinás a jobb konstrukició.

Köszi az infókat, tapasztalatokat. Az hogy te 30m-re emlékeztél és a leírásban 25m van, ennek nincs is jelentõsége. Az igazi gond az, hogy a kereskedõ honlapján 100m van megadva, ez a durva szerintem. A kanalas szélmérõs 2300-ra is szerintem azért mozdulnak rá sokan, mert az említett honlapon "precízebb" szélmérõként jellemzik és ez egy kezdõ, gyakorlatlan számára nagyon csábító. Így voltam vele én is, de örülök, hogy végül is maradtam a turbinás 17 ezres (alig használt) mûszernél.
A WS 3600 egyébként milyen hatótávú?
Egyébként melyik mûszer(ek)azok melyek 100 vagy 200 m-esek és Pc-re köthetõk?

Megelõztek.
Az oldalon amirõl írtál, már több olyan infót olvastam ami valótlan. Szóval csak óvatosan vele.
Egyébként tényleg rosszul emlékeztem, csak 25 méter a hatótáv szabadtéren, falak ezt jócskán csökkentik. Lényegtelen, mert érdemes kábeles üzemmódban használni. 25-30m kábelt a gyári kábel toldásával az én WS2305 mûszerem is bír.

Néhány tapasztalat a lentebb leírtakhoz:
A WS2300, WS2305 érzékenyebb hatótáv ügyében. A szenzorok hatótávja 30m nyílt téren.
A WS3600 szenzora sokkal stabilabb ebbõl a szempontból a maga 100m-es hatótávjával.
A WS2300 és WS2305 zavarokra érzékenyebbek. Itt nem elsõsorban más 433MHz-es készülékekre gondolok, bár a vezeték nélküli csengõk és társaik „csodákra” képesek.
A PC felõl érkezõ zavarok nagyon befolyásolják a fent említett két mûszert. A régi CRT monitorok, és a hibás, vagy az elmúlt években „divattá vált” PC tápok, melyekbõl kispórolják a zavarszûrõ alkatrészeket (ez nem mûködésük feltétele) sokat rontanak a WS23xx típusok mûködésén. Ez igaz kábeles és rádiós átvitelre is. Kábeles üzemmódban ugyan jelkimaradás nem jelentkezik, de ilyenkor szoktak fenti mûszerek szélmérõi megbolondulni. 91,8km/h és NNW 11,1km/h széllökések formájában. Ha rádiós üzemmódban a hatótáv megfelelõnek tûnik, és mégis jelkimaradás jelentkezik, érdemes kipróbálni, a COM port csatlakozó levételével a bázisról. Ha így nincs jelkimaradás, egyértelmûen a PC tápjának, esetleg alaplapjának zavarai okozzák a jelkimaradást. Néha segít a PC 220V-os csatlakozójának megfordítása a konnektorban.
A WS3600 ellenállóbb a zavarokkal szemben. Rádiós üzemmódban viszont érzékeny a szenzorban levõ elemek lemerülésre. Tapasztalataim szerint a még nem teljesen lemerült elemek is a hatótáv jelentõs csökkenését, ezzel jelkimaradást okoznak.

Üzemeltetni mindegyiket kábeles üzemmódban érdemes. Egyrészt mert nem kell az elem merülésére figyelni, másrészt a szenzorban levõ elemek nem növelik annak tehetetlenségét, gyorsabban reagálnak a hõmérséklet változásokra. Nem utolsó szempont a gyakoribb adatátvitel sem.
Kábeles üzemmódban semmiképp nem ajánlom a szenzorban hagyni az elemeket. Egyrészt az említett nagyobb tehetetlenség miatt, másrész áramszünet esetén könnyen lefagy tõle mindegyik WS, mivel nem tudják eldönteni, honnan a táp…
Kábeles üzemmód esetén a WS a bázistól várja a tápot, megzavarodhat, ha a szenzorba is van elem. Nálam meg is tette, csak a teljes újraindítás segített minden alkalommal.
A beltériket kábeles üzemmódban mindenképp tápról kell üzemeltetni a gyakoribb adás intervallumok miatt jelentkezõ többletfogyasztás miatt. Az elemeket a beltériben benne kell hagyni, áramszünet esetén jól jön. Ettõl függetlenül érdemes a WS-eket UPS-rõl üzemeltetni, mert a pillanatnyi egymást követõ áramszünetek (nyári zivatarok és erõsen szeles idõben, légvezetékes hálózaton) szintén könnyen a mûszerek lefagyásához vezetnek.

Bocs a hosszért...