Meteorológiai esélylatolgatások

Nem tudom, hogy mennyire lehet ilyen közvetlen kapcsolat, de most pl. ott vannak a cikloncentrumok a GFS-en 150 óra felett (egy ideig), ahol a kettészakadó poláris örvény két gócpontja is. Pl:
Link
Link

Lehet, hogy nem jól értetted. A NAO index 320 órára úgy áll elő, hogy a GFS 320 órás világtérképére kiszámolják a NAO indexet. Tehát amiatt alacsony az index, az már egy elképzelt jövő a modell által. Az index grafikonon explicite azt a 20 tagot látod, ami a GFS 20 pertubált tagja (a fáklyatagok). Persze ha pechesek vagyunk épp hidegleszakadás szempontjából, de az index alacsonyan van, akkor az indexre alapozva érdemes lehet kicsit jobban reménykedni, mint az aktuális fáklya indokolja.

"Az adott modell által leírt jövőbeli légkörállapotnak egyfajta vetülete." 

Mivel nagy térségű cirkulációs rendszer egészét(!) nézi az pl. NAO index, nem pedig egy modell adott rácspontra vagy térségre(lásd.Európa). Ezért lehet az index előrébb a modellnél, mert komplexebb képet ad a jövőbeli folyamatokról, amennyiben ismered az áltad nézett index legyen pl. AO vagy NAO korrelációs területeit. Továbbá tudomásod van a felől ha pozitív vagy negatív az index milyen akció centrumok azonosíthatóak jól be és hol.

Szakirodalomban a legkorábban felfedezett cirkulációs rendszereket először Hildebrandsson (1897) nevéhez köthető, majd N. Lockyer and W. J. S. Lockyer (1902) valamint W. J. S. Lockyer (1906) után e kiindulási alapokat Sir Gilbert Walker 1909 és az 1930-as évek között e téren fejtett ki munkásságát.
"Ezek az Észak-atlanti oszcilláció (NAO), az Észak-pacifikus oszcilláció (NPO) és a Déli oszcilláció (SO) voltak, és Walker (1924), illetve Walker and Bliss (1932) munkáiban kerültek először publikálásra. A rendszerek felismerésének módja ekkor még egyszerű korrelációs eljáráson alapult."  

"Távkapcsolat" kifejezést először Ångström (1935) használta, mégpedig az éghajlati fluktuációk rendszerével kapcsolatban. Később Bjerknes (1969) a felszíni kényszerekre adott légköri válaszok távkapcsolati rendszeréről tett említést. Azonban tulajdonképpen egészen az 1980-as, 90-es évekig kellett várni arra, hogy a tudósok figyelme erőteljesebben a Walker által egykoron felfedezett cirkulációs rendszerek és az egyéb, a Föld más pontjain fellépő nagytérségű jelenségek közötti kapcsolat felé forduljon. Ekkor azonban ezek a kutatások természetesen már a modern módszerek, főként a különböző térbeli analízisen alapuló eljárások segítségével történtek. Ilyenek például a Horel(1981), Wallace and Gutzler (1981), Barnston and Livezey (1987), Mo and Ghil
(1987), Kushnir and Wallace (1989), Rogers (1990), illetve Cheng and Wallace (1993) által leírt technikák is. A vizsgálatok alapvetően két fő területre irányulnak: egyrészt a fenti módszerekkel azonosított cirkulációs rendszerek tulajdonságaira,
másrészt pedig az őket kialakító folyamatok természetére. A leggyakrabban használt statisztikai eszközök a távkapcsolatok korreláció-analízise valamint a főkomponens-analízis vagy empirikus ortogonális függvények analízise, amihez
sokszor a clusteranalízist is segítségül hívják. Mindezen kutatások során több, az előzőekben említettekhez hasonló típusú távkapcsolati rendszert (pl. AO, EA,SCA) is azonosítottak." - részlet Tabi Krisztián - Makrocirkulációs rendszerek
és kapcsolatuk a téli időszak időjárásával Magyarországon c. diploma munkájából. 

Azon gondolkodtam, ez esetleg máshogy lehet-e a polár split miatt. Hiszen azt is fogják a modellek, de messze nincs rajtuk a nagy meridionális borulás (globális szinten), mint ami később megjelenik, ahogy tényleg gyengül, szakad, megfordul az örvény iránya területek felett. Lehet egyszerűen nem jól számolja az örvények befolyásoló erejét az alacsonyabb rétegekben, bár ahhoz képest pedig egészen pontosak a magassági előrejelzések.
Ez a feltételezés nem nyert egyelőre semennyi alátámasztást, Európában legalábbis marad a ciklonesély a modelleken 150 óra felett.

Az index értékekre vonatkozó előrejelzések tudtommal nem függetlenek (azaz nincs külön "index előrejelző eszköz"), hanem ugyanazon modellek által közvetlenül előrejelzett paraméterekből származtatják ezeket, mint amiken egyéb előrejelzett paramétereket is nézegetünk. Szóval az index attól a modelltől nem lehet független, amiből készül, max a többitől….  S így nem is "előzheti meg a modellt". Az adott modell által leírt jövőbeli légkörállapotnak egyfajta vetülete. Ez lehet, hogy a modell más paramétereihez képest valamit jobban mutat, de nem a modellhez képest, amiből származik.
 

Lehet ez itt új keletű,de az indexek előrébb vannak a modelleknél.

Nyakamat nem tenném rá,hogy egy hét múlva is igy marad. Az indexek is szórnak.
-de jövő helyet a közeli jelent elnézve: Legalább mozgalmas a telünk!
Noha JoeJack-kal nem értek egyet. Még,ha lesz ebből visszarendeződés (sztm átmeneti) újabb block jöhet. Szerintem ebben ha Termo is felszólalna ő is inkább a hidegre voksolna mint a nyugati szelőre. ( Már nem azért mert ő alapjában véve hideg párti. ) 
Az lehetne még csak a csattanó, ha nagyobb volumenű hideg szakadna be Kelet-Európába, a következő körnél, a meglévő hóra. - De az attól függ hogy az AO-n hosszabb távon a "szétszakadt ménes" mennyire hág mélyebb mélységekbe és lesz a diagrammon csúnyább minusz mint ami november vége előtt volt. 
Link 
Ha az AO jelentősen esik, kis mértékben(!) a NAO is követi azt. Az erre "tessékelt" hideglégtömegeknek van befolyása az atlanti ciklontevékenységre(NAO-ra). 

Az indexek(AO,NAO) napok óta -lehetséges- negatívba fordulásuk után, a vártaknak megfelelően beindultak a modellek is. Meglepő gyakorisággal kontárzzák egymás utáni futásokban és konkurens modellek futásait meridionálisabbnál meridionálisabb képeket adva. 
Mondjuk: Várható volt!  

Ez a lentebb említett HCS érdekes lesz. Vajon lesz-e mázlink és megakad e a Keleti - Kárpátokon?  
- és vajon kihúzzuk e a következő blockig?