Agrometeorológia

Na én is ilyen volnék, új fát kell ültetni,akárhogy is az elkövetkezõ 5-10 évre, részemrõl is, ha megérem.

Amúgy volt hogy megmentettem egy kajszit, ami nyár közepén levelét hullajtotta, és beteg volt.
Közepes metszés után (a sebeket leápolva) lekapartam a rücskös háncsot, majd rezes permettel lecsurgattam. Utána meg nov.derekán a csurgót felásva,beleforgatva a talajt kis kombi mûtrágyával meg hintve, és a fõ ágakat olajos Agrollal balzsamozva (permet) teleltettem át. Jövõre pedig új egészséges fa hajtott ki.

Én realistább vagyok: tavaly Békéscsabán a lehetõség szerint pótoltam a fákat, Szarvason a szomszéd gátõrházban ültettem 20 kajszit, idén õsszel Szarvason belül egy rokonnál fogok hasonló mennyiséget fogok ültetni. Lehet, sõt biztos, hogy már nem nekem fognak teremni. Azt azért remélem, hogy sok év múlva is lesz valaki, aki baracklekváros - vágott diós margaréta alakú linzert fog sütni az aktuális aprónépnek.
A barackfa rajtam nem múlik, csak sajnos elég rövid életû.

Én azért optimista Pista vagyok. Nem lesz ott vész, esetleg rézgálicos szentölt vizet kell fellocsolni a lombégetés után, esetleg nov.1. után, nov.17 .ig míg nem fagy.

Nincs mit tenni sem egyik, sem másik helyen. Békéscsabán baktérium - (belsõ)gombafertõzés kombináció, Szarvason meg vírus fogja rövid idõn belül kipusztítani a fákat. Egyiknek sem tünete az aug. végi lombvesztés. A reglonos lombtalanítás csak hab a tortán.

Hát nem tudom hová tenni az észlelésed.Pont Balatontól délre voltak száraz idõk(Székesfehérvár-Tamási)
Augusztusi,sõt júliusi aszály semmiképpen nem volt jellemzõ felétek. Amúgy a kajszik szárazság tûrõ fák. Igen valószínû a gombás-vírusos betegség. (ahol visszavágták ott szépen zöldül) Na ez van, majd jövõre javul a helyzet, ha módszeres faápolásban részesül az ültetvény. Borzasztó nagy munka, tudom.

Lujo;"Itt nálunk nagyon elkezdték a fák szórni a levelüket, néhány helyen nagyon gyorsan elkezdett lesárgulni, barnulni a lombkorona. Több fa pedig (fõleg az akácok) városszerte zölden ontják a levelet magukról, amit nem igazán értek. Valami fertõzés támadhatta meg a növényzetet a fura nyári idõjárás miatt?"

Lásd az Agromet-beli szitkozódásaimat.

Mostanában kezelték lombtalanító vegyszerrel (reglonnal) a napraforgókat, maglucernát, meg a fene tudja mit. Cél: az érési folyamatok meggyorsítása. Sajnos szeles idõben. A kajszi pl. rendkívül érzékeny erre a vegyszerre: nyomokban elsodort cseppek is nagyon nagy kárt okozhatnak. A zunijó kivonta a forgalomból az enyhébb, hosszabb hatásidejû, kímélõbb Zopp-ot. Nincs helyettesítõje, de sok más kivont vegyszernek (pl. a kullancs elleni vegyszernek)sincs.

Szerk: Ha a lehullot levelek "szeplõsek", feketén pettyezettek, a lombtalanítás/deszikkálás a tettes.

A kajszi ki fog hajtani szeptemberben: Legyengül, de túlélheti. Az akác érzékenyebb: el is pusztulhat."

Na ezek után az én véleményem:
A köztes kemikáliák, elsodródva esetleg és a fõ probléma a gombás fertõzés,+ tetézve egyes kártékony rovar populációval, ami visszatér évrõl évre.

Nemrég elvoltam a Dunántúlon, vissza jövet benéztem Dégre, a régi Várkastélyhoz.
Szinte érintetlen mikro-makro klíma van ott. És nem hullanak a fák levelei, sõt üde zöldek még aug.30.-án is.
A kastély északi oldalán élõ majd 250 éves kocsányos tölgyfa;
Link
A fenyõk;
Link

Az ott élt grófnõnek asztmás betegsége volt, akkor kivonult a kb. 500 méterre levõ un. Holland házba, és a marhák fingjait, és trágya szagát elvezették csöveken a hálószobáig. (az ammónia gáz emme sajátos levegõjétõl meggyógyult, állítólag még él olaszországi villájában cca.100 éves).zoom.max.500 m.
Link
Amúgy meg a köztes sétányokon haladva voltak sok fajta fák, és egy sem beteges. A parki kõpad melletti gesztenye is zölden virul;
Link

Tehát szerintem a fõ gond a gombás-rovaros fertõzés, ami ellen talán az elkövetkezõ hetekben lomb összekaparással, és sajnos délutáni égetéssel tudunk megszabulni.
Jó lenne egy téli tartós, -5-10 fokos két-három hét, hogy a fenti kártevõk vissza szoruljanak.