Agrometeorológia
Elképzelhetõ dolog ez is, amit leírtál. Cseresznye, szilva, dió, eperfa, akác, hárs, nyír,fenyõ mind jöhet, csak kezdenék el.
Szebb lenne mint a drótkerítés,halott cölöpfákkal, meg a hangelnyelõ beton támfal. Úgyis sok fa fog elpusztulni az utak mentén az esztelen autós száguldozásból eredõen, persze a viharok által is.
Szebb lenne mint a drótkerítés,halott cölöpfákkal, meg a hangelnyelõ beton támfal. Úgyis sok fa fog elpusztulni az utak mentén az esztelen autós száguldozásból eredõen, persze a viharok által is.
Persze azt nem gondoltam, hogy csak úgy pikkpakk kiszárad valami csak azért mert pár évig nem annyira esik az esõ, csak talán nem volna baj, ha most az illetékesek a javuló tendenciákról is hírt adnának, de hát ez utópia.
Ami a cserjéket illeti számomra pozitív, hogy egyre több van. Persze lehetne bele egy-egy helyre fát is ültetni ( a régi dió és cseresznye sorok az utak mentén ). A vad állatok számára (nyúl fácán fogoly + sok-sok védett jószágok) azonban sokkal pozitívabb búvóhely, táplálkozóhely és szaporodó hely gyanánt + a hófúvások esetére egy igen környezetbarát és hatékony eszköz. A nyárfáról csak annyit, hogy a kellemesen meggombásodott, vagy egyszerûbben gyengébb szerkezetû fákat az alföldi viharok végig az útra fektették, szóval én nem a nemességére apellálnék a fának, hanem az õshonosságára, faunába illeszkedésére és az átlagos idõjárási viszonyokhoz alkalmazkodására.
Ami a cserjéket illeti számomra pozitív, hogy egyre több van. Persze lehetne bele egy-egy helyre fát is ültetni ( a régi dió és cseresznye sorok az utak mentén ). A vad állatok számára (nyúl fácán fogoly + sok-sok védett jószágok) azonban sokkal pozitívabb búvóhely, táplálkozóhely és szaporodó hely gyanánt + a hófúvások esetére egy igen környezetbarát és hatékony eszköz. A nyárfáról csak annyit, hogy a kellemesen meggombásodott, vagy egyszerûbben gyengébb szerkezetû fákat az alföldi viharok végig az útra fektették, szóval én nem a nemességére apellálnék a fának, hanem az õshonosságára, faunába illeszkedésére és az átlagos idõjárási viszonyokhoz alkalmazkodására.
Nemrég, aug.30.-án jöttem hazafelé a Balatonról. Dég községben van egy csodálatos erdei fauna, a kastélyt övezve sok hektáron.( Dég-Festetics kastély)
Természetes, és több évtizedes facsoportok övezik a környéket.
Nagyon öreg,200 éves kocsányos tölgy az északi oldalán a kastélynak. Nem hiába ott van. A lenyúló-támaszkodó törzs-ágak hálát adnak a természetnek, hogy tovább éljen. Nem vihar döntötte le.
Link
A környezõ fenyves az se 10 éves;
Link
A köztes parkerdõ gesztenyével;
Link
És a Holland-ház, ahol a grófné kezeltette az asztmáját, állítólag a marha-karámból felvezetett trágya ammónia gáztól meggyógyult, sõt még él 98 évesen olaszországi birtokán.
Link
Természetes, és több évtizedes facsoportok övezik a környéket.
Nagyon öreg,200 éves kocsányos tölgy az északi oldalán a kastélynak. Nem hiába ott van. A lenyúló-támaszkodó törzs-ágak hálát adnak a természetnek, hogy tovább éljen. Nem vihar döntötte le.
Link
A környezõ fenyves az se 10 éves;
Link
A köztes parkerdõ gesztenyével;
Link
És a Holland-ház, ahol a grófné kezeltette az asztmáját, állítólag a marha-karámból felvezetett trágya ammónia gáztól meggyógyult, sõt még él 98 évesen olaszországi birtokán.
Link
1 - 1,5 éven belül nagy hír volt a médiában, hogy az aszályos idõszak miatt egyes helyeken kiszáradnak az erdõk Magyarországon. Úgy rémlik, hogy a Mecsek és a Bakony volt leginkább temetve. Mivel azonban már a Balatont is a média kiszárította egy párszor az elmúlt öt évben, ezért szeretnék érdeklõdni hozzáértõktõl, hogy mi is a helyzet az erdeinkkel?