Agrometeorológia

Szerintem nem lesz gondod ezekkel a fajtákkal. A tavalyihoz képest felénk is jóval kisebb a termés, de nem a tavalyi túl magas termésterhelése, hanem a virágzáskori idõjárás - méhek elmaradása miatt.

Elsõdleges, hogy az alany, amire ráoltják a nemes fajtát, az mit bír? A ráoltott nemes szerintem másodlagos. Ha elpusztul, vagy gyengén fejlõdik egy facsemete, 100 eset közül 99-ben az ültetõ hibája. Amíg megszerzed a tapasztalatot, szakértelmet, eltelik egy kis idõ. Addig meg lehet találgatni.

Nekem is Hardenport körtém van és hasonlóak a tapasztalataim. Azt hiszen valamelyikhez porzónak vettem. Az idén ugyan termett, de nagyon aprók és nem igazán ízletesek. Ha az idei évben nem volt elég a természetes csapadék, akkor nem tudom mennyi vízre volna szüksége. Az ültetéskor hatalmas gödör és elegendõ szarvasmarha trágyát kapott.A másik kettõ: Vilmos és a Clapp idén csak néhány szemet termett, de ez érthetõ is mert az elõzõ évben roskadásig volt rajtuk gyümölcs. Gondolkodom, hogy egy másik téli körtét telepítek. Mit javasoltok kötött, eléggé agyagos talajra és kb. 3m-es talajvízszinre?

Igazán gondom van lelkes amatõr szinten a fáimra, tehát nem vagyok egy mostoha tipus. Gyümölcskedvelõ vagyok, több feldolgozási formában, pl. konvertálva is.

Lehet,hogy szegény körtefád halmozottan hátrányos helyzetû. Gyerekkorában nem adtak neki eleget enni, inni, verték, nyúzták-húzták a nevelõ intézetben, a végén meg alattomos, mohó zabagépek ették el elõle a táplálékot.

Nagyszerû vilmos , bosc kobak, fáim vannak, a szomszédban szép a clapp kedveltje is, én még csak tavaly ültettem ebbõl. A körtelevél bolha ellen váltott szerekkel védekezem, az õszi, tavasz rezes lemosózás természetesen alap, a hajtáshervasztóval nem foglalkozom. Fejlettebb körtefáknál nem sok vizet zavar azt tapasztaltam, a kis körtefákat azért megviselheti... Úgy vélem az általad leírtakkal nagy vonalakban megbirkózom, bár ilyet soha nem írhatunk nyugodt szívvel, volt már amikor azért nem voltam maradéktalanul elégedett. Mindig õsszel ültetek fát, még õszi barackot is. Kis arányban ezekbõl volt ami nem élte meg a tavaszt, de még mindig jobb mint a "maradékból" válogatni tavasszal a falerakatnál. Igen, sajnos az elsõ osztályú facsemete kérdés nem mindig sikeres, ehhez el kellene menni nagyobb lerakatokba, vagy a termelõhöz. A jó gyökérzetre stb. nagy gonddal ügyelek.

Kaszabubu: ..."a talajjal szemben nagyon igényes, fája a szárazságot nem tûri...." Azonnal ilyet találtam a kérdéses fajta leírásában. Az öntözés nem gond a kertben, a körtékre különös gondom van. A talaj kérdés már fogas kérdés lehet. Nem tudom kielégíti e nálam a fajtát, a többi nem problémás.

Ha már itt tartunk: Van egy vilmoskörte fám, amitõl viszonylag közel málna van. Nos mióta oda van ültetve néhány méterre a málna mintha visszavetette volna e körtét a növekedésben. A málna elég talajzsaroló, vajon jól gondolom az összefüggést?

Olvasom a körte problémádat, ajánlhatok egy kiragadott cikket, Soltész Miklós; integrált gyüm.termesztés. A 10. fejezet szól a körtékrõl, nagyon részletesen.
Link

Ha más fajtájú körte nálad, vagy a szomszédoknál megfelelõen növekszik, lehet sima, esetleg eltérõ okok miatti pechsorozat is. Ha már volt két peches éved, semmi sem zárja ki, hogy a harmadik, sõt negyedik évben ne ismétlõdjön a pech. Sõt...

-Kizárólag õsszel ültess fát. A megmaradási arány és a növekedési erély lényegesen jobb a tavaszi ültetésnél.
- Az ültetési gödör a lehetõ legnagyobb legyen, a visszatöltés során a feltalaj kerüljön alulra. Némi komposzt, szerves trágya sem hátrány, ha belekerül.
- A csonthéjasok érzékenyek igazán az "elõzmény" azonos fajra, az almatermésûek kevésbé.
- A körtét (különösen fiatalon) tönkreteheti a hajtáshervasztó darázs és a körtelevélbolhák. Vannak virágzáskor is használható rovarölõk (pl. Mospilan) a hajtáshervasztó ellen, a bolha a nagyobb gond. A fiatal hajtásokat teszi tönkre, egy csemetén meg kizárólag olyan van. Védekezés: Õsszel és tavasszal a rezes (bordói lé) lemosó permetezés (tûzelhalás és gombafertõzések ellen) UTÁN olajos - kénes lemosó permetezés, vegetációs idõszakban meg a bolhára hatékony rovarölõ szerek. Kevés van, nézz körül a neten. A gond a bolhák által kiválasztott cukros, ragacsos anyag, amitõl a rovarölõ szer nem jut el a célpont bolháig.

Kizárólag elsõ osztályú, erõteljes csemetét ültess, a másod- és harmadosztályúak SOHA nem érik utol az erõteljes csemetékbõl fejlõdõ fákat.

Dióhéjban ennyi.

Nálam az évek alatt szinte minden fa gyönyörûen fejlõdött, fejlõdik, ha volt is néhány ami kiment, vagy én vettem ki ha nem hozott kellõen erélyesen hajtást...Egy fajtával, a Hardenpont téli körtével vagyok gondban. Ültettem egyik évben, másik évben gyér növekménnyel áldott meg, majd a következõben kipusztulással jutalmazta a türelmemet (Ami alapesetben nincs is...) Újra ültettem, nem ugyanoda, más faiskolából, már a második éves, évente öt centit nõnek az ágai. Tudom hogy ki kéne venni, de most se ötletem, se új helyem nincs ültetni, és nagyon szeretnék ebbõl a körtébõl fát... Mi lehet a gond? Vadkörtére volt oltva minden esetben, faiskolából származtak. Úgy vélem az alapokat is megadtam nekik... A talaj kiváló minõségû, elég laza, humuszos. A város legjobb földjei itt vannak a közelbe, mindenféle fa jól érzi magát.

Egy kis remény azért még van: Nem feltétlen szükséges a következõ évi kihajtáshoz a teljesen beérett egy éves vesszõ, az egyéves tövén az alvó rügybõl is hajthat. Ha a gyökérzet és a kétéves rész eléggé megerõsödött, még van remény. Ültesd át azért a végleges helyére, esetleg kettesével, de úgy, hogy késõbb az egyiket másik tõ sérülése nélkül kiemelhesd, átültethesd (bár ez lenne a legnagyobb probléma). Az télen is gyûjthetek számodra vesszõket, de próbáld meg az idén hajtatottakat tavasszal "feléleszteni". Igaz, én mondtam korábban, hogy gyenge csemetébõl sosem lesz erõteljes növény, de talán a peronoszpóra hatását kiheverhetik, különösen a Hamburgi.

A jövõben peronoszpóra ellen próbálj valami, legalább részben felszívódó tartalmú szert használni (Curzate r, vagy ha II. kategóriás vegyszert be tudsz szerezni, Curzate f), igaz, hogy nem olcsó, de legalább használ.

Még július közepén elképesztõ szépséget nyújtottak az általad eljuttatott dugványok Link Link , errõl korábban büszkén beszámoltam: Link . De ami utána jött (én szõlõvésznek nevezném, mert semmi nem használt ellene) gyakorlatilag másfél hónap alatt tönkretette úgy, hogy augusztus végére csak a csupasz venyigék maradtak, a rezisztens többéves (már termõ példányok is) totálkárosak lettek. A termés 99%-os kárt szenvedett; az Otelló esetében a termést nem, de a leveleit legalább sikerült megmenteni.
A hamburgi muskotályról nem készítettem képet, de másfél m-es vesszõt hajtott (leveleit utána szintén ledobta), a mathiász Jánosné közel fél méter után ledobta szép piros leveleit, majd októberre a favorithoz hasonlóan elfeketedtek a vesszõi. Az idei év nem a szõlõ éve volt.

A nagy ültetõ gödör szükségessége tapasztalatból aláírva. Édesapám hajdan a családi háznál ültetett vagy tíz õszibarack fát. Az elsõnek még köbméteres gödröt ásott, a többinek egyre kisebbet, az utolsónak csak akkorát, amekkorába a gyökérzete éppen belefért. A kifejlett fák nagysága egyenesen arányos lett az ültetési gödrök nagyságával. A szõlészek egykori bibliája, a "Prohászka" sem véletlenül javasolt szõlõültetvény telepítés elõtt 50 - 60 cm mélységben talajforgatást.

Miso, milyen erõnléti/fejlettségi állapottal zárta az elsõ évét a Hamburgi muskotály és a Mattthiasz Jánosné?

Más: A gyümölcsfák törzse bemeszelve. Várom az elsõ olyan fagyot, ami a lombot leviszi, utána jöhet a rezes, majd az olajos lemosó. Még az idén ültetek néhány kajszit, aztán az utolsó fûnyírással Szarvason zárom az agrárévet.

Ma elültettem a tavaszi zöldhagymának valót és az õszi fokhagymát. Békéscsabán a piacon vettem egy fej félöklömnyi fokhagymát. 20 dkg volt, a felét (4 gerezd) annak is elültettem. Valami modern holland fajta, az eladója szerint három év magyar földbeni termesztés után már egy kis fokhagyma íze is van. Kóstoltam, hát nem túl sok. Kuriózumként ültettem el.

Igen jól leírtad, az ültetõ gödör függ a talaj szerkezetétõl és az ültetett fa tulajdonságától.
Én a homoki-meszes-szikes talaj formátumra alkalmaztam. Kövecses,agyagos talajra,(Buda környéke Dunántúl) más az alakzat, sõt a fajta is.
Épp néztem a múlt héten a Duna Tv." Szép szõke szerelmünk a Tisza" sorozatot csütörtökönként.Tisza felsõ szakaszán a meszes hordalékon nagyon szeret a cseresznyefa. (múlt heti rész) Majd most lesz folytatása, Szolnok alatti tájak, remélem Szarvas, és a Körös vidéki ártér. (HD).!

Még egy tanács; ne messük le a gyökereket- és az évi ágacskákat- ha csak nem törtek el,látható háncs vagy gyökér ágakban. Nagyon sok kezdõ tápanyag van ezekben,amik indítják a fakadást. Majd már kihajtott állapotban, rügyfakadás után kell levágni, akkor is óvatosan, hogy elegendõ lomb kifejlõdjön a jövõ évre. Elvégre a növekedés az elsõ, termõre fordulás majd csak a 2-3 évben lesz.
Itt egy kép, másod éves Érdi bõtermõ meggyfa. Volt rajta vagy 10 szem. Most ez évben már 3 kg.Jövõre 10-20 kg. várok.(4. éves lesz) A korona átmérõ majd 3 méter, duplájára nõtt.Magasság 3 méter,létrázni kell majd.
Link