Agrometeorológia

Köszi, az enyém pont ilyen...be kell szereznem egy árnyékolót.

Tippre 2-6 fokkal.
Persze ha nincs árnyékolva, egész nap sütötte a nap, éppen fekete színû, és 46 fokot mért nappal, majd naplementekor elkezd csökkenni, lehet kicsit késõbb ér a tényleges léghõmérséklet alá, mivel 46-ról indul és melegebb maga a mérõ burkolata.
Ez csak tipp, pontos adatot nem tudok mondani, nem próbáltam még.

A neten találtam. Azon 10 méteres szintközök vannak.

A GoogleEarth és a GPS eszközök is alapfelületként a WGS84 jelû ellipszoidot alkalmazzák. Ugyanezt használják a NATO-ban, így nálunk is a katonai térképeknél (UTM).

Ezek szerint mégis van katonai térképed?
A katonai térképen a térkép méretaránya szerint vannak a terep szintvonalai (alap-. fõ-, és felezõszintvonal) megadva. Ha jól emlékszem akkor az 1:100000 térképen 20 m az alapszintvonal. Két szintvonal között is pontosan meg lehet határozni a terep magasságát a lejtõalapmérték és az eséstüske segítségével.

Floo, egy totálisan árnyékolatlan külsõ hõmérõ mennyivel mérhet hidegebbet a ténylegesnél 2 m-en egy pl. most, amikor sötétedés óta zuhan a hõmérséklet, áll a levegõ?

Ha már említve lettem, akkor viszont a számos sarkítás és tárgyi tévedés miatt hadd határolódjak el ettõl az okfejtéstõl!
Hogy csak a legbanálisabbat említsem, a fûszinti- és a rad.min. hõmérsékletnek ezerszer több köze van egymáshoz, mint az említett üveg, mûanyag vagy fém felületek párologtató képességének a lehûlés mértékéhez. Az egyes anyagok erõsebb lehûlésének oka az eltérõ radiáció (emittancia), innen a rad. min. neve is...
Ezt egyébként tanítják az egyetemen agrometbõl, mint ahogyan a talajmenti- és 2 m-es fagyról is elég korrekt tudást lehet szerezni. Elég biztos forrásból tudom...

Ez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy a bajai úton mért minimumnál Szeged környékén hõszennyezésmentes területen (tehát nem a városban) csak hidegebbet lehetne mérni.

Bkrisz!
Sóhaj!
Írd be a kérdések válaszok és a visszatekintõ fórumba a "radmin" vagy "radiáció" kulcsszót és olvasd vissza "21-es" fórumtársunkkal folytatott eszmecserénket errõl a témáról.
Röviden: a radiációs minimum mérõ által mért hõmérsékletnek semmi köze az 5 centi magasságban lévõ levegõ hõmérsékletéhez.
Példa: ha 0,3 fokot mérsz 2 méteren, és -4 fokos radiációs minimumot, akkor nincs elfagyva semmi.
A paprika -2,5 fokon fagy el, ha ezt a -2,5 fokot 2 méteren méred.
Ha -1,3 fok van 2 méteren, a paprikának a talajon semmi baja.
-1,3 fokos 2 méteres T mellett -6,-8 fokos radiációs minimumot is mérnek, mégsincs baja a paprikának a talajon.
Pl. most április 4-én a szegedi állomáson -1 fok volt a 2 méteres minimum, a radmin pedig -8 fok!!
Én ezt milliószor leteszteltem, hogy az elsõ õszi fagyoknál, amikor -2,-4 fok van, a talajon nincs komolyabb fagysérülés a növényeken, mint 2 méteren.
Valamennyi minimális eltérés persze lehet hogy van, de nem annyi, messze nem annyi mint amit a radiációs minimum mérések mutatnak.
Az ok: a radminmérõ csupaszon kihelyezett higanyos hõmérõ, amirõl az üveg, mûanyag vagy fém felületek miatt jobban párolog a víz, ez hõvesztéssel jár, így a mérõ anyaga jobban lehül, ezért mér alacsonyabbat.
Mint a kocsi teteje ami +3 fok mellett és derült éggel(!!) már jeges szokott lenni.
Ez azt is jelenti, hogy az elõrejelzésekben nincs is értelme talajemnti fagyról beszélni, mivel ha az egyik helyen +0,4 fokos minimum lesz, és a talajon a valós léghõmérséklet -0,2 fok, akkor valóban talajmenti fagy van.
Nade!
Amikor valahol +0,4 fokos T min van 2 méteren, akkor nagyon valószínû, hogy odébb 100-200-500 méterrel vagy 1 km-rel 2 méteren -0,5 fok van a domborzat vagy környezeti tényezõk miatt, tehát oda, abba a térségbe 2 méteres fagy is elõrjelezhetõ lett volna.
Márpedig a 2 méteres fagy ténye felülírja a talajementi fagyot.
Persze ezt nem így tanítják az egyetemen, valószínû mert nem így tudják!
Rosszul tudják!
Pedig csak meg kellett volna figyelni.

Éppen -20 fok volt a radiációs minimum január 1.-én. Ez alig hidegebb, mint a -13.7°C 2 m-en.

"Radiációs minimum hõmérséklet: Ezt a hõmérsékletet a szabadban, a talaj felszíne felett
5 cm magasságban mérjük. Mérése azért szükséges, mert éjszaka és hajnalban a talaj mentén
gyakran több fokkal alacsonyabb a hõmérséklet, mint 2 m magasságban."

Te: "a bajai úti állomásnál szinte csak hidegebbet lehetne mérni hõszennyezésmentes területen."

Ki mondta hogy hõszennyezett a bajai úti mérõ?

Az hogy -14 fokos 2 méteres T mellett -18 fok van a talajon és elfagy ezért a füge ez nem így van.
Ha -15 fokot bír a füge, és -14,7 fok van, akkor a talaj felett biztosan van -17 fok.
-17 fokon el kellene fagynia a törzsnek is, mégsem így történik, mert elõbb a vékony ágak, az ágvégek fagynak vissza.
Millió fagyvizsgálatot végeztem, soha nem tapasztaltam azt, hogy a talaj (hó) közeli részek jobban elfagynának, mint az 1-2-3-4 méteren lévõk.
Ez azt feltételezi hogy talaközelben a levegõ hõmérséklete nem vagy csak alig hidegebb mint 2 méteren.

Azon a napon a bajai úton a Tmin 2 méteren -13,7 volt, miközben 4 méteren csak -9.1. Ha egyenes arányosságot veszünk alapul, ami az inverziónál simán elõállhat - sõt, akár exponenciális görbe is - akkor bizony nem lehetetlen, hogy a felszín közelében lokálisan elõállhatott -18 fokos fagy is, vagy akár ennél is hidegebb a bajai úton. Ha siheone fügéje is egy hasonlóan hideg területen van, valóban elfagyhatott az egész fügéje. Durva...

Tudom. Ettõl függetlenül is igaz, hogy a bajai úti állomás nem melegebb a többinél. Én úgy tudom, hogy ott is 4 méteren van elhelyezve a városklíma-hálózati mérõ.

Laci! A városklíma hálózat 4 m-en van elhelyezve!

Szilveszterkor az OMSZ bajai úti állomásánál mindössze egy helyen mértek hidegebbet a városklíma hálózaton, (Újszeged, Lövölde út) pontosan 2 tized fokkal. De a 24 tagú állomás-hálózaton a 2. leghidegebb a bajai úti adat. Ebbõl egyértelmûen kitûnik, hogy a bajai út egyáltalán nem hõszennyezett - nem is lehet az.

Szilveszter éjjelén.

Floo, mikor volt ez a -13,7?

Itt akár 1-2 m is sokat jelent. De épp most nézem, hogy a katonai térképek is csak 10 méteres szintközökkel adják a szintvonalakat. Legfeljebb a vízügynek lehet méteres szintvonalazású térképe. (meg persze a CIA-nak) Jártam már a Tõzike utca környékén, de nem tûnt lapályosnak, viszont a térkép alapján van ott valami csatorna vagy árok is. Majd szemlézek.

Nem tudom, hogy a Google milyen alapszinthez viszonyít. A Balti feletti szintekhez képest legalább 2m-rel alacsonyabbakat mutat.

Szeged Tõzike utca tszf-i magassága: 80-81 m. Ehhez nem kell katonai térkép, elég a Google Earth-ön megnézni. A Bajai úton a met. állomás 82 m magasan van.

Ezt írtad: "a bajai úti állomásnál szinte csak hidegebbet lehetne mérni hõszennyezésmentes területen."
Ez vagy tévedés, vagy elírás. A bajai úti állomás messze a városon kívül van. Így az esetek 95 %-ában a leghidegebbet ott mérik, hiszen egy szántó kellõs közepén, még a város közigazgatási határától is jóval távolabb van, nemhogy a sûrûen beépített lakóövezettõl. Így ott semmiféle hõszennyezés nincs, az esetek túlnyomó részében. (Ez egyedül akkor képzelhetõ el, ha anticiklon van és keleties, de gyenge a légmozgás, vagy ad abszurdum, ha Ferike a hõmérõház alá rak tüzet. ) Ráadásul a kisugárzás jellemzõen erõs, hiszen szántóról van szó.

Azt, hogy jellemzõen itt mérik a leghidegebbet a városban, nem légbõl kapott állítás, hiszen elég sokat bûvöltem a városklíma-mérõ hálózat adatait amióta elindult. Erre alapozva állítom. Ettõl persze nem zárható ki, hogy Siheone-nál van valami hidegkatlan, mert katonai térképeim nincsenek, így nem tudom, hogy az mennyire lapályos rész, ahol lakik.

Akkor most olvasd el kérlek mégegyszer amit irtam!

Egyebkent biztos hogy van hidegebb az allomasi minimumnal a varosban.

Az állomáson mért minimumoknál nemigen van hidegebb a város egyik részén sem, ha mégis akkor legfeljebb egy vagy két tizeddel. Így -14 foknál hidegebb nemigen lehetett a város egy pontján sem, leszámítva mondjuk a Baktói fõcsatorna torkolatát a töltés aljában. De siheone fügéje nem ott van.

Mintha nem tudnád, hogy 2-4-6 fokos eltérések két utca között lehetnek.
-13,7 fok volt a T min az állomáson, akkor miért ne lehetne -16,2 fok 2 km-rel odébb?
Fõleg hogy tudjuk, hogy a bajai úti állomásnál szinte csak hidegebbet lehetne mérni hõszennyezésmentes területen.
Viszont bent a városban egy épület elõtt bõven túlél állomási -13,7 fok mellett.

Siheone!
Megnézted a törzsi részen a kérget?
Kicsit a körmöddel kapard meg a kérget lefelé haladva 1-2 helyen, ha barna alatta akkor elfagyott, ha zöld akkor nem.
Ha a felsõ csúcs felõli része el is fagyott, lehet a felétõl lefelé már jó.
Persze ha -15 fok volt ott, illetve mondod is hogy sokkal hidegebb van ott úgy általában, akkor azért esélyes hogy elfagyott.

Maga a növény nem fagyott el, csak talán a rügyek. 2012 februárjában az egész bokornak annyi lett. Utána szó szerint a talajból jöttek elõ az új hajtások.

Még ne bántsd! Szerintem nem fagyott le, csak úgy tûnik. Várd meg a rügyfakadását!

Tõzike utca. Keresd meg a térképen!!! Gyakorlatilag szántóföldek mellett van a kertem. -15 fokig mondják télállónak a fügét.
Gondolom ismered azt az érzést, amikor nyáron sötétedéskor "megcsap" a kertváros hûvös szellõje, amint áthaladsz egy átjáron a körtöltésen át. Illetve fordítva ugyanez.

Azt hogy csináltad? Nálam szinte 0 a fagykár. Bár a füge elég késõn rügyezik csak.

Akkor Zalában nem tájidegen Link Link Link Link Link
Ami ekkorára meg tud nõni, az nem annyira tájidegen Link
És ezek többéves képek, azóta nõttek, meg nem is mind találtam meg gyorsan!

Siheone!
Persze ez nem nyugtat meg, de szerintem nem a Te kerted a leghidegebb arrafelé!

Tájidegen növény!

Nálam a füge fagyott ismét szanaszét. Szeged leghidegebb részén van kertem!!!

Nálam 13 cm-s hó volt december 28-án!

bubu, lehet, hogy õk szivattak meg Bár nem hinném, hogy a mákmag lenne a kedvencük...

Az õsszel elvetett Zeno fajtájú õszi mákomnak - ki tudja miért - csak a negyede kelt ki.