Agrometeorológia

Nálam jellegzetes volt a rotálás után a kiszáradás, a fel talaj olyan fosóhomok lett, alig lehetett rajta járni.
Legjobb megoldás talán a kézi kapával végzett sarabolás, kivágva a közeli gaz csoportot.

Ha nem esik érdemleges esõ, 8-15 mm akkor és elõtte elég a 2-5 cm.-es sarabolás, nem épp a gazok miatt. Ha rota kapával dolgozol, ajánlatos a legkisebb talajmélységet választani, csak felülrõl porhanyósítani.
Régen kipróbáltam a fordított kapa tagokat, ha nincs nagy gaz, az "átrohanva", de a szarvát vissza fogva, mégis átsarabolja 3-6 cm.re a fel talajt.
Szárazság elõtt csak a fel talaj porhanyósítása a cél, ha mélyebbre van állítva a gép, 10-15 cm. az már nem jó, kiszárítja a felsõ 10-25 cm. vízkészletét.

A rakéta tujákhoz, és hasonlókhoz nem értek. Annyit talán, hogy a vízszint szerintem nem befolyásol annyira, ha a gyökerek erõsek voltak.Gondolj az Alpok majd 2-3 napos esõire,meg a meszes? Ca. talajra. Esetleg pH. vizsgálatot érdemes kérni a talajról, bár az is mostanság pénzízû...
Na meg a kor is számít, azzal összefüggésben a mostanság felerõsödõ gomba betegségek sajnos.
Felénk is divat az udvarra, házfrontra kiültetett tuják, de van már több 5-10 éves, amit elkapott a gomba betegség.(rozsdásodás). Ebben a felmelegedõ átlag hõmérséklet is rátesz kicsit, jobb a félárnyékos hely. Kellene egy kiadós téli fagyhullám, 2-3 hétig ne engedne fel a fel talaj, akkor a gomba betegségek is vissza szorulnának. Ahol pedig benne van az oldalhajtásokban, sajnos törzs közelig ki kell vágni, és elégetni, kukázni.

Megoldást talán a szakkönyvekben találsz.

Esetleg a gyökereket érheti valamilyen kár, pl. sokáig magas talajvíz, kiöntött derítõ stb., és ha õsszel-télen történt is a baj, még most kezd meglátszani... nálunk csak egy tujasövényt (35 db 6,5 m magas Rocket) gyilkolt ki a 2010-11-14. évi vízszintváltozás. Kelenföldön, kénes talajvízben álltak 30 évig, -100 cm-nél volt, minden esõ után térdig érõ víz volt a garázsban.
Aztán megépült a lakópark - átemelõ szivattyú - aztán sok esõ - aztán szárazabb idõ. két-három fa kiszáradt. - 2014, újra esõ: no ezt már nem bírták ki, az egész sövény mint akit leforráztak lesárgult, gomba is, szú is volt a roncsokban, gondolom a kis patak is valami szennyezést hozott föntrõl. De én a gyökereket gondolom kiindulópontnak, a gomba csak utána jött. Ki kellett az egészet vágni a télen. tudom 30 évesen öregek voltak, de a gyökerük jó erõs volt... 30 évet kibírtak.

Tegnap végig mentem a szõlõk között rotával. Kellett, mert a talajt kimosták a tavalyi nagy esõk, igazítani kell rajta. Hát igen, néhol már már agyagos is akár 1 ásónyomnyira (saját megfgyelés az udvarban).

Felétek azért kötöttebb a talaj, "felsõ rétege kõkemény, de nedves" Javaslat; kapálás rotával, vagy csak sarabolás, hogy lélegezzen a talaj, és záródjon a kipárolgásos fel talaj zárványai.

Csak essen. A múlt heti 25 mm után még mindig kõkemény a talaj felsõrétege, hiába látszik rajta, hogy nedves.
Tegnap meg volt az újabb védekezés szõlõben, gyümölcsben (atka,lisztharmat,peronoszpóra,varrosodás...). Egyelõre tünetmentes a szõlõ, de a agrometeorológiai elõrejelzés szerint lassan indulhat a lisztharmat elsõ hulláma a borvidéken. Remélhetõleg idén megússzuk, tavalyi évet nem ismételném. [esõ]

Adalék még a leírtakhoz, a tûzelhalás egy vírus fertõzés, hasonló mint az embereknél az influenza. Szerencsére nem elterjedt, védekezés szerintem nincs ellene. (téli lemosó, kén-réz esetleg periférikusan kívülrõl védhet)

Na ma leszórtam a szilvámat, és a meggy-kajszifákat egy Dithane M-45 és Mospilan keverékkel, beszámítva a várakozási idõt, tehát utoljára. Az érdi bõtermõ meggyen sok a sárguló, kötõdött, de mégsem fejlõdõ gyümölcs. Sok le fog peregni, hullani, de ez nem betegség, hanem a fa ún.öntisztulása. Az elvetélt kezdemények a túl sok kötõdött gyümölcs miatt vannak, de azért szépen marad rajta, haragos zöld ép is.

Idõjárás a hét közepétõl úgyis esõsre fordul, de imádkozok, hogy ne legyen jég, és szélverés. A két heti gusth- szélvihar sok idõs fát kicsavart a környéken...

Na szóval, nem vagyok gyümifás ledoktorált Dr.Bubó, de volna pár hozzászólásom.
Elõször is az öreg fáknál, ott ahol fonnyadt-száraz oldal vezérek vannak, kell egy mûtéti beavatkozás, levágni a törzshöz mérten 10-20 cm. re az egész ágat.
Ha a metsz lap (olyan 5-8-10 cm) gondolok, gyürüjei rozsdabarnák, olyan laza-pudvásak, akkor sajnos keringési zavar áll fenn, megmondva elöregedett az ág. A háncsközeli (fiatalabb) szövetek még ahogy szállítanának tápanyagot az asszimációhoz, de a belsõ vissza áramlatos szövetek már nem. A gyökér-és a lombozat egyensúlya kezd megbomlani, a párolgást(lombozat) nem tudja a gyökérzet ellátni, és jönnek a külsõ betegségek is.
És akkor jön a rettegett gombahad, elsõsorban a monília, ami megeszi a felsõ háncsos tápanyagot, és megfújtja az ágat.
Tûzelhalásos gomba az más, elsõsorban az almát, birset kedveli, és kora tavaszi 5-10 fok környékén fertõz, látványos egyik hétrõl a másikra elhal akár az egész oldalág.
A másik támadó pedig a kéregmoly, ami körül rágja a nedvszállító szövetet alattomosan, kívülrõl alig látni, hacsak a kilökött "mákos" ürüléket, és a vérzõ háncs mézgáját meg nem lássuk.Kajszifáknál ez még látványosabb, de meggy-cseresznye, és szilvánál is látható, az ág elágazások tövénél.
Megelózés, és gyógyítás; erõteljes háncs kaparás, a korhadt részek eltávolítása, a látható bemélyedt járatokba rovarölõ szer, vagy agrol olaj befecskendezése, tényleg egy oltótûvel.
A múltévi elszáradt ágakat jó messzi pedig elégetni.

Az öreg csonthéjas fáknak esetleg van olyan élet kitoló beavatkozása még idõben, az pedig az erõs vissza vágás,ifjítás sajna vagy sem, meg kell tenni.Természetesen a vágás metszlapját pedig lekezelni, akár nyár derekán és õsszel is.

A cseresznyék betegeskedése lehet azért van, mert a 2013/2014-es rendkívül enyhe telet egy esõs, meelg nyár követte ( igazi gombatenyésztõ idõszak ).

Lehet a gombás fertõzések okozzák az általatok leírtakat a fákon.

Egyébként a tûzhalál témához : Ezt elsõsorban mindig a meggyfákra mondták az öregek és még mondják most is, mikor az ágaknak a vége, majd az egésze bebarnul, feketedik.

Mamámnál van egy szép nagy meggyfa, minden évben levágja róla anyukám az elszáradt, bebarnult ágakat ( ezek a fa virágzási fázisában szoktak így bebarnulni, feketedni ) és gyönyörû szép a fa, tehát a hiba korrigálható.

Próbáljátok ki a cseresznye, alma, szilvafáknál is ezt, hogy lehetõleg az összes hibás ágakat levágjátok, így még talán megmenthetõek a fák a nagyobb fokú károsodásoktól.

Mamámnak van egy szép nagy cseresznyefája is, ill. csak volt.
2010-ig gyönyörû volt a fa, nagy szemû kései cseresznye volt és ropogós, a fa levelei pedig szép nagyok voltak.
Aztán 2011 óta évrõl - évre egyre több lett rajta a száraz ág, majd egyre nagyobb gallyak, farészek korhadtak el, a termése egyre kisebb lett évrõl évre és fonnyadtabb és a levelek száma és mérete is egyre kisebb lett.

Idén már ott tartunk hogy a fa kb. fele hiányzik, és most is sok az új száraz gally, ág rajta és a levelek is nyamvadtak rajta.

Mi lehet az ok!? Azt hozzáteszem hogy kb. 55-60 éves cseresznyefa, tehát lehet hogy kiöregedett már!?
Mindenesetre eléggé kivágás gyanús közeli állapotban van!