Agrometeorológia

Bölke, egyszerre én se locsolok és kapálok! Ha van esõvíz, locsolok, várok fél-egy napot és utána lazítom fel. A fellazított feltalaj meggátolja az altalaj gyors kiszáradását.

Locsolást követõen, amikor keményre szárad a talajfelszín. Nálam olyan a talaj, hogy a locsolást követõ száradás után egy kemény kéreg képzõdik a talajfelszínen, errõl beszélek. Ezt kell fellazítani kiskapával, hogy ne keletkezzenek aztán öles repedések.

Gondolom úgy értette, hogy nem azonnal, hanem pár óra múlva.

A hét elején úgy is csináltam már, tudod, ahogy az idõm engedi, mert arra, hogy egyszerre locsoljak és lazítsam a talajt, szinte soha nem fér bele. Paprikád van? Nem tetvesednek?

Mi nem tudunk, csak legfeljebb az utakon talajlazítani, mert fekete fóliába vannak, 2 sorba ültetve. Mind a paradicsom, mind a paprika, tojásgyümölcs.
Errefelé savanyú homok, réti (kötöttebb, fekete) talaj és e kettõ keveréke van. A kertben homok van zömmel.

Ezt nem értem. Locsolás után fellazítani..

Fordítva csináld! A locsolást követõen, amikor megkeményedik a talajfelszín, akkor kell fellazítani kicsit.

Csak panaszkodnom kellett: ma rábukkantam az elsõ érett, saját nevelésû paradicsomra! (black prince)

Állítólag az is fontos, hogy jól szellõzenek a gyökerek is, mert a nagyon befülledt gyökérzóna is okozhat gondokat. Én mostanában úgy szoktam, hogy minden locsolás elõtti estén fellazítom a talajt körülötte, hadd szellõzön, majd másnap reggel megöntözöm. Így nem is folyik szét a víz, hanem ott helyben érvényesül. Persze lehet, hogy felesleges ennyit görcsölni, de rosszat talán nem teszek vele.

Hihetetlen, mennyire más íze van a saját parinak, mint akár annak, amit úgymond a fejkendõs parasztasszonyoktól is veszünk már... Egyszerûen nem értem. Bár gondolom õk is leszedik féléretten és a leszedett állapotban érõnek messze nem lesz olyan íze? Fene tudja.

Az uborkához gratula, mert én bizony nem vállalom többet, hogy naponta akár kétszer is öntözzem. Az most nekem büntetés lenne. Viszont hihetetlen finom koviubit csinál a feleségem. Õ mostanában krumplival csinálja, és olyan jó roppanós is marad.

Köszönjük a cikket!!! Mennyire igaz. Azt nem is tudtam, hogy az elsárgulás idõvel teljesen normális. Akkor már nyugodtabb vagyok . Én is inkább most meghagyok minden fenti levelet/hajtást, mert nem sok felhõ van az égen. A lentieket, meg a földig érõket meg letépem a szellõzés, meg az esetleges rohamzivatarok következtében fellépõ visszacsapódás miatt, mert szerintem nálam fertõzött lehet a talaj gombával. Igaz, ott más növény is volt tavaly, de lehet az is veszélyes lenne a parira.

Link
A paradicsomról..

Böszme meleg van, bezzeg a paradicsomok úgy néznek ki, mintha hûvös és borús idõ lett volna mindezidáig...

Igen, nálunk is éreget már a paradicsom. Mi gyakrabban öntözzük, a többivel együtt.

Minden évben a koktél a legkorábbiak közé való kicsi mérete miatt (úgyhogy szerintem nem igaz hogy késeiek). Több fajta van, piros kerek roppanós, lágyabb sárga, és idén elõször van zebra (csíkos) fekete koktél is.

Ma kora reggel a paprika-paradicsom-uborka-zöldbab nálam is kapott zöldtrágyát, Wuxal formájában.
A mindössze 5 mm-nél járó július miatt a locsolás folyamatos, már amikor ráérünk.

A paprikánál évek óta bevált a két sort tartalmazó ágyások közepén árkolt belocsolás, három naponta, évek óta nem láttunk ilyen erõs állományt és fele saját nevelés.

Az uborka naponta kéri a vizet, az eddigi kolosszális termés után most kicsit visszaesett, a Wuxal majd újra megerõsíti. Különben a borsó helyére ültette uborka erõsen fejõdik, két hét múlva termõre fordul.

A paradicsom számára ez a száraz, hõséggel teli július kedvezõ, nem betegek, szépen tenyésznek (minden nap jön már be néhány korai paradicsom, eszményi ízük van). Õket ritkábban locsoljuk, hetente csak egyszer.

Sziasztok!
Nálunk is van kálciumhiány (gyanítjuk hogy az), paprikánál és paradicsomnál egyaránt elõfordulnak betegek. Egy részük már permetezve lett (wuxal kalcium), holnap permetezzük a másik felét.
Nálunk a padlizsánok egy részének is baja van. Sárgulnak, eleinte foltokban a levelek és lehullanak. Az is tápanyaghiány lehet.

Amúgy nagy itt a szárazság, alig gyõzünk locsolni. De egész Nyírség szerte is ez a rész a legszárazabb gyanítom.

A betegségrõl hozok majd képeket.

Igen, ezért is írtam, hogy inkább nyáron szoktam én is ezeket metszeni.

Én csak megtörölgetem a metszõollót, azt jónapot. Ezt, jó, hogy írtad és küldted! Köszi

Nem sötéten pöttyösödik, hanem térképszerûen beméllyedve világosbarna nagy foltok vannak rajta. Én most reggel leszedtem ezeket a parikat és kidobtam (5 db). Szerencsére (eddig) csak egy tövön jelentkeztek. A kálciumhiány az a csúcsi részen jelentkezik nem? Vagy az egész termést elboríthatja?

Viszont hihetetlen, reggelre megint vagy 10 paradicsom beérett, pedig este leszedtem az összes érettet. Lehet, a szomszéd érlelõvel permetezi

Csonthéjasoknál, de fõleg a diónál és a kajszinál nagyon fontos, hogy a metszési felület beszáradjon. A téli - tavaszi metszésnél gyakran elõfordul, hogy a hideg, nedves idõszakban a metszési felületen behatol mindenféle gomba és baktérium, ami a fa egy-két éven belüli pusztulását okozza (kajszi, gutaütés). Szilvánál, kajszinál, õszibaracknál a metszõollót, fûrészt fertõtleníteni kell pl. hipóval, ha áttérsz az egyik fáról a másikra. Ezzel megakadályozod a nagyon veszélyes Sharka vírus átvitelét.
Link

A cukkini lényegében addig terem, amíg szét nem fagy. Már ha nincs baja. Nálam eddig összesen 1 azaz 1 cukkini lett leszedve.

Paradicsomnál ez a sötét pöttyösödés (barnás / feketés folt) Kalcium hiány is lehet, paprikánál is van ilyen mikor barna folt van a termésen. Tápoldatot neki. Na meg ha esett az esõ mehet a gombaölõ is.

Én is éppen a múlt héten csináltam meg a zöldmetszést a meggynél és kajszinál. A hatalmas cseresznyénknél is mostanában szeretném, de oda konkrét alpin technika kell, akkora a fa.
A lényeg, hogy tartósan meleg, száraz periódusban szeretném végezni/végeztetni.

A koktél az késõbbi fajta nem? Az még ráér talán.

A cukkini virágjai nem tetvesek nagyon? Nézd meg belül is. Vagy próbáld meg kicsit tápoldattal öntözni (pl. Volldünger 1-2 evõkanál 10 literhez, 3 hétig hetente egy adag).

Most vettem észre, hogy egy tõ paradicsom még éretlen terméseinek oldalán megjelentek világosbarnás foltok, melyek bemélyedve helyezkednek el, a barna foltok alatt egészséges sötétzöld a bogyó, a levelek is sárgulnak. Remélem nem paradicsomvész (ahhoz azért melegebb van, meg nem volt tartós esõs idõ, de az ördög nem alszik), lehet, holnap kitépem tõbõl. Egyébként van egy fajtám, sajnos nem írtam fel a nevét én balga, de iszonyú gyorsan érik most.
A cukkini most nálunk is belassult. Lehet, hogy kifújt, annyit termett eddig. Az a baj, nem emlékszem tavaly mikor lett vége. Meddig szokott teremni?

Mamámnál ugyanígy van.
Egyik évben rengeteg alma a fán, másikban jó ha 10 szem van rajta. Tavaly tömve volt, idén böjt van, alig pár szem.

Kap napot bõven, azzal nincs baj (de. 10-tõl este 6-7 ig).
Az õszibarackom tavaly is zseniálisan termett, most még jobban, viszont most ahogy mondod, mintha nem lennének olyan nagyok, de sebaj. Jövõre jobban vissza fogom metszeni.

Nálam az alma szokott úgy viselkedni, hogy egyik évben rengeteg (de nagyon durván), aztán vagy semmi, vagy csak kevéske.

Mindent. Uborkát is. A termése, ha jól sejtem kis korában elfehéredik, és fonnyadt.

A lisztharmat a cukkinit is meg tudja támadni?

Az alapján, amit írtál ez lisztharmatnak tûnik. Topas jó ellene ez felszívódó, vagy van kontakatba Thiovit Jet 0 napos várakozási idõ,(csak alaposan meg kell mosni fogasztás elõtt) de elég alaposan át kell fújni vele, hogy érjen valamit.

Meg különben most van a zöldmetszés ideje, csinálom is a meggyfáimat.A befelé nyúló,nagy árnyékoló ágat tõbõl kivágom, két fa közt egy átjárót csinálok, ne keresztezzék egymást. Érje minél több napfény a fa belsejét, akkor lesz termõrügy jövõre.
Aztán a tél is beleszólhat a barackoknak, remélem nem lesz tartós -10-16 fok. Ha csak egy két nap van ilyen hideg, azt átvészelik a rügyek.

Nálam valami gebasz van a cukkinivel, de nem gomba. Virágzik szépen a cukkini, de a terméskezdemények elhalnak egész kis korukban. Azon nagyon meglepõdtem, hogy viszonylag korán, a tenyészidõszak legeslegelején, április végén helyre vetettem és ennek ellenére - illetve a májusi 65 mm esõ ellenére - a növények satnyák. Lövésem nincs, mi a gond.

A paradicsomokok közül Meteo Amana Orange-dzsén már öklömnyi termések csüngnek, és a black prince nevû lila paradicsom is szépen fejlõdik. A sárga koktél viszont szintén satnya.

Nem vagyok paprika-paradicsom szakértõ, de kap napot eleget? A túlöntözés se jó.
Az õszibarack lehet hogy az idén rongyosra termi magát, és jövõre semmi. Így jártam a kajszifámmal tavaly sok volt, most csak 6 szem . Erõsebben kell visszametszeni, ha sok a virágrügy. A gyümölcs ritkítás csak a kifejlõdésre hat, de rügy megoszlásra már nem nagyon. Ez mindig egy dilemma tavasszal, ha levágom és ha fagy lesz, elviszi azt a keveset is, ha meg hagyom, akkor meg apró marad, és leterheli a fát, felseprûsödik, hamar vénül.

Én mióta Medgyesegyházit veszem (ide Velencére a sárgabarackosokhoz õk hozzák hetente és én hazafelé mindig ott veszem 2013 óta) csak jót ettem, talán egyszer volt jó közepes, egyébként mindig kitûnõ. Abban osztom a véleményed, hogy idén (de még csak a szezon elején vagyunk, ne felejtsük el) én is belecsúsztam kevésbé érettbe, illetve eres dinnyébe (a fehér "erek" mentén nem jó a hús). Remélem jobb lesz a folytatás. Eddig a legjobb sajnos pont egy import görög görögdinnye volt.
Én, amikor kiválasztom, a következõkre figyelek:
- ne napos helyen legyen (ha lehet alulról turkálom ki);
- a szára legyen friss, ne száradt!!!!;
- a szára végén jó, ha van bordós-barnás megszáradt cukros csepp, massza;
- a kopogtatós módszert is szoktam alkalmazni, de nem tudom, hogy annak van e szerepe, mert még nem mertem kipróbálni a nem jól kongó dinnyét.

Jó, hogy papolod a lombtrágyázást, mert tényleg nincs más megoldás erre, legalábbis nálam. De miért van ez? 3-4 naponta átlazítom a talajt, direkt nem trágyáztam (ne legyen N,K túlsúly)és mégis elõjött a probléma, igaz, kisebb mértékben eddig, mint tavaly. A locsolással lehet a baj? Ritkán locsolom (kánikulában is 3-4 naponta; egyébként olyan 5 naponta ha nincs 5 mm-t meghaladó csapi, de akkor kétszer is átmegyek rajta (megpróbálom mindig a szára környékét locsolni).

Õszibarack: kicsi 3 éves a fa, de hozott vagy 70 barackot, ebbõl 40-50-et leszedtem, mert így is megterhelõnek látom egy picit, de már nincs szívem tovább ritkítani. Neked mi az álláspontod? Szigorú ritkítás (azon felül is amit ledob), vagy hagyjuk a természetre?
Bozsik gazdáék szerint 5 évig egy termést sem szabad rajta hagyni. Te hogy tapasztalod?

A talaj kalcium-ion felvétele,blokkolása kihat a gyökér rendszerre,növényfajtától függõen. Azért papolom sokszor, a lomb-levél trágyázást. Az õszibarackod meg lehet hogy vadmagonc alanyú, ami ellenáll a szélnek, és a potyogásnak. Jó kis fa lesz abból!

Más: mi a vélemény,jellemeznétek a dinnye felhozatalt országosan? Én vettem 5 napja olyan "görögös" piros húsú dinnyét, félbevágva. Éppen hogy édes volt, majdnem csak a közepe. Nejem vett tegnap megint egy ismerõsnek, de rossz volt, tökízû, pedig hajtogatta az árús, hogy magyar földi dinnye.
Két végpont Cece, Dunántúl, és mi felénk Medgyesegyháza Békés megye a centrum ahogy épp eszembe jut.
Lehet hogy a termelõk félnek a viharos, jégveréses idõtõl, és egy héttel elõbb szedik le, -küllemre szépek, még a sárga dinnyék is - de belül még ízanyagban zöldek.

Régen, gyerekkoromba voltak azok a szürkéssárga pókhálló-mintás sárgadinnyék, belül zöldessárga húsúak, na az igen finom volt.(ananász), vagy az egyöntetû sötétzöld igazi magyar dinnye, haragos piros belsõvel. Most meg olyan sápadt piros, sok nagy maggal, kívül csíkozott sárga, mint a sári-tök.

A hétvégén ettünk elõször házi (õszi) mákbók készült mákossüteményt. A mák vetést ajánlom mindenkinek - már persze azoknak, akik szeretik - sok gond nincs vele. Egyszer kellett összekötözni a már gubós szárakat, hogy ne feküdjenek a földre.

A paradicsomok - ellenére a sok májusi esõnek és az alapos kapálásnak - nemigen fejlõdnek, érnek.