Agrometeorológia
Viszont érzékeny az almamolyra, ott vagy hogy 2 hetenként permetezni kell nyár derekán.
Részben vizes, közép kötött talajt szereti. ( szép sárgás gyümik lesznek, de az alsó részén befurakszik a molylárva és teszi tökre a magházat. Másik elélvezõ rontás a gnomóniás héj betegség, bebarnult-feketedõ héj. De ezt novemberig ki lehet likvidálni késsel, amikor fogyasztható.
Nálam akkor is a megfõtt birs a fájer, nem törik a fogam bele.+ fahéj és fogsor rögzítõ ragi. Tv.rekl.
Részben vizes, közép kötött talajt szereti. ( szép sárgás gyümik lesznek, de az alsó részén befurakszik a molylárva és teszi tökre a magházat. Másik elélvezõ rontás a gnomóniás héj betegség, bebarnult-feketedõ héj. De ezt novemberig ki lehet likvidálni késsel, amikor fogyasztható.
Nálam akkor is a megfõtt birs a fájer, nem törik a fogam bele.+ fahéj és fogsor rögzítõ ragi. Tv.rekl.
Birsbõl szép magyar nemesítésû fajták is vannak, a fényigényét nem ismerem, de élõsövény között is terem, nem nõ magasra. Szárazságtûrés tekintetében és talajmélység igény szempontjából is, érdemes a fajtákat megnézni. A levele nagy, a virága szép: bokrocska korában is díszít.
A birs nem olyan nagy fényigényû? Egyébként jó, hogy most mondod, mert nálam nagyon felértékelõdtek a birsek. Az egyik legfinomabb lekvár készül belõlük, egy jó birssajt meg az egyik legfinomabb élelmiszer, ami létezik.
Ha gyümölcsöt szeretnél, mit szólsz a birshez? - és ha strapaálló fát: tudom még a turkesztáni szilt ajánlani. Metszhetõ, szép, és szilfavész-rezisztens, a paraléces ágai mutatósak, a levele kicsi, és nem nõ magasra. - alá tüdõfüvet tehetnél, pöttyös levelût, vagy sásokat.
Akkor én a málnára voksolnák. Igénytelen részben, nem kell agyon permetezni, és kora tavasszal már sarjad a zöld levélkéje. Mondjuk szereti a napfényt-félárnyékot, és a szárazságban az öntözést. Sövény jellegûre is ki lehet alakítani, 1,5-1,8 méteres magasságig. Kikötözés huzalrendszerben szépen mutat, és takar.
Köszi, de akkora helyünk nekünk sincsen. Nem tudom, lehet, hogy meggyet kéne. Pomázon volt nekünk a Mesélõ hegyen, észak-keleti lejtõn, nagyon bejött (amíg el nem vitte a Monilia) és szerintem ott sem igazán semleges a talaj, inkább gyengén savas kémhatású (gondolom agyagbemosódásos barna erdõtalaj lehet a genetikus) és itt lehet még elviselné a fenyõ által hagyott "örökséget". A feleségem áfonyára, ribizlire és málnára gondolna, ami nagyon jó ötlet, csak télen olyan sivár lenne ott (mondjuk árvácska mezõvel fel lehet dobni, az eszméletlenül jól bírja a telet). Az áfonya azért is jó lehet, mert az fa alá is jó. Vélemény? Aztán már nem fárasztalak Titeket...
Mit szólnál a most terjedõ érdekes fáról, a kínai császárfáról? Erre felénk Zsana környékén kezdték el nagyüzemi erdõ telepítésre. Nem tudok én se róla sokat, de itt van egy link;
Link
Link
Talán beválik, és leszel Te, mint különleges fák telepítõje.
Sajnos nálam nincs hely, éppen bontjuk le az udvari cserepes górét, ami facölöpökön- tégla alapon van.(legyen hely az unokáimnak hintázni a nagy diófa alatt, ami a górétól 2 méterre nõtt nagyra.)
Link
Link
Talán beválik, és leszel Te, mint különleges fák telepítõje.
Sajnos nálam nincs hely, éppen bontjuk le az udvari cserepes górét, ami facölöpökön- tégla alapon van.(legyen hely az unokáimnak hintázni a nagy diófa alatt, ami a górétól 2 méterre nõtt nagyra.)
Én sem ajánlom a nyírt.
Nekünk az van, a fa kb. 11-12 éves, és az utóbbi 1-2 évben nõtt csak igazán meg és indult be a termésének az " áldása", melynek neve : szárnyas makkok.
Eddig alig szemetelt, mostanra viszont tele van a fa alatt minden a szárnyas makkokkal. Az a jobbik eset ha egyben marad, de pl .idén majdnem az egész szétporlott.
A fû miatta besárgul a fa alatt, majd kikopik, mert elveszi az oxigén nagyját.
Másik hátránya hogy gyorsan nõ, és túl terebélyes, esetlen a fák többsége. A nagy meleget sem igen bírja.
Ami a legjobb az sztem díszfák ültetése, pl. vérszilva ami nekünk is van, vagy gömbkõris, amit elõszeretettel ültetnek terekre, utcák mellé is, én pl. nagyon szeretem.
Szépen, lassan nõ, csak õsszel szemetel többet leveleivel, az év egyéb részeiben nem.
Nekünk az van, a fa kb. 11-12 éves, és az utóbbi 1-2 évben nõtt csak igazán meg és indult be a termésének az " áldása", melynek neve : szárnyas makkok.
Eddig alig szemetelt, mostanra viszont tele van a fa alatt minden a szárnyas makkokkal. Az a jobbik eset ha egyben marad, de pl .idén majdnem az egész szétporlott.
A fû miatta besárgul a fa alatt, majd kikopik, mert elveszi az oxigén nagyját.
Másik hátránya hogy gyorsan nõ, és túl terebélyes, esetlen a fák többsége. A nagy meleget sem igen bírja.
Ami a legjobb az sztem díszfák ültetése, pl. vérszilva ami nekünk is van, vagy gömbkõris, amit elõszeretettel ültetnek terekre, utcák mellé is, én pl. nagyon szeretem.
Szépen, lassan nõ, csak õsszel szemetel többet leveleivel, az év egyéb részeiben nem.
Köszi, csak az a kár, hogy a feleségemnek nem tetszik a nyír
Bükköt kéne Imádom. Csak kicsit lassan nõ, meg itt nem élne meg szerintem. Egy 35-38 fokos meleg periódus jó eséllyel kicsinálná a nyáron.
Bükköt kéne Imádom. Csak kicsit lassan nõ, meg itt nem élne meg szerintem. Egy 35-38 fokos meleg periódus jó eséllyel kicsinálná a nyáron.
Szerintetek milyen fát ültessek két kivágott 25 éves hatalmas ezüstfenyõ helyére? A ház északkeleti elõterérõl van szó, tehát a kis csemetét nem sok napsütés fogja érni és a talaj is nyilván jó savanyú. A tujákat meg se említsétek, mert nagyon nem az esetem, így is van elég (megörököltük - a feles vizet legalább van hová vezetnem mondjuk ).
Infó még: talajvíz mélyen van és elvileg genetikusan csernozjomos barna erdõtalaj.
Én valamilyen juharra gondoltam, ha gyümölcs, nem tudom, lehet elég sötét lesz a csemetének.
Javaslat? Köszönöm elõre is.
Infó még: talajvíz mélyen van és elvileg genetikusan csernozjomos barna erdõtalaj.
Én valamilyen juharra gondoltam, ha gyümölcs, nem tudom, lehet elég sötét lesz a csemetének.
Javaslat? Köszönöm elõre is.