Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Finom idõjárás elé nézünk, lehet további tapasztalatokat gyûjteni, mi történik, ha a kemény atlanti ciklonaktivitást megpróbálja más helyzet felváltani. Kicsit hiányolom a sokáig vázolt kemény AC hátoldalakat, amikor +5 feletti T850-ek várnak ránk ( Link ), lévén sok modell sok futása számolt velük, de rájöttek, hogy tél van, hehe.
Alföld: olyan nincs, hogy a modellek az enyhülést fogják meg jobban, ez abszurd
Már sokszor indokoltam, hogy ez félreértelmezés, szubjektív, emberi tényezõt nem nélkülözõ (mellesleg felrúgná az energiamegmaradás törvényét is, hihi).
Tanulmányozva az esélyeinket, az biztos, hogy a hidegmag a közelünkbe ér, ezért bizony nagy a bizonytalanság a modelleken. Ez az az idõszak (ami tavaly egész télen állandóan elõkerült), amikor a szorosan összetartó fáklya mégsem a bizonyosságra utal, hanem inkább a konzekvens tévedést minden ensemble és fõfutás között. Ez jól megfigyelhetõ, ha visszanézzük korábbi fáklyatagokat. Bár gyakran futnak együtt, a fáklyák közötti különbségek jelentõsek lehetnek. Ha pedig az okát keressük, gyakran megtaláljuk az északi és nyugati (meg keleti) fáklyákon - azok is együttesen ugrálnak ide-oda. Ahhoz, hogy e jelenség magyarázatát megtaláljuk, minimum a GFS modell forráskódjára és alapos ismeretére lenne szükség, így ezt én meg sem próbálnám. Említettem néhány napja, hogy a közös módusú hibákkal számolni ugyan lehet, de õket meghatározni nem.
VIsszakanyarodva az idõjárásra, a szappanopera folytatását várom. Hol konzekvensen együtt futnak fent a fáklyatagok (és megjelennek Salek és Koczkás hozzászólásai), hol együtt szállnak a mélybe (és elszaporodnak Donnie, Thermometer hozzászólásai), majd a megvalósuló helyzet vagy ez, vagy az (vagy valami köztes helyzet) lesz. Ilyenkor kell igazán ismerni a modelleket, mert a bõsz fáklyalinkelgetés bizony megtévesztõ (mindkét oldal részérõl), érvek, értelmes okok nélkül tulajdonképpen nagyon keveset érnek. Példák:
Egy fáklya 12 órás idõtávon belül: Link Link
Skandináv légnyomásfáklya korábban (-18h) és ma: Link Link
Dánia, T850 akkor és ma (12 órányi különbség): Link Link
Meg lennék lepõdve, ha a stabilan várt 14-ei lehûlést -5 környékére "melegítené" a GFS este? Nem. Meglepõdnék, ha a tagok mélybe zuhannának a következõ futásnál, majd egységesen mind -10 környékére beállnának 200 óra felett, végül az egészbõl egy nagy darab enyheség lenne? Nem. Más se legyen, ilyenkor a fáklyát erõs fenntartásokkal kell kezelni, oda kell figyelni a múltbéli tapasztalatokra és az elmúlt néhány futás alapján körvonalazni.
Szerk.: Friss fáklya (bort iszom, de a vizet népszerûsítem?) Link
Alföld: olyan nincs, hogy a modellek az enyhülést fogják meg jobban, ez abszurd
Már sokszor indokoltam, hogy ez félreértelmezés, szubjektív, emberi tényezõt nem nélkülözõ (mellesleg felrúgná az energiamegmaradás törvényét is, hihi).Tanulmányozva az esélyeinket, az biztos, hogy a hidegmag a közelünkbe ér, ezért bizony nagy a bizonytalanság a modelleken. Ez az az idõszak (ami tavaly egész télen állandóan elõkerült), amikor a szorosan összetartó fáklya mégsem a bizonyosságra utal, hanem inkább a konzekvens tévedést minden ensemble és fõfutás között. Ez jól megfigyelhetõ, ha visszanézzük korábbi fáklyatagokat. Bár gyakran futnak együtt, a fáklyák közötti különbségek jelentõsek lehetnek. Ha pedig az okát keressük, gyakran megtaláljuk az északi és nyugati (meg keleti) fáklyákon - azok is együttesen ugrálnak ide-oda. Ahhoz, hogy e jelenség magyarázatát megtaláljuk, minimum a GFS modell forráskódjára és alapos ismeretére lenne szükség, így ezt én meg sem próbálnám. Említettem néhány napja, hogy a közös módusú hibákkal számolni ugyan lehet, de õket meghatározni nem.
VIsszakanyarodva az idõjárásra, a szappanopera folytatását várom. Hol konzekvensen együtt futnak fent a fáklyatagok (és megjelennek Salek és Koczkás hozzászólásai), hol együtt szállnak a mélybe (és elszaporodnak Donnie, Thermometer hozzászólásai), majd a megvalósuló helyzet vagy ez, vagy az (vagy valami köztes helyzet) lesz. Ilyenkor kell igazán ismerni a modelleket, mert a bõsz fáklyalinkelgetés bizony megtévesztõ (mindkét oldal részérõl), érvek, értelmes okok nélkül tulajdonképpen nagyon keveset érnek. Példák:
Egy fáklya 12 órás idõtávon belül: Link Link
Skandináv légnyomásfáklya korábban (-18h) és ma: Link Link
Dánia, T850 akkor és ma (12 órányi különbség): Link Link
Meg lennék lepõdve, ha a stabilan várt 14-ei lehûlést -5 környékére "melegítené" a GFS este? Nem. Meglepõdnék, ha a tagok mélybe zuhannának a következõ futásnál, majd egységesen mind -10 környékére beállnának 200 óra felett, végül az egészbõl egy nagy darab enyheség lenne? Nem. Más se legyen, ilyenkor a fáklyát erõs fenntartásokkal kell kezelni, oda kell figyelni a múltbéli tapasztalatokra és az elmúlt néhány futás alapján körvonalazni.
Szerk.: Friss fáklya (bort iszom, de a vizet népszerûsítem?) Link
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat