Meteorológiai társalgó

Ez is igaz -a keleten-északkeleten felhalmozódó hidegtömeg nemegyszer megállítja a kelet felé áthelyezõdõ atlanti ciklonokat, ezért nálunk fixálódik az elõoldali pozició. A ciklonok dél, a Mediterráneum irányába mozognak (mert észak és kelet felé blokkolva van az áthelyezõdésük), végül a hátoldalukra veszik, és ránk döntik a sarki-szárazföldi hideget. Tipikus példája volt valóban a 2002/2003-as tél. De akkor, ha jól emlékszem, a nagy enyheség novemberben volt, nem tél közepén. Bár kivétel szinte minden alól akad, mégis azt tapasztaltam, hogy decemberi-januári rekordenyheség után nem nagyon jön rekordhideg ugyanazon télen.

Van másik szinoptikus lehetõség extrém téli enyheségre: ekkor az azori magasnyomás északi, északkeleti peremén áramlik fölénk viharos sebességgel az igen enyhe levegõ ny-ény-ról. Ha mindez napsütéssel párosul, vidáman lehetnek nálunk 15-20 fokos maximumok. Az ilyen helyzetbõl se szokott egyhamar igazi tél lenni.

Ami leírtál, abban tökéletesen igazad van -és mégsem. Érvelésed logikus, minden ízében helytálló, de közel 40 éves tapasztalatom mégis mást mutat. Inkább a tavalyi, tavalyelõtti forgatókönyv tekinthetõ kuriózumnak.
Átlagosnak pedig a következõ események: a nyugati áramlási szalag hullámot vet, a ciklonok áthelyezõdése átmenetileg megtorpan. Tõlünk keletre magasnyomás jelenik meg, mely az addigi nyugatias légmozgást déliesre fordítja felettünk. Tipikus fõnhelyzet alakul ki, leszálló légmozgással, napsütéssel, erõs déli széllel. Ekkor ugrik fel a hõmérséklet 15 fok közelébe, ill. a fölé (ld. 2006 dec.5) A ciklon elõoldal nyugat felõl lassan felénk araszoló hidegfronthoz tartozik, mely fölénk is helyezõdik valamennyi esõt, és délirõl ny-ény-ra forduló szelet okozva. A lehûlés mindazonáltal nem erõs, a maxik jóval fagypont fölött maradnak. Ezután pedig, mint ha mi se történt volna, visszaáll a zonalitás.
Tartós meridionalitás, immár sarkvidéki légtömeget mozgató északi áramlás irányába is fejlõdhet innen a cirkuláció, de ez a ritkább.

Köszönöm, hogy legalább te reagáltál. Az, hogy vannak ilyen periódusok, az ok. Viszont, hogy 6-ból 5 januárban legyen ilyen, arra azért azt gondoltam volna, hogy kuriózum (perverzek elõnyben ). OMSZ honlapján nem találtam, hogy visszamenõleg (több évre) hol lehet megnézni az elmúlt hónapok átlagát?

Ez így nem igaz a déli elõoldal után szoktunk kapni kemény hideget. Egy kemény példa az elmúlt évekbõl, talán a legkeményebb. Sellye 16,3 fok január 3, és január 12 Zabar -31,9 fok hmmm!:-) Bizony 2003-ból való:-) Sok-sok ilyen példa van de ez az egyik legdrasztikusabb:-)

Még mindig havazik kissé olvad olyan 2-3 cm hó van, volt mikor öklömnyi pelyhekben szakadt a hó, hirtelen fehér is lett az aszfalt is.

Salek: Még mindig nehéz a felfogni hogy váltás van? 3 nap és itt a kemény téli fordulat. Persze lesz 30 fok júliusban és tény, hogy melegszik, de ne legyünk már ennyire elvakultak!

Ezzel abszolút nem értek egyet.

A rekordközeli Tmax-ok ugyanis déli blocking-ot feltételeznek, ami nyugat-európai teknõt sejtet, ami szinte mindig kelet felé tolódik. Szerintem egy déli blocking-ból sokkal könnyebb hideg idõbe átmenni, mint a zonalitásból, hiszen a déli blockingnál már megvan a meridionális hõcsere. A teknõ keletre tolódásával hátoldalra kerülünk és már itt is van a tél, nem beszélve a szinte garantált mediterrán ciklongenezisrõl.

Lásd 2009-2010. Olyan elõoldalakat kaptunk, hogy lehetett menni a strandra télen, viszont ki ne emlékezne a 30-40 cm-es havakra?

Napközben felvetettem, hogy az elmúlt 6 évben 5-ször volt olyan, hogy januárban zsinórban 2 teljes hétig volt 5 fok feletti Tmax az ország valamelyik pontján (4,75-ször, mert 2009-ben hiányzott hozzá egy pár nap). Ebben nincs semmi különös, vagy senkinek sincs kedve erre reagálni?! Mivel már késõ van, nem várok sokkal többet most sem, de holnap tennék még egy próbát az ügyben, mert engem nagyon érdekelne a válasz rá.