Meteorológiai műszerek otthon

Olvastam, és válaszoltam.
Mutatunk a többieknek is képet errõl a tölcsérrõl. Nagyon masszív, igényes kivitelûnek tûnik. Elég jó, magas a pereme is, és a hozzá adott szûrõ is szuper.

Jó átalakítást!

A cég egyébként nagyon korrekt: most, azonnal visszahívtak, és küldik nem kell elõre fizetni...
Nem akarok reklámozni, akit érdekel, lásd Bellone #8250 (link)
Én meg fogom csinálni, és természetesen csinálok vele egy "nagy esõ" tesztet is
Bellone: azt a szellõzõ-csatlakozót még fel kell hajtanom Budapesten... de jól hangzik

Szívesen lefényképezem és elküldöm a képeket (a cég azt ígérte, ideér péntekig), de megcsinálni csak 3 hét múlva fogom, mert szombaton elutazok 2 hétre
Egyébként ez a 35 centis verzió, lehet hogy felül is visszavágom 316 mm-re!
Üdv

Szia!
Neked jó a szellõzõ összekötõ. A tölcsér keskenyített kifolyó nyílását levágod, és veszel egy olyan szellõzõ összekötõt, amit tegnap mutattam. Arra ráragasztod a tölcsért, és ráhúzod kívülrõl a palástra. Szépen megszorul az egész. Igény esetén leveheted.
Én csinálnék azért intenzív esõben is tesztet vele. Egy másik hengerben pedig kontroll mérést végeznék. Billenés szerintem nem fog kimaradni, mert a 100 billenéses átlagszámolásomnál igen gyorsan mozgattam a kanalakat, és így is számolt a beltéri. Ilyenkor a két impulzus közötti billenéseket megjegyzi, és egyszerre küldi el a mûszer. Ami gáz lehet az a billenés "hátszelén" kicsorgó víz, errõl már írtam. Ezt le kell tesztelni, hogy mennyire vészes.
Légy olyan kedves, ha megjön a tölcsér, akkor küldjél már róla néhány képet nekem. A peremérõl közelrõl, felülrõl a gyûjtõfelületrõl, és oldalról az egész formájáról. Köszi!
Szóljál itt, vagy írjál e-mailt, ha tudok segítek a toldalék összeállításában.
Sok sikert!

A múltkor elkerülte a figyelmemet egy másik NAGY ÖTLETed
A WMR-200 még plusz 8 hõ/pára szenzor adatait tudja fogadni!
Át tudnál alakítani (elektronikusan) egy termo+esõ szenzor duót erre a megoldásra? Üdv

Kösz a választ!
De sajnos csak azt tudom mondani: szerintem pl. a WMR-200 csapimérõje csak a billenési jelet továbbítja... az összes többi kiértékelést a beltéri egység végzi... méri az idõt 2 jel érkezése között, és ha ez túl sok, hát nullának veszi (és ezért nem jelez! ezért kellene a megnövelt felület, hogy a szenzor kisebb esõre is billenjen!)
Viszont: az volt a nagy ötleted, hogy NAGY esõnél a megnövelt felület jeladását valahogyan korlátozni kellene (akár elektronikusan...)
Mi a vélemény: lesz gyártás?
Üdv

kontaktusjel: amit pl. a reed-relé is kiad. Magyarul egy kapcsoló ami vagy BE vagy KI van kapcsolva. Ha ezt továbbítja feldolgozatlanul akkor nem nagy gond "barkácsolni" rajta. Ha konkrétan egy ADOTT WS rádiós kommunikációjába kell belepiszkálni az nagyobb gond (többek között mert nekem nincs ilyen).
Esetleg megoldás lehet, hogy ha tud több hõmérsékleti csatornát akkor egy plusz gyári hõmérõt átalakítani, hogy hõmérséklet helyett csapadékadatot vigyen át.
vagy:
Ha konkrétan van egy WS-ed amihez van csapadékmérõ, akkor a nagyon kis mennyiségek átvitelét úgy is meg lehet "oldani", hogy nagyon lassú billenés esetén az elsõ billenést nem "jelzi" a másodiknál pedig kettõt küld el. Így a csapadékintenzitás (ha tud ilyet) torzul, de legalább kijelzi a mennyiséget.

Bellone: ne add fel Én meg sok gépészeti dolgot nem fogok fel elsõ látásra sõt néha a sokadikra sem

Köszi szépen, de velem ne "fáradj" sajnos esélyem sincs felfogni...

Hát ennél egyszerûbben nem tudom elmondani:
ST- mivel nagy bemeneti jel hatására kapcsol be és csak akkor kapcsol ki ha bemeneti jel nagyon pici nem lesz ezért zavarszûrésre is használható.
Idõkapu: meggátolja, hogy túl gyakori billenési jelet érzékelj (amibõl az esett mm-t számoljuk ki). Igaz hogy ettõl még hibás lehet az érték, de meggátolja az extrém nagy értékeket: pl. 200mm

Sajnos... csatlakoznom kell...
Ezért MEGINT javaslom Neked a gyártás beindítását!
Üdv

Hát ez az mi az a kontaktusjel?
szóval villamos oldalról ne várj kérdést! (legalábbis tõlem)

A WMR200 esõszenzora az alább bemutatott animáció szerint, Reed-relével mûködik (rádiós átvitellel), de sajnos a beltéri fogadóba be van építve (égetve?) egy (ismeretlen) idõkorlát 2 billenés között ha az alatt nem érkezik jel, nullának veszi!
Ezért nem jelzi ki a lájtos csapadékot és ezért szeretném 10-szerezni a mérõfelületet

Sajnos a WMR-200-ról még nem találtam részletes leírást (mit mér?, hogyan?), pedig folyamatosan keresem!

Az egészet...

Mit nem értesz?

ST kapu (Schmidt Trigger - bár ezerféleképpen írják): a kimenete akkor kapcsol be ha a bemenetére a maximális jel pl. 80%-ánál NAGYOBB jel érkezik, és akkor kapcsol ki ha a bemenõ jel pl.20% alá csökken.

Idõkapuzás: Az elméleti maximum billenésszámnál gyakoribb jelet nem továbbítja.

De van még sok, akár olcsón kivitelezhetõ zavarszûrési lehetõség. Ha érdekel valakit leírhatom. Illetve ha eszedbe/esztekbe jut egyéb hibalehetõség szóljatok, hátha van egyszerû megoldás rá.

Ha a WMR200-nak elég a kontaktusjel akkor nem gond.
Komplett gyártás egyelõre passz, de azért átgondolom. Mondjuk ide is jó lenne egy
Villamos oldalról ha van kérdés addig is tudok segíteni.

Na éppen ezt a részét hagytam én ki és bíztam másokra (Rád), nem véletlenül, ugyanis egy kukkot sem értek az irományodból!

HÚHA !!! ez marha jól (és marha bonyolultan ) hangzik
Én sajnos bunkó gépészmérnök vagyok , ezért esélyem sincs!
Nem akarsz ráállni a gyártásra?
Elsõ megrendelõként (WMR200-hoz) máris jelentkezek!
UI:
most nálam éppen 50 percig esett (szemerkélt...? bár ez szerintem már annál több volt), és az észlelés 0 koma 0
Várom a válaszodat! Üdv.

Lehetne két egységet egybeépíteni. Az egyik a kisebb csapadékhoz a másik a nagyobbhoz. A gyûjtõfelületek különböznének (esetleg a billenõkanál térfogata [is])
Mágnesezhetõ kanál esetén 2 apró elektromágnessel megoldható a kanalak kiürítése.
Adatátviteli problémák:
- pár forintos megoldásként megfelelõ paraméterû ST kapu. (Ipari környezetben kipróbált és mûködött).
- billenések idõkapuzása (pl. tudni lehet hogy nem billenhet fél másodpercenként)
- nem a reed kontaktust kell átvinni hanem a feldolgozott adatot többszöri ismétléssel és/vagy hibajavítással.
- vagy az egészet rábízni egy olcsó mikrokontroller-re. (ez már a billenések számából "kiszámíthatja" hogy melyik mennyiségmérõ adatait továbbítsa)

Sajna, jól tudod, én emlékeztem rosszul
Esõszenzor csak 1 lehet... a WMR-200-nál..

A házi mérõedényed annyi esõt fog fel amennyit akarsz, jó nagy "vájling" kell, abba bõven fér 100 mm is.
azt hiszem, hogy csak termo-higro szenzorból lehet többet kapcsolni a WMR-hez, a többi érzékelõbõl csak az alap egyet.

Bocs, egy kis ellentmondás van
Nagy esõnél a mérõedény percek alatt megtelik, aztán túlcsorog
Szemerkélésnél viszont a növelt felület javítja a pontosságot!
Általában a WMR, WS mûszerek bõvíthetõk plusz szenzorokkal, szóval szerintem egy (de költséges) megoldás lehet: 2 esõszenzor (1 normál nagy esõre + 1 növelt felületû szemerkélésre), és mindig a körülményeknek megfelelõ érték figyelése

Köszönjük szépen!
Feltöltöttem, itt is meg lehet nézni:

Benne van a lutri lehetõsége kétségtelen. Viszont ha valami, akkor az Oregon esõmérõje szerintem ezt elviseli. Akitõl az ötlet származik, az nagyon jó tapasztalatokat írt róla. És még mindig lehet mellé tenni ugye egy sima mérõedényt kontrollnak. Engem igazán ami érdekelne, az a felhõszakadásoknál a csapadék intenzitása, azt szerintem jól mutatná, a WD pedig szépen rajzolná a grafikont hozzá.

Pontatlanság: sajnos ebben lehet valami... tényleg nem biztos, hogy nagy esõnél a nagyobb mennyiséget követni tudja
Viszont gyenge esõnél, szemerkélésnél biztos javítja a mérést... szerintem
Én ki fogom próbálni!
De valószínüleg nincs mese: 2 esõszenzor kell! (nagy esõ vs. szemerkélés)

Nincs mese, én már neked tulajdonítottam.
És még egyszer köszi. Akinek még van ötlete, házi praktikája ne tartsa magában.

Milyen igazad van, erre nem is gondoltam, hogy befedjük a téglalapot, és hagyunk rajta egy rést, amibe beleszorul a tölcsér. Annyira kell mindössze figyelni, hogy ne egy kis résen zúduljon be a víz, hanem lehetõleg nagyobb darabot vágjunk le a tölcsérbõl, mert a vastag sugárban folyó csapadék nagyon megterheli a billenõkanalakat. De jó ötlet egyébként, köszönjük.
A vásárlás a gond mindenkinél, mert ez a település nekem az Isten háta mögött van, a postaköltség pedig kb. annyi mint maga az áru.

Sziasztok!
Mielõtt elmélkednék a digitális billenõkanalas csapadékmérõkrõl, elõtte mér pár gondolat a konyhai mérleges tömegmérésrõl:
Nagyon jó ötlet az is, hogy az összegyûjtött csapadékot egy precíz, pontos konyhai mérleggel (vagy patikai mérleggel ) megmérjük, és a tömeg ismeretében a térfogat kiszámítható, (a víz sûrûsége jó közelítéssel 1 g/cm3) így megkapjuk hány mm csapadék esett. Amennyiben rendelkezünk ilyen eszközzel, talán ez a leginkább kézen fekvõ, de így azért számolnunk kell azzal, hogy a pontosság rovására is mehet az egész. Részben azért, mert a mérleg tudomásom szerint csak egész grammokat mér, ami eleve kerekített, részben pedig szerintem ezek az olcsóbb eszközök azért nem olyan pontosak. De kísérletezni mindenképpen lehet ezzel is. Köszi boj-nak az ötletért!
A billenõkanalas esõérzékelõrõl:
Nekem fõleg az Oregon-féle csapadékmérõrõl van tapasztalatom, azt használom. Az ötletek egy jelentõs része NEM az én saját leleményességem eredménye, hanem egy másik észlelõ leírása alapján gondolkodtam. Lehet néhányan tudjátok ki az, köszönet neki is az adatokért.
Egy kis elméleti rész jön:
A billenõkanalas esõmérõnél a gyûjtõfelületre lehulló csapadék egy kis résen keresztül a mûszer belsejébe folyik, ahol egy libikókára hasonlító kanálpárba csöpög. Amikor az egyik kanál megtelik esõvel, akkor az lebillen, az esõvíz kifolyik, és a másik kanál kerül a magasba, a továbbiakban abba folyik a víz, amíg az is meg nem telik, majd újra az elsõ kanál veszi át a helyét. Közben a billenések pillanatában egy érzékelõ (ún. Reed relé) halad el egy szenzor elõtt, hasonlóan a kerékpároknál használt kilóméterórához. Ez az érzékelõ továbbítja a jelet a beltéri egység felé, ott egy elõre beállított értékkel növeli a lehullott csapadék mértékét.
Néhány elméleti hibaforrás máris felvetõdik:
Amennyiben nem esik elég esõ ahhoz, hogy a kanál megteljen vízzel, úgy az nem fog lebillenni, és nem fog jelet továbbítani a bázishoz, annyit látunk, hogy bár esik az esõ, de még nem mértünk semmit. A másik lehetséges eset, hogy a kanál már majdnem átbillent (elõzõ esõ maradéka, vagy harmat gyûlt össze benne), de még néhány csepp esõ kellene, amit a csapadékhullás kezdete után szinte egybõl meg is tesz. Ekkor pedig több esõt mérhetünk, mint ami ténylegesen leesett. Nagyon intenzív, felhõszakadás szerû esõzésnél pedig elõfordulhat, hogy a kanál nem tud olyan gyorsan átbillenni, mint amilyen intenzitással folyik bele a csapadék, és valamennyi esõ még a lebillenõ kanál "hátszelét" kihasználva kifolyik. Ilyenkor kevesebb esõt mérünk, mint ami valójában esik. Elõfordulhat az is, hogy a kanál alján megtapad az "esõsalak" ami kimosódott a levegõbõl, ilyenkor kevesebb esõ is elegendõ a kanál megtöltéséhez, azaz többet fogunk mérni, mint ami valójában esik. Amennyiben a Reed relé elmozdul, és túl messze van a szenzortól, vagy valami zavaró tényezõ (pók, falevél, stb.) kerül a két eszköz közé, akkor pedig nem fogja érzékelni az átbillenést a szenzor, és nem küld jelet a beltéri egység felé. Elõfordulhat vezetékes, vagy rádiós zavar is, ilyenkor irreális, vagy semmilyen adatot nem kapunk az esõmérõtõl. Az utóbbi kettõ már inkább technikai gond, nem a mostani mondandómhoz kapcsolódik, csak szerettem volna említést tenni ezekrõl is.
Néhány ötlet adnék arra, hogyan lehet leellenõrizni a csapadékmérõnk pontosságát:
Hasonlóan a hagyományos mérõedényhez, elõször is számoljuk ki a gyûjtõfelület nagyságát, vagy nézzük meg a használati utasításban a méreteit. Az Oregon, Conrad-féle, és a WS-3650 esõérzékelõje kör területû, a WS-ek általában téglalap formájúak. Én leszereltem a mérõ palástját, nulláztam a csapadékot, és 100 billenést csináltam kézzel a kanalakon. Így megkaptam nagy pontossággal, hogy egy billenés mennyi csapadéknak felel meg (WS-nél azt hiszem valamivel 0.5 mm felett van az átlag, Oregonnál 1.1 mm felett). Ezek után a felület és az átlagos billenés ismeretében ki lehet számolni, hogy mennyi víz kell egy billenéshez. Ez elméleti érték, hiszen ezeknél a mûszereknél a páros és páratlan billenések eltérõ mennyiséget jelentenek. Visszatettem a palástot a mûszerre, és felszívtam egy orvosi fecskendõbe annyi vizet, ami 10-10 billenésre elegendõ mindkét kanálnál. Ez nyilván nem fér be egyszerre a fecskendõbe, amikor kifogyott újra szívtam bele. Példaként, ha egy billenéshez átlag 4.8 ml víz kellene, és a végén szinte pontosan 96 ml-nél billen a 20. kanál, akkor a mérõnk igen pontos (szerencsére az Oregon érzékelõje bár nem jó felbontású, de nagyon pontos, erre még visszatérek). Érdemes ezt megismételni apró cseppekben, és nagyobb sugárban is kipréselve, hogy van-e "szivárgás" a billenések között. Amennyiben a kimért víz és a billenések nincsenek szinkronban, akkor bizony a mérõmûszerünk pontatlan. Jegyezzük fel, hogy milyen irányba, és kb. hány százalékban csal a mûszer (5% körüli tartomány még elfogadhat, úgy gondolom, de nézzük meg a dokumentációt is).
A mérõmûszer sajátosságainak ismeretében a következõket tehetjük:
Amennyiben nagyon pontatlan, teljesen megbízhatatlanul csal, vagy össze-vissza mér a mûszer, és még garanciális, akkor szerintem elõször lépjünk kapcsolatba az értékesítõvel, és próbáljuk kicseréltetni az árut.
Állandó mértékû fix alul, vagy felülmérésnél a legegyszerûbb, ha a kijelzõn látott értéket korrigáljuk a hiba nagyságával, akkor elméletben pontosan mérünk. Amit még tehetünk, hogy a hiba mértékének megfelelõen növeljük, vagy csökkentjük a gyûjtõfelület nagyságát. Ez elég körülményes, és nem is biztos, hogy sikerrel járunk. Elméletben járható út lehet a billenõkanalak alatti "pöcök" magasságának állítása is, ezzel a kanálba felgyûlõ víz mennyiségét, és a billenés nagyságát szabályozhatjuk. Ezt viszont én nem ajánlanám senkinek, nem véletlenül van az pl. az Oregonnál leragasztva, ha elállítgatjuk, akkor teljesen összezavarhatjuk a mûszert, kb. olyan, mintha a magnón a fejet csavargatnánk...
Az intenzitástól összefüggõen fellépõ nagyságában nem fix hiba esetén a kanalakba lecsorgó vízsugár féken tartása lehet esetleg segítség. Valamilyen örvénylést lassító, a lyukba zúduló vizet megszûrõ elemet kellene beépíteni, mint például az Oregon esõmérõjének a szûrõje, ami egy finom rostájú szitához hasonlít.
A felbontás növelése:
Ez az a rész, ami nem saját találmány. A kör gyûjtõfelületû és kerek palásttal rendelkezõ esõmérõknél ez nem nagy munka. Keríteni kell, egy tetszõlegesen nagy tölcsért, és annak a kifolyó csövét eltávolítva egy köztes elemmel egybeépítve rácsúsztatjuk az esõmérõ palástjára. Ez a köztes elem lehet egy szellõzõcsõ összekötõ elem (az Oregonhoz az OBI-s szellõzõ összekötõ tökéletes). A köztes elemet és a tölcsért a találkozási pontnál ragasszuk össze, a tölcsér tetejére készíthetünk egy vékony damilból "szõtt" hálót, olyat mint a teniszütõ felülete, csak vékonyabb és ritkább. Ezzel távol tarthatjuk a nagyobb rovarokat és a faleveleket az esõmérõtõl.
A téglalap alakú esõmérõknél sajnos valami olyan köztes elem kellene, ami a két formavilágot összehozza. Ez nem egyszerû eset...
Amire vigyázzunk: a tölcsér lehetõleg kis súlyú mûanyag tölcsér legyen, hogy a szél ne gyakoroljon rá nagy erõt. Legyen pár cm magas pereme, hogy az esõ ne fröcsögjön ki, a jég ne pattogjon ki belõle. A palást és az összekötõ elem legyen elég masszívan "összegyógyulva", hogy a szél ne kapja le róla a tölcsért, de próbáljuk olyan helyre tenni, ahol valamennyire szélvédett, hiszem az egész konstrukciót csak a palást tartja, és az nem túl masszív. Legyen takarítható közelségbe, mert a megnövelt felület bizony több port, koszt, falevelet vonz.
Általános tanácsok: Néhány havonta, és az üzembehelyezés elõtt (hasonlóan a sima mérõedényhez) vékonyan kezeljük le azokat a felületeket víztaszító anyaggal, amivel az esõvíz érintkezik (tölcsér belseje, gyûjtõfelület, kanalak belseje). Lehetõleg még kevesebb anyagot használjunk, mint a mérõedénynél, hogy a por, homok ne tapadjon meg a felületen. Én egy benedvesített papírzsebkendõvel törölgettem meg, nem közvetlen a felületre fújtam. A kanalakat néhány havonta kis ecsettel sepregessük ki, mert bele szokott gyûlni a már említett "esõsalak".
Végül néhány szó:
Ezek a mûszerek végtelenül egyszerû felépítésûek (a mechanikai részük legalábbis biztosan), könnyen karbantarthatóak és strapabíróak. A hibaforrásoknál már leírtam, hogy milyen mérési pontatlanságokra számíthatunk, de azért összességében szerintem jól használhatóak. Én azért ajánlom, hogy mindenkinek legyen a mûszere mellett egy hagyományos csapadékmérõje, és rendszeresen hasonlítsa össze az értékeket.
A tölcsérek beszerzéséhez találtam egy forrást, ahol van sokféle méretben interneten is rendelhetõ (remélem nem minõsül reklámnak, nem annak szánom, csak segítségnek):
Link
Remélem nem aludtatok el a végére, ígérem most egy ideig csendben leszek, de ha valakinek tudok még segíteni kérdezzen nyugodtan.
Üdvözlet!