Agrometeorológia

Érdekes módon a paradicsomot és a paprikát nálam se támadta meg a palántadõlés, ezek nálam is igen jó arányban keltek, viszont a fûszernövényeket megtámadta, pedig lekezeltem gombaölõvel a földjüket. Namost vagy nem hatékony ez a szer a palántadõlés ellen, vagy nem volt elég tömény, bár a használati utasítás szerint kevertem ki.

A palánta-kikelés 100%-os lett, mind az 52 paprika és 16 paradicsom dobozba szépen virítanak a palánták.
A palánta-dõlés eddig 0%-os, egyre kisebb az esély rá.

Két kép:
paradicsom: Link
Paprika: Link

A reaper itt a földbe rakva kb 3 hét után kezdett jönni (február második fele), de csak vagy 3-4 mag. Ami után kibányásztam a lyukakból és betettem a propagátorba, 2-3 nap alatt kicsírázott vagy 20... Ennyit tesz, hogy melegbe kerültek. Abból a fajtából gyakorlatilag kijött mind, ami szóba jöhet (a magok kb 70%-a). A csoki habi lassabb volt, abból a tálcában talán 1 jött ki, a propagátorban kb 1 hét után elkezdtek csírázgatni. Tegnap is dugtam le nemrég kikeltet (2 és fél hete volt már a propagátorban). De ez tényleg lassú fajta. A csoki bhutlah-om ugye kimúlt (3 jött ki a tálcában, mind kidõlt), a propagátorban még 1 sem kelt ki, lehet nem is fog már, de azért hátha... Adok neki még másfél 2 hetet, ha kijön akkor dézsába kerül és bent telel, mert már sok érdemi termést nem adna kint. Él még a reményhal.
Jövõre te is csinálj elõcsíráztatást, sokat gyorsít a folyamaton. Mondjuk a kínai paprikáknak alapból javasolt a fólia, sokkal gyorsabban, nagyobbra nõ és erõsebb is lesz a termés. Nem hiába, igazi trópusi növények, ott egész évben növögethetnek, minek siessenek. Sajnos a mi klímánkon erre nincs módjuk (max téli meleg, világított helyiségben).

Chili ügyben nekem is feltûnt az elhúzódó csírázás, a chocolate habanero-m 3 hét után bújt ki radiátoron, ablakban.(Még mindig nem az összes) A carolina reaper ugyanennyi idõ alatt meg sem mozdult. Lassan lemondok róla és/vagy nem fog szabad földbe kerülni, csak jövõre, ha kikelne.

A kaktusz magnak lehet, hogy elég a szobahõmérséklet, de a chilinek legalább 25, de inkább 30-35 fok kellene. Azt a büdös életben nem érem el a szobában (a fûtõtesten is csak idõszakosan), anélkül meg elfeküdhet a mag akár 1 hónapig is. Az nem jó, rövid a tenyészidõszak.
A propagátor fûtését nem gyári méregdrága fûtõlappal gondoltam, hanem az ebayen néztem hüllõ melegítõ lapokat, van mindenféle méretben, teljesítményben és hõfok szabályozható. A normálisakat már 1800-2000 forintért hozzád vágják ingyen postával. Az meg nem a propagátor árának háromszorosa, hanem harmada (legalábbis az általam kiszemelt propagátornak).

Szia.
Az ültetõ közeg kisütése, propagátor használata példás dolgok.
Nálam kényelmesen 3 darab propagátor fér csak el a déli irányba nézõ ablakomba. Pedig sokkal többet is üzembe helyeznék.
A kaktuszmagok parádésan kelnek. Nagyon jól el lehet velük szórakozni. Jövõhéten jönnek meg az új magok egyenesen Új-Mexikóból.
A fûtés pedig hülyeség. Utólag rájöttem. A szobahõmérséklet bõven elég nekik, ráadásul egy fûtetlen propagátor harmadába kerül, mint egy fûthetõ.

A január végi közvetlen földbe vetés (chili magok), nagyon katasztrofális véget értek. Nem is kelt ki jó része, a magok elfeküdtek, részben penészedtek, valami apró hernyó szerû is mozgolódott. Szóval borzalom volt. Saját kerti föld, (tavalyi, már használt...) natúr tõzeg és perlit volt a keverék. A fûtõtesthez amennyire közel tudtuk tenni úgy raktuk. De február második felében a kikeltek is elkezdtek dõlni. Persze rengeteg hibát vétettünk, de még idõben észbe kaptunk.
A tálcákból a magokat egyesével kibogarásztam (jó móka volt vagy 4-500 magnál), a még élõ növényeket átültettem. A perlit maradt, a tõzeget kihagytam, a kazánban lévõ parázson pedig sütöttem frissen szedett, szitált komposztot. A perlit-komposzt aránya 50-50%.
A még ki nem kelt magokat fajtánként válogatva propagátorba tettem (passzív, nincs fûtése, majd jövõre lesz...), kiegészítettem a kinyiffant fajtákból új magokkal, majd a fûtõtest fölé pár kartonlap szigetelésével melegítettem a csíráztatót.
Ami mag kikelt, az ment a tálcákba az átültetett növények mellé (volt ami már nem bírta ki és meghalt, hiába került új földbe). Rendszeresen csalán-zsurló fõzettel locsolom, a földjüket pedig fahéjjal szórom le. Eddig szinte egy sem múlt ki az így kiültetett csíranövénykék közül. Napos idõben az üvegházban sütkéreznek, borult idõben a ledes világításom alatt szívják be az éltetõ fotonokat.
Rettenetesen idõigényes a magok minden napi átnézése, hogy éppen mi csírázik és azt beültetni a tálcákba, de ez a módszer elég jó eredménnyel vizsgázik eddig.
Nem is értem miért tettük a földbe egybõl, miért nem így elõcsíráztatva ültetjük, ahogy az elmúlt 2 évben is. Ja tudom miért. Mert január végén úgy gondoltuk, hogy rengeteg idõ van még, elõbb utóbb úgyis kijön és megspóroljuk a csíra dugdosást. Hát nem, még plusz munkát is csináltam magamnak a kiszedegetéssel.
Sajnos úgy tûnik, hogy van olyan fajta (drágán vett különlegesség), ami ki is halt így. 3 csíranövény kimúlt, a többi mag vagy megpenészedett, vagy nem életképes. Remélem azért legalább 1 csak kikel, mert jó lenne felszaporítani...
Ezt nem csak neked címeztem, hanem másnak is tanulságként, hogy mire figyeljen.
Remélem tudok majd képet is mutatni, de ezt nem ígérem. Az újravetés és gyakorlatilag a teljes termesztés újra kezdése miatt késésben vagyunk, még most is van mag aminek a csírázására várunk, de legalább nem kellett kidobni ezt az évet a kukába. Az üvegházban meg majd áprilisban az átpikírozás után nagyjából behozzák a lemaradást.

Megöntöztem gombaölõvel, de egy részét így is elvitte. De érdekes módon csak a fûszernövényeket, amiket egy ültetõbe tettem. Valószínû ott maga a doboz volt fertõzött. A másikakon nem látok fertõzést.

A hõmérséklet se mindegy szerintem, bár ha fûtõtesten van...

Ha az idén is pórul jársz vele, keress õsszel a környékeden egy erõs növényt, amibõl ültethetsz. Én a sajátomat nem tudom kordában tartani, a rizómái arra nõnek, amerre akarnak. Egy közepes várost el tudnék látni tárkonyecettel.

Szabadon voltak a lakásban az ablak mellett, pára minimális volt, itt minden évben jön a dõlés, de nem csak nálam, apáméknál is a palánták 90%-át elvitte.

Most biztosra megyek..

Akkor a magas páratartalmat vitted túlzásba. Mikor végbemegy a csírázás, egybõl kiveszem a paradicsomokat a propagátorból. Gomba nuku.

De ez még palánta, most csírázott ki pár napja, tavaly ki se kelt.

Tavaly 1 órát sütöttem a sütõben a földet 100 °C-on, szellõztettem, mindent csináltam, mégis jött a palántavész, idén megkapta a gombaölõt, már most hallom a gombákat, hát nem röhögnek..

Nálam a tárkony kiirthatatlan gaz.

Szerk: Bocs, ez így nem igaz, glialkával kiirtható lenne.

Ki kell sütni a földet, ilyen egyszerû. Levegõztetni, megszûntetni a magas páratartalmat kelés után éjszakára. Legalábbis propagátorban én így szoktam. Gombának esélye sincs.

Azt javaslom - mint már régóta palántázó, hogy ha eddig nem tetted, minél hamarabb szerezz be gombaölõt a palántadõlés megelõzésére. Nálam a tárkonyt már el is kapta, ma kezeltem le. Pedig elvileg steril földet vettem és még jó laza tõzeget is kevertem hozzá.

Elindult a kert-szezon.
Nem szokásunk palánta-nevelésbe fogni (eddig vettük õket), most kicsit több idõnk van, így belevágtunk. Egészen pontosan 52 leendõ paprika és 8 lelendõ paradicsombokor lett bepoharazva.
A paprika vegyes, 30 fehér-özön, 10 alba regia és 12 pritamin, a nyolc paradicsom kecskeméti 549. Ehhez veszünk még 1-2 tucat palántát és a paradicsomból lesz még magról is ültetve.