Agrometeorológia

Az áfonyánál így utólag látszik a megoldás, amikor még csak virágzott, nem lehetett tudni, hogy mennyire (nem) fogja bírni...A másik áfonya szerencsére nõ rendesen
A fügét megpróbálom lekapni ma.

foltok --> gombafertõzés
pókszerû behálósodás --> atka
a termés elaprózódása az áfonyánál --> legközelebb szedd le a fölösleget így a növényen hagyott termések szépen beérnek megnõnek és a növényed is hoz hajtásokat tehát jövõre már sokkal nagyobb növényrõl sokkal több termést szüretelhettél volna
Késtíthetnél képeket így jobban tudunk segíteni és láthatnánk amit szeretnél mondani

Örülök, ha másnak is hasonlóak a tapasztalatai

Szóval a levéltetvek kiirtva, tök jól megfigyelhetõ a fákon, hogy mikor volt az "uralmuk", teljesen behatárolható szakaszokon vannak elrágcsálva a levelek mindegyiken, az utána növõ friss hajtások pedig csodálatosan egészségesek végig.

A kajszink valami csodálatos, alig 3 cm átmérõjú a fa törzse, és 30-nál több, gyönyörû barack van rajta, most kezdenek sárgulni. Szép nagyok, már most 6-7 centisek, még kemény állapotban. A levelei is egészségesek, hajt erõsen
A cseresznyék akkora hajtásokat hoztak, hogy bõven hosszabbak a karomnál. A termés elrohadt a sok esõ miatt, de a korainál még az sem, azt jól megettük Kukac nemigen volt.
Az áfonyákból az egyiken 9 szem termett, most érnek be, hatalmasra nõttek. A másik túlvállalta magát (vagy rajta legalább 50-60 szem, pedig picike) nehezen, kínlódva érik be ahogy nézem, locsolom minden nap, talán ez segít. Levelet szerencsétlen alig hozott, azok is pirosodnak már. Remélem jövõre kicsit kevésbé lesz ambíciózus a sok terméssel
Biztos neki is a sok tavaszi esõ tett be, azt hitte itt mindig ilyen idõ lesz.
Szeder is kezd beérni, közben még virágokat is hoz, és irgalmatlan tempóban nõ. A josta leérett, kicsit lemaradtam róla, jövõre jobban fogom tudni. Korábban nem ettem, baromi finom gyümölcse van!
Egyedül a füge aggaszt, a gyakori locsolás ellenére alig akar fejlõdni, az egy szerm termése sem nõ, és most valami levélfoltosodás is megjelent rajta, pókszerû behálózódással. Az mi lehet vajon...?
A mandulák és a gesztenye elsõéves koruknak megfelelõ mértékben nõttek, csodát nem vártunk, õk is kapják gyakran a locsolást.
Mi maradt ki... van 1 vérszilvafa elõl, és 2 bokor féle hátul. Ezeken összesen 1 db termés van, de az szép Ezeket is majdnem kiirtották a tetvek tavasz végén.
Ja igen és van még 1 szõlõ, de azt szerintem tavaly ültette a tulaj, még viasz is volt rajta. Az még nem fog teremni. Ahogy az alma sem, azt is a tetvek bántották, meg más is.

Jövõre viszont mennyi minden lesz, hajjaj Legalábbis remélem!

Korrekt írás. Hasonlóan látom, azért is írtam azt amit, mert erre a bio/nem bio témakörre mindig ugyanazokat a válaszokat kapom a vegyszereket használóktól. Mindig valahogy ki van magyarázva. Persze nem azt mondom, hogy alkalomadtán nem kell odapörkölni, de okos kertészkedés mellett erre ritkán van szükség. A megfigyelésedet pedig én is osztom. Mi sem használunk actara-t és társait, (valószínûleg) gyengébb természetes anyagokat használunk, ezáltal nagy számban jelentek meg a katicák a kertben. Amit nem visz le a szer, azt viszi a katica.
A legnagyobb poén a saját apámmal kapcsolatos: tavasztól átvettem a kert irányítását. Ez fõleg a permetszerek, fák, tápanyagok kiválasztását, mulcsozást jelenti. Mostanra ott tartunk, hogy leért a meggy, érik a barack és szépek a fák. Egyedül a körtefa nem nagyon boldogul, de ez a futóhomokon nem annyira meglepõ. No de a lényeg: múlt hétvégén tárgyaltuk a családi ebéd után, hogy most akkor bio/nem bio kertészkedés a tuti, õ próbálta lezárni annyival, hogy vegyszer nélkül semmire sem megyünk. Erre én felhomályosítottam, hogy ne zavarja, de tavasz óta semmilyen durva vegyszert nem használtunk. Errõl ennyit. Egyedül a levélfoltosság támadta meg a fákat a brutálisan csapadékos tavasz miatt, de biológiai gombaölõvel gyönyörûen helyrejöttek a fák. Összességében a betegségek ugyanúgy jelentkezhetnek, de a lényeg a kezelésen van, illetve szép lassan a talaj javításán kellene gondolkoznom.
A vegyszeres ördögi körrel kapcsolatban (amit boncolgattál) annyit jegyeznék még meg, hogy a hasznos katicák/méhek stb. kiírtásán kívül a talajéletet is súlyosan pusztítod, magyarán a fa stressztûrõ képessége is borzasztóan lecsökken. Ha ezekhez még jön egy gyenge minõségû talaj, akkor le is mondhatunk arról, hogy a fáink megéljék a 10-15 éves kort. Nem mellesleg nem hiszek a syngenta/bayer/monsanto/chemchi kvartett jó szándékában.

Nos, én gyakorlatban is éppen próbálgatom ezeket.
Gombaölõvel még ugyan permeteztem, de utána idõ- és tudáshiány miatt semmi mással.
Ennek eredményeként pár növényt (cseresznye, vérszilva, rózsák, alma, de a kajszi is kapott) csaknem felzabálták a levéltetvek. Egy ideig úgy tûnt, hogy minden friss hajtás megnyekken.
Aztán egyszer csak elkezdtek fogyni. De nem ám maguktól, hanem a megjelenõ és elszaporodó fülbemászóktól
Most meg már ott tartunk, hogy tele a kert rigóval meg szarkával folyton, amik gondolom utóbbiakat (is) eszik.
Úgyhogy a természet - ha hagysz neki elég idõt, és a környezetedben sem roncsolják vegyszerekkel - idõvel rendbe teszi a dolgokat.

Anno szüleim se nagyon permeteztek semmit, max a mogyoróormányos ellen évente 1x, és mindenféle gyümölcsbõl volt otthon mindig.
A vegyszerezés, ha egyszer elkezded, nagyon nehezen visszafordítható út, mivel ha kiirtod a kártevõket, akkor azok természetes ellenségei is eltûnnek, táplálék hiányában.
Így lesz az amúgy természet által uralt helyeken sosem túlszaporodó kártevõbõl is könnyen nagy kár a vegyszeres helyeken.

A korrektség megköveteli, hogy hozzátegyem: eszem ágában sincs pénzt látni a kerti terményekbõl, minden saját fogyasztásra, késõbb max. eltevésre megy majd

Ne haragudjatok, de önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy háztáji konyhakert esetében nem õrültség 10 000-eket aranyáron mért vegyszerekre kidobni? Én elvi megfontolásból nem vegyszerezek, - egyedüli kivételt képez a Detia csigaölõ, hogy a frissen kiültetett palántáimat ne rágják le egy éjszaka alatt a meztelencsigák - de arra kíváncsi vagyok, hogy aki igen, az évente mennyit költ vegyszerekre, permetszerekre. Illetve az is érdekel, hogy nem olcsóbb megvenni a boltit, piacit, mint nadrágszíjparcellákat szétpermetezni? Fõleg, hogy garancia sosincs az eredményes növényvédelemre.