Agrometeorológia
Uristen. Pont az ilyen korlátoltság miatt tart ott a magyar mezõgazdaság, ahol..
A rovar kártevõk irtása esetleg egybeeshet a hasznos rovarok likvidálásával is. Kérdés melyik fog újra éledni. Erre már a magas szintû bio-kutatás fog választ adni. A gomba betegségekre viszont nem sok ellenszer van, csak úgy a természetben. Fahamu,káliszappan, ecet,szódabikarbóna, másféle természetes dolgok. Aztán hat, vagy nem.
Az éves vegyszer beszerzésem kb. 5 ezer ft.a lombtrágyával együtt, de ezzel vége is, marad jövõre is.
Már csak a diót-mogyorót,szõlõt-szilvát fogom lefújni, olyan Július derekán.Õsszel meg a több éves kékkût ( kristályos rézgálic) fogom mészhidráttal feloldani, lemosó, és annyi.
Na szép napokat, szép gyümi szedést sokaknak!
Az éves vegyszer beszerzésem kb. 5 ezer ft.a lombtrágyával együtt, de ezzel vége is, marad jövõre is.
Már csak a diót-mogyorót,szõlõt-szilvát fogom lefújni, olyan Július derekán.Õsszel meg a több éves kékkût ( kristályos rézgálic) fogom mészhidráttal feloldani, lemosó, és annyi.
Na szép napokat, szép gyümi szedést sokaknak!
Köszi a tippeket.
Egy félreértést azonban kerüljünk el: nem írtam, és nem is gondolom, hogy a vegyszerek mérgezést okoznának, akár emberre akár a kártevõk ellenségeire.
Az viszont tény, hogyha vegyileg kiirtjuk a kártevõt, akkor a természetes ellensége is eltûnik, hisz nem lesz mit ennie.
Így ha hirtelen nem vegyszerezünk, akkor a kártevõk jó eséllyel letarolnak mindent, hisz nem teremnek hipp-hopp ott az ellenségeik.
A 10 km szerintem kicsit erõs, én azt látom, hogy már az is valami, ha a környéken (pár utcán belül) nem, vagy csak nagyon kevesen permeteznek.
Egyébként nem vitatkozom azzal, amiket írtál, távol áll tõlem a "bio-térités", vagy ilyesmi, egyelõre csak csendben örülök, hogy nálunk, saját fogyasztásunkra termõ, igen zsenge állapotú kertünkben egyelõre milyen jól mûködik a vegyszertelenség.
Késõbb meg majd meglátjuk
Azért egy jó kis fagyos tél érdekes lenne most (már, végre...).
A fügét meg befedem úgy, ahogy van, még messze nem ér derékig sem
Szerk: látom, közben a 10 km-t át is írtad, így már hihetõbb
Egy félreértést azonban kerüljünk el: nem írtam, és nem is gondolom, hogy a vegyszerek mérgezést okoznának, akár emberre akár a kártevõk ellenségeire.
Az viszont tény, hogyha vegyileg kiirtjuk a kártevõt, akkor a természetes ellensége is eltûnik, hisz nem lesz mit ennie.
Így ha hirtelen nem vegyszerezünk, akkor a kártevõk jó eséllyel letarolnak mindent, hisz nem teremnek hipp-hopp ott az ellenségeik.
A 10 km szerintem kicsit erõs, én azt látom, hogy már az is valami, ha a környéken (pár utcán belül) nem, vagy csak nagyon kevesen permeteznek.
Egyébként nem vitatkozom azzal, amiket írtál, távol áll tõlem a "bio-térités", vagy ilyesmi, egyelõre csak csendben örülök, hogy nálunk, saját fogyasztásunkra termõ, igen zsenge állapotú kertünkben egyelõre milyen jól mûködik a vegyszertelenség.
Késõbb meg majd meglátjuk
Azért egy jó kis fagyos tél érdekes lenne most (már, végre...).
A fügét meg befedem úgy, ahogy van, még messze nem ér derékig sem
Szerk: látom, közben a 10 km-t át is írtad, így már hihetõbb
Olvasom a sok hozzászólást, volna pár szösszenetem.
A bio termesztés csak elhatárolt, messze a fertõzött parcelláktól lehetséges (3-6-10 km.).
A kijuttatott vegyszerek idõben és elõírt dózisban semmi féle mérgezést nem okoznak.
A hasznosnak kikiáltott rovarok csak 50%-ban eredményesek, az alsó 50%-ot elviszik a kártevõk, pont akkor amikor kellene védekezni.
A cseresznye rohadása; pont a sárgulás idõpontjában egy gyönge, akár 0,1% -os (1 deka/10 liter) gombaölõ szer + lombtrágya sokat javíthatott volna a szüretre.
A kajszi fácska,(3 cm.átm.) mint nálam is (8 cm.) ilyenkor leadja az összes energiáját, kvázi hormoncsúcson van, de jövõre számítható a csak hajtásnövekedés, egy pár termés csak. Az ún. termés-szakaszosság majd 4-6 éves korban egyenlõdik ki, mint más termõ növényeken. Lehet õsszel majd több K-P kálium-foszfor trágyát adni, majd tavasszal a nitrogént. Vagy maradjunk a megszokott vegyes-szerves trágyánál.
Összességében a növényvédelem bizonyos életszakaszokban elengedhetetlen. Ez nem antibioktikum, csak felületi védelem, megelõzés, mint nálunk a téli vitamin szedés.
A bio termesztés csak elhatárolt, messze a fertõzött parcelláktól lehetséges (3-6-10 km.).
A kijuttatott vegyszerek idõben és elõírt dózisban semmi féle mérgezést nem okoznak.
A hasznosnak kikiáltott rovarok csak 50%-ban eredményesek, az alsó 50%-ot elviszik a kártevõk, pont akkor amikor kellene védekezni.
A cseresznye rohadása; pont a sárgulás idõpontjában egy gyönge, akár 0,1% -os (1 deka/10 liter) gombaölõ szer + lombtrágya sokat javíthatott volna a szüretre.
A kajszi fácska,(3 cm.átm.) mint nálam is (8 cm.) ilyenkor leadja az összes energiáját, kvázi hormoncsúcson van, de jövõre számítható a csak hajtásnövekedés, egy pár termés csak. Az ún. termés-szakaszosság majd 4-6 éves korban egyenlõdik ki, mint más termõ növényeken. Lehet õsszel majd több K-P kálium-foszfor trágyát adni, majd tavasszal a nitrogént. Vagy maradjunk a megszokott vegyes-szerves trágyánál.
Összességében a növényvédelem bizonyos életszakaszokban elengedhetetlen. Ez nem antibioktikum, csak felületi védelem, megelõzés, mint nálunk a téli vitamin szedés.
A szerhasználatról annyit hogy anyós idén kijelentette minden BIO lesz a kertjében. Hát én nem tudom másnál hogy mûködik, de nála megy minden tönkre.. Kajszi elszárad, alma leömlött éretlenül tele kukacokkal. Szilva vastagon levéltetves ragadós mézharmattal, kezd száradni és még sorolhatnám. Hozzáteszem mindkét szomszédban nagy kertek vannak sok gyümölcsfával rendszeresen védekeznek a kártevõkkel szemben. Talán úgy müködik, hogy kertváros, és a kis miniparcellák közt a parkosított kertekben (golfpálya - sírkert kategória)itt-ott egy-egy gyümölcsfa van és akkor nem tud tömegesen felszaporodni a kártevõ. Nem költök sokat szerekre, általában ukrán ismerõstõl megveszem negyed áron. Pl Actara 800 ft helyet 200 Ft. Gyomstop fillérekért stb..