Globális jelenségek
Nem tévedtem: Link
Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.
Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.
Ja igen, az más kérdés, hogy a GWP indexe épp a stabilitás miatt sokkal nagyobb, még így is sokkal nagyobb az üvegházhatás metán esetében, dacára a töredék tartózkodási idõ miatt.
Freonok tartózkodási ideje a metánnal van egy szinten kb.
A tartózkodási idõknél szerintem kevered az anyagokat. A metán pl. a CO2-hoz képest rohadtul stabil. A freonok tartózkodási ideje a leghosszabb.
Azt én sem tudom (meg egzakt módon talán senki sem), hogy most 1,2 vagy 3,3 fokos a pozitív anomália, de az biztos, hogy a (továbbra is robbanásszerûen) emelkedõ üvegházhatású gázok (erõsen) melegítik a klímát(szerencsére egyelõre ennek tompított hatását érzékeljük). Vajon meddig? Ha most azonnal leállna az összes ipari telep, akkor is egy évszázadra lenne szükség, hogy megálljon a folyamat. CO2 légköri tartózkodási ideje 50-200 év(!), a metáné is 12 év.
Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.
Én az aeroszolról beszéltem, amibe a korom is beletartozik, ahogy a freon is, de az csak egy része.
#9067 állítása??? Mi köze a koromnak a freonokhoz? A "sûrûn lakott" - inkább ipari - területen a koromnak, pornak, füstnek hõmérséklet növelõ hatását ismerem.
Mint már említettem én szkeptikus vagyok a régi adatok hitelességében, így a belõlük számolt világméretû anomáliában is.
Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.
Csak, hogy világos legyen és megelõzzem a következõ kérdést: nem azt mondom, hogy nem lehet nagy pozitív anomália, hanem azt, hogy ez a térkép számomra hiteltelen.
Amit mondasz, az érvényesül a sarkkörök közelében(hó-jég fehér színe-korom mint aeroszol.) A sûrûn lakott, ipari telepek környezetében negatív a hatás a T-re. Összességében mutattak ki egy gyenge negatív hatást a klímára.
A freonok üvegház hatása emlékeim szerint lényegesen magasabb a CO2-nál és az O3-nál, ez ellentmond az állításodnak.
Szépen végig követhetõ az elmúlt bõ száz évben az üvegházhatású gázok koncentrációjának (robbanásszerû) emelkedése. Ez ha 1:1-ben hatással lenne ránk, tényleg rendkívüli lenne a helyzet. Az a szerencse, hogy egyelõre az óceánok ennek egy (jó) részét elnyelik, de így is látható a folyamatos-nagy kiterjedésû pozitív anomália.
A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.
A század közepén (átmenetileg) visszaesõ klímán nagyon szépen látszott a világháború után megugró aeroszol koncentráció (ózon bontó hatás, így az üvegházhatással ellentétes) az ipari termelés nyomán, majd annak kivonása a termelésbõl, és a klíma "rendezõdése" a század végére.
A jég, fõleg a szárazföldi jég az elsõdleges energia puffer. Iszonyú energia nyelõdik el/szabadul fel az olvadás/fagyás során, míg a globál felszíni /légköri hõmérséklet alig változik.
Csak utána jön az óceánok vize, nem tudom, a teljes vertikum hány %-a nem 4 °C-os?
A nem-négy-fokos óceáni vízréteg vastagságának változása szerintem az elõbbinél jelentõsebben befolyásolja a légkör hõmérsékletét.
Csak utána jön az óceánok vize, nem tudom, a teljes vertikum hány %-a nem 4 °C-os?
A nem-négy-fokos óceáni vízréteg vastagságának változása szerintem az elõbbinél jelentõsebben befolyásolja a légkör hõmérsékletét.
Jobban árnyalja a képet, hogy mennyi horribilis energiát nyelnek el az óceánok(egyelõre?). A felszín közelében mérve a T-t ebbõl nem sokat ad vissza.