2024. november 29., péntek

Globális jelenségek

Adott napon: 
Keresés:
#9247
Talán már valóban melege van Földünknek, és levette a sapkáját, hogy hûtse magát.
Télen nem fog napszúrást kapni.
#9246
A Norvégia fölötti november óta fennálló 15-20 fokos anomália most 30 fokosra növekedett, a jég meg épphogy nem váltott csökkenésbe.
#9245
"Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon"

Ez hosszú évek óta téma és láthatóan erõsödik a folyamat. Nem tudom elképzelni, hogy ne lenne hatással az évszakokra valamilyen módon az átlaghoz képest a deficit jelenleg is.
#9244
"a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár"

Miért? Ilyenrõl nem hallottam. Télen az AC és a hidegleszakadások miatt inkább hidegebb anomáliát jósolnék, és tudjuk, hogy mióta nem volt olyan... Nekem a szõlõk és a Balaton hõmérséklete nem igazán mérvadó.

Szélsõségeket minden évre találni, még a Kárpát-medencébõl is, nem kell elmászni az olaszokig. Most éppen az extrém alacsony jégtakaró miatt panaszkodhatnánk, meg hogy sose volt ilyen kevés jég az Északi-sarkon. Engem arról se gyõzött meg senki, hogy régen minden unalmasan szép kiegyenlített volt, most meg minden szélsõségbõl szélsõségbe csapkod. A csapadék terén sincs ilyen összefüggés, azt ellenedben VáraljaMet kiválóan bebizonyította.
#9243
Úgy van ahogy mondod!
A tartós nyugati áramlás nem engedi leszakadni a hideget, ami csak gyûlik északon.
Aztán ha közben mégis lesz 1-1 olyan makrohelyzet, amikor kihagy a tartós nyugati áramlás, az évek óta gyûlõ hideg szakad le, tehát sokkal durvább hideg tud lejönni.
A probléma ott van az egész melegedési, globális felmelegedési dologgal, hogy nem az 1960-1990 közti zonális idõszak folytatódott egy melegebb tartományban, hanem a zonalitás helyét meridionalitás vette át, ami ezek szerint ebben a formájában magasabb középhõmérséklettel jár.
Még akkor is, ha a csrönyeföldi Bussay László borászt (szegény meghalt azóta) gyakran kérdeztem arról, hogyan áll a szõlõ.
Mindig azt mondta, hogy 3 hétre elõreszalad a fejlõdésben, aztán 2 hetet visszaesik, 2 hetet elõre, 3-at vissza.
Múlt nyáron egyik barátom kétszer ment le a Balatonra stradolni, mindkétszer belefagyott a vízbe olyan hideg volt.
Én meg szeptember közepén 24 fokos vízben strandoltam.
2014-ben 1901 óta a legmelegebb évet mérték, közben meg nem vagy alig érett meg a szõlõ, rendkívül rossz évjárat lett.
Szóval ez a típusú meridionális klíma ennyivel magasabb átlagon zalik ezek szerint, viszont én 1-1,5 fokos átlagemelkedésnél sokkal nagyobb jelentõségûnek tartom azt a tényt, hogy az 1920-1950 közti szélsõséges idõszakhoz hasonlót élünk meg.
2010 környékén két egymást követõ rekordhideg tél volt Angliában, az elmúlt 3 tél alkalmával olyan helyeken esett nagy hó Szicíliában, ahol elõtte 100 év alatt 1-2 alkalommal, Spanyolországban valamikor 2011-ben fagyott ki egy csomó narancs és citrus ültetvény,
2010-ben írtam:
"Az 1951-2000 közötti 50 évben 2 alkalommal volt -20 fok alatti hõmérséklet Szegeden:
1963 januárjában -21,4 fok
1987 januárjában -20,4 fok
Tehát 50 év alatt két alkalommal.

2001-2010 közötti 10 év alatt:
2001 decemberében -24,9 fok
2003 januárjában -24,9 fok
2005 februárjában -20,7 fok
Tehát az elmúlt 10 év(!) alatt 3-szor."

Azóta 2012-ben is -20 alatt volt.
Kaposváron 2009/2010, 2010/2011 és 2011/2012 telén is volt -22,-24 fokos minimum.
Közben meg 2 fokkal melegebb az elmúlt 5 év telének átlaga.
2010 csapadék maximum rekord, 2011 csapadék minimum rekord.
2011 és 2012 Nagykanzsán 1901 óta a két legszárazabb év.
2012 országos napfényrekord.
2013-ban április elejéig tartott a tél.
2014-ben az olasz turizmus katasztrofális évet zárt a folyamatos rosszidõ miatt.
Stb, stb.
Nálunk a Kárpát-medencében ezek az események jobban befolyásolják az életet, mint hogy 10,4 fokos, vagy 11,6 fokos az átlag.
#9240
Igen, de elvileg a zonalitás pont ilyen: engedi a hideget tõlünk északra felhalmozódni, de leszakadni, na azt nem. Hiszen a tartós nyugati áramlás miatt összegyûl északra a hideg, viszont délre nem vezet az útja, marad a poláris örvényen belül, északon. Ha létrejön is egy hullám, akkor vagy elõoldalt kapunk, vagy hátoldalt, azaz kb. minden 3. örvény esetén illene hátoldalra kerülnünk. De az, hogy évekig csak elõoldal? Nem így emlékszem...
#9239
Bizony!
Pl. vegyük a 2006/2007-es rekordenyhe telet.
Ezek a GFS archívum térképei Link
Link
Link
Link
Link
Link
Link
A térképeket Link   végigpörgetve azon a télen a hidegmag sokszor ott volt északon, sokszor közelített meg bennünket komolyabb hideg, de végig úgy jöttünk ki belõle, szerencsésen, hogy nem lett itt nagy hideg.
#9238
Mint mikrobiológus, azt mondanám erre: egyre inkább a száraz periódusok jellemzõek a kontinensek belsejére. A víz mint hõszállító tényezõ, kezdi "letenni a mûszakot", a felhõk mérséklõ hatása hiányzik a kontinensek belsejébõl, itt fel tud halmozódni a hideg.
Közben a halmazállapot-váltás által szállított hõt a szél általi hõszállítás váltja fel, és  a nagy ciklonok több szélességi fokot  ívelnek át, mint eddig, ez is egyfajta szárazodás.  A sok hó pedig lehull a tengerek - tavak közelében, és kevesebb jut belõle pl. nekünk is... mert a szállítással baj van, a légkör kiegyensúlyozó, mérséklõ hatása romlik, a kristályosodási magok (precipit. core - k) mennyisége és minõsége nem a régi.

- én így látom. Szerintem a mérsékelt éghajlat kiegyensúlyozottsága egy biológiai-ökológiai szolgáltatás eredménye, és ennek a romlását látjuk a több szélsõség megjelenésével. A statisztika kevésbé, a mezõgazdaság jobban megérezheti világszerte.
#9237
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334590 - 2017-01-08 16:28:51)

Na így már mindjárt más! Én is tudom, hogy nem egyforma a klíma és mivel jövünk ki a legutóbbi jégkorszakból elég nehéz elkülöníteni az ember és a természet által okozott melegedés hatását.
Lehet, hogy egyébként is melegednénk.
Csak azért írtam neked mert úgy értettem a kommented, mintha te nem nem értenél egyet a melegedéssel, de ez irányú válaszaid kielégítõek voltak.
#9235
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334580 - 2017-01-08 16:15:17)

Az elõzõ teleken sem volt sok zonalitás, csak szinte mindig a teknõk enyhe oldalán voltunk. Másrészt pedig a tavaly január eleji hidegleszakadás sem volt sokkal gyengébb, mint ez, mégis elég hamar elfelejtõdött. Az ugyan igaz, hogy annak keletebbre ment el a java, de ugyan úgy Magyarország földrajzi szélességéig lejött a -20 fokos T850, és azért így is szivárgott be rendesen a lábas hidegbõl ide is. Link 2014. december végén pedig -15 fok alatti T850 volt felettünk. Link

A mostani hidegbetörés egyébként azért lehetett erõsebb, mert elõtte jelentõs hó- és hideg-felhalmozódás volt Északkelet-Európában, ezt viszont a tartósan kedvezõ légköri felállásnak köszönhettük, mivel már õsszel megkezdõdött a folyamat.
#9232
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334575 - 2017-01-08 15:58:32)

Ezek tények, de vannak olyanok, akik foglalkoztak klimatológiával és (akár a metnetrõl) hallhattak az elõzõ századok szélsõséges idõjárási eseményeirõl, hogy csak annyit mondjak, hogy simán letelepedtek Grönlandon, melyet Zöld-földnek neveztek el. Az idõjárás és az éghajlat sajnos összekeveredik amikor éghajlatváltozást emlegetnek. Arról van szó, hogy nincs két azonos idõjárású évtized. Az egyik hidegebb, a másik melegebb, az egyik havasabb, a másik ködösebb, az egyik zivatarosabb, a másik szárazabb stb. és ez így volt 1000 vagy 2000 éve is, sõt jégkorszak meg klímaoptimum is kialakult emberi beavatkozás nélkül természeti okokból.  Ha szignifikáns eltérés van 50 év idõjárási viszonyaiban az elõzõ 50-hez képest, akkor beszélhetünk éghajlatban történõ kilengésrõl, ingadozásról, de ebbõl sem következik, hogy a következõ 50 évben ez az irány majd holtbiztosan folytatódik. Vagyis, hogy elmozdulnak az éghajlati (óceáni,mediterrán,kontinentális stb.) klímahatárok. Pl én nem vettem észre, hogyha most enyhébb telek meg melegebb nyarak voltak pár évig, hogy ettõl a klímánk félsivatagi,mediterrán vagy óceáni vagy mifene lenne. Sok hülyeséget összehordhatnak 1 fokos melegedés kapcsán, de azért nem kell mindent jó kapitalista fogyasztó módjára becumizni.kacsint
A T zuhanni kezdett, már -8 fok -5,3-ról.
#9230
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334573 - 2017-01-08 15:51:13)

Hát igen, a téli hidegleszakadások nem szûnnek meg attól, hogy emelkedik 1 fokot a globális átlagT. Legfeljebb ritkábbak és gyengébbek lesznek, de még ez se feltétlen szoros összefüggés.

Mondjuk ha annyira meridionálisak lettek a telek, ahogy mondod, nem értem, hol vannak az utóbbi években a nagy hidegleszakadások, amik gyakoribbak meridionális idõben, miért kellett 5 évet várni ismét egy ilyen szép nagy hidegleszakadásra. Nekem enyhe, zonális telek rémlenek... 
#9229
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334572 - 2017-01-08 15:44:57)

A december a hidegpárna miatt nem átlagos,hanem jóval átlag alatti volt.A 2016-os nyár se volt nagyon meleg,nem voltak hõhullámok,nem voltak 34 fok feletti hõmérsékletek.
#9228
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334571 - 2017-01-08 15:25:15)

Egyesek mégis,  mindezen tények ellenére képesek az egészet puszta konspirációnak titulálni, lásd itt néhány kollégát, vagy akár a jelenlegi amerikai elnököt..zivatar
#9227
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334570 - 2017-01-08 15:23:01)

Írtam errõl sokszor Link
Melegebb évek vannak, ez egyértelmû.
De ez nem jelenti azt, hogy ilyen hidegbetörések akár minden évben nem lehetnek, mint ahogy 1996 és 2005 közt évente voltak is.
Nem jelenti azt, hogy ez a folyamat így folytatódik.
Becsapós a dolog!
#9226
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334569 - 2017-01-08 15:19:32)

Teljesen egyértelmû a globális felemlegedés, pont itt a Kárpát-medencében is jelentõsen érezni a hatását. A nyári melegek nem állnak meg 30-32 foknál, a tél csak a hidegpárna miatt tudja az átlagos közeli értéket kihozni. Most kaptunk ugyan egy komolyabb lehülést, de hamarosan visszaáll szerintem a "rend". Egyre kevesebb a havazás, jelentõs hó nélkül mennek ki a telek. Ez régen is volt persze, de most gyakoribb. 
Messzebbre menve a Bering-szoros nyáron hajózhatóvá válik, a jégkiterjedés pedig az északi sarkon egyre kisebb.
Természeresen lehetnek ebben hullámzások, jöhetnek visszaesések, de a folyamat egyelõre megállíthatatlan. 
#9225
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334563 - 2017-01-08 14:59:51)

És a sarkvidéki jég miért kisebb évrõl-évre és ezzel összefüggésben miért egyre hosszabb és melegebb a sarkvidéki nyár? A világóceán szintje miért emelkedik? A Föld átlaghõmérséklete miért emelkedik szigorúan, monoton..?A korallzátonyok miért pusztulnak feltartóztathatatlanul? 
A kérdések szándékosan nem a Kárpát-medencére, mint izolált, kis területre vonatkoznak.
#9224
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334561 - 2017-01-08 14:55:41)

Tagadja a villám!
Melegebb évek vannak.
Az 1920-50 közti idõszakban is voltak melegebb évek.
Utána meg hidegebbek.
Most melegebbek.
A mediterrán klíma meg maradt ugyanott.
#9223
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#334558 - 2017-01-08 14:35:54)

Floo miért tagadod a fölmelegedést? Lassan egymagad leszel vele...

Havazás előrejelzés

Utolsó észlelés

2024-11-29 01:36:56

Ercsi

3.8 °C

31500

RH: 82 | P: 1021.3

Észlelési napló

Térképek

Radar
map
Aktuális hõmérséklet
map
Aktuális szél
map

Utolsó kép

131646

Hírek, események

Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata

MetNet | 2024-11-02 11:38

pic
Kis pihenés után folytatódhat a meteorológiai megmérettetés, immáron 41.