Globális jelenségek
Általában illik attól várni a statisztikát, aki bizonyít, bár tudom, néha elég csak úgy a levegőbe mondani a nagy igazságokat
Ezzel látszik, hogy 50-80 és 90-10 között 90-10 sokkal szélsőségesebb volt, mint 50-80. Mi van 20-50 vagy 80-90 esetleg 10-17 időszakával? Egyes időszakokban valóban vannak eltérések, ahogyan pl. Floo kiválóan rámutatott, lehet egy erős meridionális és zonális hajlamokkal megtűzdelt időszak igencsak ellentéte egymásnak: egyikben a szélsőértékek sokkal gyakoribbak, kevesebb a kiegyensúlyozottság. Felmerül a kérdés azonban:
* Korábbi meridionális időszakok voltak?
* Ha voltak, akkor nem volt akkor is hasonlóan szélsőséges az idő? Gondolok itt a 20-50 közötti időszakra, ami sok rekordot őriz.
Ezekkel együtt már teljesebb képet lehetne kapni arról, hogy valóban igaz-e az a népszerű kijelentés, hogy "manapság minden sokkal szélsőségesebb és ez közismert tény". Mert lehet hogy így van (globális klímaváltozás, meridionális időszak stb.), de erről - ahogy korábban írtam - még nem láttam tanulmányt. Sőt az is lehet, hogy van ilyen tanulmány, elismerem, nem néztem utána (más sem).
"A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni."
Ebbe is bele lehetne kötni pár ezer helyen, de ezt javítsa ki fejben mindenki maga, mert sarkított féligazságok azért persze vannak benne
Csapadékeloszlásra VáraljaMet-nek kiváló anyagai vannak, korábban eléggé részletes kimutatásokat vezetett le nekünk belőle, érdemes visszakeresned és akkor el sem kell újra készítenem
Ezzel látszik, hogy 50-80 és 90-10 között 90-10 sokkal szélsőségesebb volt, mint 50-80. Mi van 20-50 vagy 80-90 esetleg 10-17 időszakával? Egyes időszakokban valóban vannak eltérések, ahogyan pl. Floo kiválóan rámutatott, lehet egy erős meridionális és zonális hajlamokkal megtűzdelt időszak igencsak ellentéte egymásnak: egyikben a szélsőértékek sokkal gyakoribbak, kevesebb a kiegyensúlyozottság. Felmerül a kérdés azonban:
* Korábbi meridionális időszakok voltak?
* Ha voltak, akkor nem volt akkor is hasonlóan szélsőséges az idő? Gondolok itt a 20-50 közötti időszakra, ami sok rekordot őriz.
Ezekkel együtt már teljesebb képet lehetne kapni arról, hogy valóban igaz-e az a népszerű kijelentés, hogy "manapság minden sokkal szélsőségesebb és ez közismert tény". Mert lehet hogy így van (globális klímaváltozás, meridionális időszak stb.), de erről - ahogy korábban írtam - még nem láttam tanulmányt. Sőt az is lehet, hogy van ilyen tanulmány, elismerem, nem néztem utána (más sem).
"A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni."
Ebbe is bele lehetne kötni pár ezer helyen, de ezt javítsa ki fejben mindenki maga, mert sarkított féligazságok azért persze vannak benne
Csapadékeloszlásra VáraljaMet-nek kiváló anyagai vannak, korábban eléggé részletes kimutatásokat vezetett le nekünk belőle, érdemes visszakeresned és akkor el sem kell újra készítenem
Nem mindig mástól kell várni a statisztikát, de segítek, ha megint nem volt időd utánanézni, mielőtt írtál volna.
(Budapesti adatok)
1950 és 80 között átlagosan 65 nyári nap volt, 16 hőség nap és 1 forró nap
1990 és 2010 között: 82 nyári nap, 26 hőség nap, 4 forró nap (az utóbbi 10 évben ez a szám 6-ra emelkedett)
A csapadéknál hasonló eltérések vannak, ha a 10 mm alatti, a 10 és 30 mm közötti, illetve a 30 mm feletti csapadékos napokat vizsgáljuk. A pontos adatokkal azért nem segítek, hogy hagyjak lehetőséget a kibontakozásra.
Tehát valóban nem lehet kérdés, hogy szélsőségesebb a klímánk. A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni.
(Budapesti adatok)
1950 és 80 között átlagosan 65 nyári nap volt, 16 hőség nap és 1 forró nap
1990 és 2010 között: 82 nyári nap, 26 hőség nap, 4 forró nap (az utóbbi 10 évben ez a szám 6-ra emelkedett)
A csapadéknál hasonló eltérések vannak, ha a 10 mm alatti, a 10 és 30 mm közötti, illetve a 30 mm feletti csapadékos napokat vizsgáljuk. A pontos adatokkal azért nem segítek, hogy hagyjak lehetőséget a kibontakozásra.
Tehát valóban nem lehet kérdés, hogy szélsőségesebb a klímánk. A több szélsőségesen meleg pedig növeli a konvektivitás mértékét, hiszen aligha véletlen, hogy a konvektivitás kialakulásakor a feláramlás idején mérjük a legnagyobb meleget. Mindez az izotherma térképeken is nyomon követhető, csak venni kell a fáradtságot, és fel kell jegyezni.
Ja, és az is pont felettem haladt át. Beszarás!
Bia - Torbágy, és Vác is nagyjából hasonló távolságra van tőlem.
Előbbi területen 375 km/h-s széllökéseket becsültek, míg Vácnál feloszlása előtt 180 km/h-s széllökéseket.
Egy kb. középértéket meghuzva akkor Vörösváron 275-280 km/h-s szél lehetett.
Ráadásul a város, akkor még falu nagyját megkímélte, csupán a város ény -i szegletét érintette, pont ahol lakom. De nagy lett volna ezt átélni.
Bia - Torbágy, és Vác is nagyjából hasonló távolságra van tőlem.
Előbbi területen 375 km/h-s széllökéseket becsültek, míg Vácnál feloszlása előtt 180 km/h-s széllökéseket.
Egy kb. középértéket meghuzva akkor Vörösváron 275-280 km/h-s szél lehetett.
Ráadásul a város, akkor még falu nagyját megkímélte, csupán a város ény -i szegletét érintette, pont ahol lakom. De nagy lett volna ezt átélni.
Köszönöm. De ez engem nem győz meg arról hogy nem rekord gyorsasággal melegszünk. 2017 május közepe óta csak napokra tudunk átlag alá kerülni hogy a legfrissebbnél maradjunk.
Sokkal több az átlag feletti hónap, mint az átlag alatti.
Nyarak meg 2005 óta mindig átlag feletti hőmérsékletet hoztak összességében. Tehát ez már a 13. nyár lesz sorozatban! Még a 2010, 2014, 2016 is melegebb volt...
Átmeneti évszakokban is az átlagnál melegebb időszakok dominálnak az utóbbi években.
Nincs igazán miről beszélni, melegedünk, az 1970-es évekhez képest biztos, hogy mikor fog lassulni, esetleg megállni azt senki sem tudja...
Nyarak meg 2005 óta mindig átlag feletti hőmérsékletet hoztak összességében. Tehát ez már a 13. nyár lesz sorozatban! Még a 2010, 2014, 2016 is melegebb volt...
Átmeneti évszakokban is az átlagnál melegebb időszakok dominálnak az utóbbi években.
Nincs igazán miről beszélni, melegedünk, az 1970-es évekhez képest biztos, hogy mikor fog lassulni, esetleg megállni azt senki sem tudja...
Persze! Többet is : 2010, 2007-2001-ig mind a 7 év.
Remélem ennyi elég is így.
Ha gondolod, az OMSZ éves VISSZATEKINTÉS-ben attanulmanyozhatod ezen éveket, mikor néhány hónapon át átlag alatti vagy átlag körüli időjárás uralkodott.
Remélem ennyi elég is így.
Ha gondolod, az OMSZ éves VISSZATEKINTÉS-ben attanulmanyozhatod ezen éveket, mikor néhány hónapon át átlag alatti vagy átlag körüli időjárás uralkodott.
"Tavaly október 2-től - idén február 20-ig meg szinte folyton a sokéves átlag alatt volt a hőmérséklet. Na most akkor mi van! ?"
Tudsz még egy ilyen hosszú periódust mondani mondjuk az elmúlt 20 évből?
Tudsz még egy ilyen hosszú periódust mondani mondjuk az elmúlt 20 évből?
Melegebbek a nyarak a sokéves átlagnál,csak van időnként kevésbé meleg pl. 2010.,2014.,2016. A zivatarok pedig egyre erősebbek. Íme egy példa 2010-ből június 18-án egy rekord erejű,súlyos katasztrófát okozó jégesős-szélviharos szupercella Mezőhegyes és környékéről: Link
Én csak annyit állítok,hogy van klímaváltozás rossz irányba. Ezt mindenki tapasztalhatja Magyarországon nyaranta is,nem is vita kérdés. Egyre több és erősebb hőhullám van,egyre pusztítóbb szupercellák,zivatarok vannak,szélsőséges a csapadékeloszlás,a hőmérséklet szinte folyton a sokéves átlag fölött van.