Globális jelenségek

(a cikk számozása szerint pedig a 23.)

Amellett, hogy aszályos évek voltak, a Sió-zsilipet sem kezelték megfelelően. 20. oldal: Link

Abban az időben a Balaton vízszintje is vészesen lecsökkent.
Szerintem a naptevékenységgel lehet összefüggésben.
A Föld pályaváltozásait, a tengelydőlés ingadozását most nem vesszük figyelembe, ezek túl hosszú ideig tartanak, hogy egy 100 éves időtartamban megfigyelhető legyen a hatásuk.
Most nem merültem bele ennyire a témába,de 1866 a Maunder- minimum ( 1645-1715) időszakára esett.
Ekkor a gyenge napaktivitás egy kis jégkorszakot eredményezhet, ami befolyásolhatja az éves csapadék mennyiségét is.
Hogy ez a csapadékszegény 1-2 év miért nem tartott hosszabb ideig, azt talán az is meghatározta, hogy közben azért változtak az évszakok is.

Viszont 1866-ban kellett átlagosnál kevesebb csapadék.
Rettenetesen kíváncsi lennék, hogy azok az aszályos évek hogyan voltak annyira aszályosak, hogy ekkora tavak száradtak ki.
A Balaton vízszintjéről tudsz valamit azokban az években?

A 200 mm-t alig meghaladó siófoki éves csapadékadat honnan származik?

Az általam fellelhető adatok közül:

2011:   326,4 mm.
1958:   352,1 mm.

a két legkevesebb csapadékú év.

" 9 hónapig egy csepp eső sem esett az Alföldön egy részén"

 Valószínű, hogy bizonyos meteorológiai zónák átrendeződése folytán keletkezett zavar miatt nem érték el frontok a Kárpát - medence bizonyos részét. Ha igen azok is jórész szárazak vagy alig adtak valamit. Tartós Közép-Eu. anticiklon megléte vagy térítői magasnyomás északabbra húzódása lehetett a ludas. 
Időskálán mérve mindenképp a 9 hónap jelentősebb anomáliát feltételez, mint mikor régebbről egy hetes áradásokról tesznek említést. 

A jelenlegi interglaciális korszak előtt Észak Afrikában a jégkorszak végén 15.000 évvel ezelőtt sziklarajzokra az ősember még legelésző állatokat, vadászatokat rajzolt. A terület mint tudjuk később elsivatagosodott. A korai Felső - Egyiptom, Babilonia (Mezopotánia) is erre a sorsa jutott. Korai gabonatermelő területként. Valamint a római birodalomnak is voltak mezőgazdasági területei Észak - Afrikában( I.pun háború). 

Lennének kérdéseim ebben a témában mint laikus.  
--
Ha a Szahara nedvesebb klímát tartogatott. Valószínűleg szavannát, míg a sivatagi,fél sivatagi rész keskenyebb sávra korlátozodott, esetleg nem volt. Hasonlóan a jelenlegi Dél - Afrikai részekkel. 

Természetes úton ( emberi tevékenység nélkül ) pár ezer éven belül valószínűleg újabb jégkorszaknak kellene következnie. Várhatóan ugyan ez visszafele a csapadékosabb Észak - Afrikai és Mezopotániai területek terjedésével járna majd.
Az emberi tevékenység viszont sokat rondít az egészen. 

Az sem értem, hogy a kis-jégkorszaknak hívott időben "átmeneti" zavar támadt a természetes légkörzésben vagy egy új ciklus kezdete lehetett volna, amit a fokozodó emberi tevékenység hatására fokozatosan kilábalt, melegedett a klíma. 1980-tól meg egyenesen rohamléptekben nő a CO2.

Számomra ez nem egyértelmű.

Vagy a Naptevékenység hágott határozottan alacsonyra és ennek lett következménye, amit hirtelen a megnőtt (csillagunk) aktivitása miatt újra élhetőbb klímához tértünk vissza.

Akkor most a jelenlegi "pislákolás" újabb kilengés(lehűlés) kezdete lenne? - amit az emberi tevékenység hatására megnőt CO2 szint szinten tart. S ha kevesebb lenne a jelenlegi CO pl. normál értékű(emberi tev.elötti) akkor az átlag hőmérsékletünk 1-2 fokkal már alacsonyabb lenne? 

A hirtelen magasba szökött CO2 növekedést, azért nem követte drassztikus gyors hőmérséklet emelkedés mert a Napból érkező sugárzás mennyisége csökkent? - ezért hiába van erősebb üvegházhatás(elvben) a Nap kontroll alatt tartja az egészet? Vagy ez már annyira elszabadult, hogy lassan de biztosan melegszünk? Megint olyan lesz a Föld átlag hőmérséklete mint körülbelül a Jura időszakban volt? 

Érdekes kérdések ezek, s tudom erre a válaszok is csupa talány és fejtegetés. 
Az utolsó jégkorszakról bekövetkezett éghajlat változásról viszonylag "több adatunk" van, mintha az kellene modellezni Jura korszaki hőmérséklettel hol lesz sivatag Európában és hol dzsgunel  x y idő múlva.

A Fertő-tó, a Velencei-tó vagy a Balaton kiszáradásával kapcsolatban ki mit tud?
Valamikor az 1800-as évek második felében volt, vagy lehet régebben is.
Hogy a csudába tud annyira kevés eső esni éveken át, hogy ekkora, részben az Alpokból táplálkozó tavak részben, vagy teljesen kiszáradjanak?
Kinek milyen infói vannak erről?