Globális jelenségek

A melegedéssel nő a párabefogadó képesség. Mindenhol olvad,de van ahol hízik. Ez lehet gyarapodás oka vagy a fokozottabb olvadékvíz okán bekövetkező gyorsabb csúszási sebesség is gleccsereknél.

A túlnépesedési problémák miatt bekövetkező éhinség, háború vagy járványok sajnos sokkal valóságosabbak és közelebbinek tűnnek - pusztulásunk szempontjából - mint a szélsőséges időjárás. Mind adott, de a túlnépesedés problémáját és a szélsőségesebbé váló klímával egyszerre kell ( sajnos ) megküzdenünk. Az egyikkel tennünk érte, hogy ne történjen meg a másikhoz meg alkalmazkodni. Ami a közös szempont, az az, hogy törekedni kell a fenntarthatóságra. Sajnos ezen a csodás bolygón lassan fenntarthatatlan a népességrobbanás. Jobb lenne kolonizálni egy szomszédos bolygót,holdat. De ez már álom világ. 
A klímára kanyarodva vissza. Jó a felvetésed a CO2-vel kapcsolatosan.Nem mindegy mennyi idő alatt jutott ugrásszerűen a légkörbe. Ha ki is zökkent minket a naptevékenységgel kapcsolatos hőmérséklet ingadozásokból, akkor fejest ugorhatunk egy sokkal tropusibb éghajlati átalakulásba. S mivel a Miocén kor elejének hőmérséklete "nem most volt" se a kontiensek se igy álltak, ahogy most, de ""nagyjából"" a helyükön. Visszakellene keresni, hogy e kor elejéből milyen volt a klíma.  
Ilyen gyors üvegházhatású gáz légkörben való feldúsulása szerintem lassú hőmérséklet emelkedéshez vezet,de ez is függ a mértéktől, arányoktól. Mennyi az a mennyiség amit a Föld még képes elviselni( szinten tartani ), s meddig melegedhet az emberi tevékenység miatt. 
A tengerpartoktól azért nem aggódnék özönvízszerű álmokfutásokat nem hiszem hogy a bolygónk képes lenne kreálni. Ha csak magát a tengervíz szint emelkedést vesszük, ha néhány évtized alatt megy végbe, akkor majd szépen lesz aki magasabbra költözik s lesz aki gátat épít a tenger elől, ha tud. Ha nem akkor sajnos az a rész tényleg eltűnik a tengerben.
Az emberiség alkalmazkodó képes faj. Ha beszűkül az élettere, s nem képes ellene mit tenni odébb áll. Az már más "lapra tartozik" ha ebből fakad majd ellenkezés országok közt és kész a háború, amiből egy kis atommal meg lesz a 3.dik verzió is. Aztán ha nem egyből hanem ezer évek elteltével de nyomhat egy Restart-ot a Föld.

Tök jó gondolatok  Valami ilyen irány sokkal izgalmasabb, mint a fél mondatos kinyilatkoztatások.
Igen, a víz a legerősebb üvegházhatású gáz, itt egy jó kép:
Link
Látszik, hogy a víz felel 95%-ban az üvegházhatásért, de az "antropogén" hatású üvegház-gázok között már nincs ott (nyilván), ott a szén-dioxid és a metán viszi a 93%-ot, és ezek nem nagyon azok a megkérdőjelezhető tények. Link
Az a baj a 3. eshetőséggel, hogy szerintem még hamarabb heverné ki a Föld, ha ki tudna nyírni minket túlmelegedéssel: éhínségek, betegségek, háborúk, és kész is a pusztítás, a Föld fellélegezhet. Ami aggasztóbb, hogy ha egy ilyen kétségbeejtő helyzetbe kerülne az emberiség és rászorulna a túléléshez szükséges eszközök bármi árú beszerzésére, az könnyen atomháborúhoz vezethet, ami viszont tényleg képes hosszú évezredekre elcsomagolni a teljes Föld élővilágának döntő részét. Persze ez már extrém disztópia és csak halovány gondolatmenet, reméljük sosem kerül sor ilyesmire (és simán mondanám, hogy legyen igaza azoknak, akik tagadják a klímaváltozást és azok tüneteit - ezeket csak a természetes szkepticizmus kérdőjelezi meg bennem, a tudomány nem kívánságműsor).

Felvetéseid jogosak, de azért akad bennük pár hézag: a gleccserek mindenhol (északi- és déli féltekén) csökkennek, a kivételek száma elenyésző. A másik probléma, hogy ilyen gyorsan ennyi antropogén gázt senki nem pumpált még a légkörbe, a korábbi homályos tapasztalataink jellemzően több ezer/tízezer éves skálán zajlottak: persze, volt régen is magas a CO2, de mennyi idő alatt nőtt meg annyira, milyen sok ideje volt arra a természetnek, és mennyi most? Most emberöltőn belüli, régen lehet több emeriség-történelemnyi volt ugyanez.
És ha nem tudjuk a hatásait, jogos a félelem, hogy ilyen rövid idő alatt beavatkozni ebbe a folyamatba szintén rövid idő alatt üt vissza. Ami ebből pedig a legnagyobb baj, hogy a túlszaporodó emberiség sokkal kevésbé tűri az extrém szélsőségeket, mint régen: 100-500 éve egy szárazság sokkal kevesebb embert érintett közvetlenül, ahogy a tengerszint emelkedése 500 éve sokkal kisebb gond volt, mint ma, amikor milliárdan élnek tengerszint felett max. 10 méterrel. Ezért van (szerintem), hogy az erősödő szélsőségeket összekötik a globális felmelegedéssel, holott ez inkább az emberiség létszámának elszállásával magyarázható inkább, és ha sűrűbbek is lettek a szélsőségek, maximum minimális mértékben.
Lehet, hogy mi még megússzuk, hogy leperkáljuk az árát a mostani tetteinknek, de gyerekeink, unokáink életében már tuti történni fog valami komoly változás.

Csak egy tipp: 
Naptevékenység miatt ne talán? 

Nem, azért mert védelemre kelljek mellette. Csak mint külső személelő szemezgetek a hsz.-ok közt. 

Mi most "tapasztaltalunk" szerint ami vajmi kevés éghajlati adatsor az eddigi csekélyke emberiség történetében ezt a kérdést nem lehet mihez mérni.  Ezer év? Vagy 10 ezer év? Az a baj ezzel, hogy évtizedes és évszázados skálán is különböző éghajlat rendszerek ( indexek ) és globális szezonális anomáliák(El-nino,La-nina) bonyolult kölcsönhatásáról van szó. Pozitív, mind negatív folyamatokról.

Ha górcső alá vesszük a tényeket, akkor 2.-es fázisban vagyunk.
Hogy ez mit szül, azt most tapasztaljuk.
A megnövekedett hőtöblet a levegőben az eddigi évtizedek megszokottjaitól( átlag*) melegebb őszöket és tavaszokat eredményez. A tél és a nyárban van eltérés. Nyáron a tartósabb aszályokat okozó anticiklonokat, gyakori erőtlen frontokat,amik csak a sarkvidék közelében tud hőkontraszt miatt dinamikusabb időjárás uralkodni. Télen, szélsőségesebb időjárást, egyrészt a télifélévben megnövekedett északi féltékei negatív energia mérlegtől. Tartós antikciklonok helyett a ciklontevékenység élénkebb előfordulása vagy annak egy adott területen való toporgása.
Valahol sokkal melegebb, másutt hidegebb az idő.  

A hőmérséklet emelkedés mellett nem elhanyagolható a levegőbe kerülő kondenzanyagok koncentrációja is. Legyen akár korom,por vagy ipari létesítmények füstje, valamint gépjárműveink. A megnövekedett széndioxid szint mintegy 60%-át az óceánok(alga), másik felét ( 40%) a szárazföldi növényzet vesz fel. Az óceánok hőelnyelő képessége nem vitatott. Viszont ez tropusokon gyakoribb erős hurrikánokat/tájfunt szül(het). A légköri áramlásban jelentkező energia többletet és megnövekedett széndioxidot jelenleg több féle módon igyekszik Földünk fékezni. Mint a fentebb említettek mellett a megnövekedett széndioxid miatt gyorsultak a növények növekedési fázisai. A fás és lágyszerú növények szerte a Földön ( különösen a széndioxid gazdag területeken) gyorsabban nőnek. Viszont a szén megkötése kevésbé hatékony. Pl. tölgyfában kimutatták, hogy jobban eltörnek, ill. sérülékenyebbek azok a fák mint azok amik oxigén dúsabb környezetben nevelkedtek. Sérül az ellenállóképességük,de ezt még nem értik miért. 
Kevesen tudják, de a széndioxidtól van egy sokkal nagyobb üvegházhatású gáz. Még pedig a víz. A víz, vízgőz formájában rendkivül erősen befolyásolja az energia szállítást. A megnövekedett hőmérsékletű levegő, több párabefogadó képességet eredményez, valamint jelentős energiát hordoz. A vízgőzzel azért nem dobáloznak a "tudósok" mert hamar kiürül a légkörből. És ez tényleg igy is van.Lehet 1-2óra vagy néhány nap is. A víz körforgásának folyamatát és a környezetre gyakorolt hatását általánosságban ismeri a tudomány, de - szerintem - magát annak változását a légkörben ( a gyors kiürülése miatt) nem követik figyelemmel.
Pedig a felhőzet növekedés vagy annak hiánya megint más feltételeket teremt bolygonkon. 
Ráadásul - fentebb írtam - hogy rengeteg kondenz alapanyagnak "valót" eregetünk a légkörbe, ami kiválló felhőképződési "alapanyag". Ez hüvösebb átlaghőmérséklet esetén nagyobb felhőborítottságot eredményezne,de nem ezt látjuk. A megnövekedett hőtöbblet és a nagyobb párolgás, továbbá az azt támogató felhőképződést segítő hajlam mind több és több vízet vonn el az óceánokból és szárazföldekről. Gyakorlatilag a légkör megtellik potenciálisan felhalmozodott energiával, amit leadni viharok,zivatarok...makro, mikro..stb. skálától függetlenül tud. 
Az általad felsorolt 2 fázisban volnánk, amit még valószínűleg 1-2 tényező visszatart. Ez lehet az óceán hőelnyelő képessége vagy más,de a 3-as ponttral gyakorlatilag néhány évtized alatt kinyírnánk a bolygót és nagy valószínűséggel az emberiséget is. Szélesebb időskálán gondolva 10-50ezer év vagy 1 millió év alatt vígan újra kezdődne a fotoszintézis és az állatvilág fejlődése "természetesen" ember nélkül. Kiheveri a bolygó, ahogy korábban. 

A légköri anomáliákra visszatérve, hogy mi tart minket a 2-es fázisban, van még valami döntő fontosságú tényező.
A naptevékenység.
2010-ig vagy 12-ig pontosan nem tudom az évszámot - most igy hirtelen fejből- minnél magasabb és magasabb naptev.vártak a "tudósok" erre beütött az 'energiatakarékos mód" ami egy gyenge maximum után jelenleg is minimum fázis felé közelít és szóltak olyan cikkek a világhálon arról, hogy lehet néhány tized fokkal "hüvesebb" 50-100 évünk, mert kevesebb hő éri a bolygónkat. 
Ez lehet mentőöv a 3-as pont ellen Rudolfking vagy 2-es pontban élve lehetőség arra, hogy drasztikusan változtassunk az eddigi energia kinyerésen( foszilis..stb.),felhasználáson(belső égésű motorok,olaj..stb).
Az 1-es pont csak akkor lehet(ne),ha a nap szószerint nagyon "durván" elzárná a hőt magán és újabb jégkorszak felé standálnánk, bár kétlem, hogy ez lenne. Max. Maunder féle minimum. Ahhoz már túl sok most a széndioxid a légkörben.


* Átlag? De mondom mihez képest!? 30-40 év? Mi az? A holocén optimum idején az asszem valahol az egyiptomi piramisok meg stonhenge körüli idő tájt függ össze a mainál melegebb volt. Akkor mihez is mérve? )  

Megtisztelő, hogy ilyen hosszan reagáltál az írásomra. Később megpróbálok én is hasonló terjedelemben válaszolni.

Addig itt egy kis kapcsolódó tananyag a témában. 3-4. fejezetek: Link
Még én is csak beleolvasgattam.
Nagyon sok összetevős az egyenlet.

Nem ment át az irónia? Hogy egy esetleges túlmelegedés esetén nem vesszük le a napsugarak védelméül szolgáló sapkát (fehér jégtakarót)?  Mindegy. Vegyük akkor "komolyra".
Komolyra fordítva a szót: mi a visszacsatolás pontos folyamata szerinted?
A tények, amiket kár vitatni (ha megtennéd, akkor rekesszük be a vitatkozást természetesen):
* a sarkvidék melegszik
* folyamatosan kevesebb a jégtakaró
* az óceán átlagT-je is emelkedik
Persze, vannak a jégben 1-3-5 éves ingadozások, de egy kicsit is hozzáértő ezt nem veszi "visszafordulásnak" - egyelőre!
A lehetséges következtetések:
1) ha ez így folytatódik, visszacsatolás következtében megfordul a trend
2) ha ez így folytatódik, simán így folytatódik és túlmelegszünk
3) ha ez így folytatódik, tovább gyorsul a melegedés és még hamarabb túlmelegszünk, mint 2) szerint lenne

Te az 1) mellett állsz. Én nem tudom, mert nem értek hozzá, de az ilyen nyers, 1 mondatos kijelentések mögé azért szeretnék benézni.
Nekem lenne érvem mindháromra, kb. ezek:
1): sötétebb felszín, kevesebb AC, több vihar, több sarkköri hó a szárazföldön, lehűlés, több jég, erős AC, további jégképződés, visszaáll a rend
2): se 1) se 3) érve nem túl erős, tehát ha eddig nem volt visszacsatolás, miért most lenne? hol a határ? ha nincs, akkor folytatódik tovább a trend, és jelenleg ez látszik igazolódni
3): olvadó jég, sötétebb felszín: több elnyelt napsugár/hő (ld. nyári sapkás ironizálásom), további melegedés, még gyorsabb melegedés, még kevesebb jég, explonenciális gyorsulás, ahogy fogy a hőt visszaverő jégtakaró (ez lenne evidens és ezzel jönnek a klímakutatók)

Az egyértelműen hülyeség, hogy a sok hőt, amit az óceán tárolt, végre a szigetelő jég nélkül le tudja adni (téli sapkás ellen-példád), hiszen ha leadná, visszafagyna a teteje, lévén oda megy a lehűlt, legkevésbé sűrű víz... Ha meg "túl meleg" lett volna a jég alatt a víz (ami ugye max 4 fok, afölött csak elolvasztaná a jeget, ami megint hülyeség lenne idesorolva), azt nem a naptól szigetelő pajzs elvesztése után tudná leadni, hiszen jég nélkül csak nő a hőtöbblet.
Őszintén remélem, hogy azt nem vesszük elő ismét, hogy a víz több napfényt ver vissza, mint a fehér (mert havas) jég, mert nem igaz. Ha nem is merőlegesen, de süt oda bőven a nap, valamitől sok jég elolvad minden nyáron és nem a naptártól teszi, az holtbiztos.
Én nem tudom eldönteni, hogy melyik van, leginkább a 2) és a 3) szimpatikus, de el tudok képzelni még sokféle érvet és létező folyamatot 1) mellett is.

Viszont.

Te Egyértelműen az 1) mellett állsz. Miért?

Amúgy elképzeltem, az valóban nagyon durva helyzet lenne, ha a Földet Észak felől érné a napfény, mint a sivatagi futó fejét délben.

A sivatagban merőlegesen süt rám a nap.
A sarkoknál talán kicsit más a helyzet. Különösen ilyenkor, a téli félévben.

Hogy a hasonlatodnál maradjunk, a Föld nem délután 1-kor fut, hanem a lemenő napfényben.

Azért én azt javaslom, ha megsülsz a napon délután 1-kor futás közben a sivatagban, NE VEDD LE A SAPKÁDAT, mert nem úgy fogsz megszabadulni a felesleges hőtől, ahogy elképzeled

Továbbra is azt mondom, a téli félévben ennek csak örülni kellene a felmelegedéstől aggódóknak.
Földünk levette a sapkáját, és megszabadul a fölösleges hőtől.

De jó lesz...

Link
A Sarki-jég növekedése továbbra is iszonyúan tétova...tudom, hogy nem sok értelme van emlegetni, de valahogy mégis jó érzés lenne már megérni, ha kicsit összeszedné már magát.