Globális jelenségek

Az utolsó mondatodra: Hála a jó Istennek!

A bulvárcikk első részénél (nyilván az eredeti két cikk szerzői nem lehetnek azonosak) azonban fennállhat az általam emlegetett doktorandusz ifjú titán lehetősége. Van a cikkben néhány azonnal kérdőjeles dolog. Engedd meg, hogy szkeptikus legyek: 57 éves vénember vagyok, találkoztam már éppen elég baromsággal (köztük a sajátjaimmal is). 

A kutatások sosem kész megoldásokat találnak ki a semmiből, hanem lépésről lépésre, folyamatról folyamatra rakják ki a képet, mint kis kirakódarabkák. Ez az egyszerű ember számára még ma se igazán világos. Még mindig tudósokat és polihisztorokat képzelnek maguk elé, akik egyedül kitalálnak valami drámaian újat és formabontót, mint régen (mondjuk 500 éve). Ma már nem így megy: ezrek és tízezrek kutatnak egy témakört, publikálnak tizezer, ha nem százezer cikket, tanulmányt, kutatási eredményt, mire összeáll egy - teszem azt - újfajta eljárás, technológia, adalékanyag stb. Nem fogja kispista falun, vagy józsi az egyetemen kitalálni, hogy lehet olcsón megoldani a világ problémáit (mert akkor a lobbi elhallgattatja!!! hehe). Máig sajnos sokáig ilyesmiket is elhisznek. Valószínűleg ez a tudományos cikk is csak egy lépés az ötezerből, mire ennek lehet gyakorlati haszna és - hát az is lehet, hogy zsákutca az egész és nem lesz meg a többi hiányzó elem (akár anyagi forráshiány miatt, akár szakmai nehézségek miatt).
Ilyen amúgy a fúziós erőmű is: nem megy sehogy sem az, hogy hatékony legyen, mert bazi drága és nem termeli ki a befektetett energiát, mégis iszonyat pénzeket és kutatást ölnek bele, hogy hátha sikerül fúziós reaktort csinálni. Nem fog itt se senki feltalálni egy Tesla-erőművet ingyenenergiával Mucsán a garázsban, hogy aztán a NASA elhallgattassa, ezt igenis sok ország iszonyat kutatóbázisa és pénze fogja csak felépíteni, hosszú évek és évtizedek munkájával és kutatásával, ha lehetséges. Egy cikk, tanulmány, kutatás csak egyetlen lépés egy ilyen folyamatban, és biztos vagyok benne, hogy százezer cikk felett jár a fúziós energia tágabb tudományterülete. 
Akit érdekel, nagyon bután a fúziós energia lenne a biztonságos atomenergia (tiszta, olcsó energiaforrás, csak biztonságos): Link Egy magyar videó: Link bár azért angolul sokkal tágabb az elérhető tudásbázis az interneten.

Egy bulvárcikktől semmit se várok. Őszintén remélem, hogy ezen az oldalon ezzel mindenki más is így van  Esetleg ha ilyenbe futok (pl. most, miattad) akkor utánaolvasok és tanulok valamit. Egy pillanatig se vitatom, hogy a bulvárcikk hülyeségeket tartalmaz. De azt igen, hogy a kutatók és tudósok olyasmiket állítanának, amiket a bulvárcikk, és ahogy azt Te is feltételezted a kutatókról. Idézlek: "Aztán lényegesen több energiát ráfordítunk, hogy kivonjuk a CO2-t. És ezt valami pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatója írta le. Hát azér mán csak kéne ismernie egy mezei amerikai doktorandusznak is az Európában középiskolában oktatott anyag- és energiamegmaradási törvényeket. Egyébként egy mezei európai újságírónak is." Előbbit vitatom, utolsó mondatodat is - sajna egy újságíró természettudományos ismeretei egészen hézagosak is tudnak lenni, ahogy erre ez a cikk is bizonyíték, hozzáteszem itt leggyakrabban egy angol bulvárcikk fordításáról van csak szó, amit a magyar fordítója pont lesz*rt, hogy forráselemezzen, szakmailag rendbetegye a hibás angol bulvárcikket.
Ahogy látom, a kutatókra vonatkozó állításod szerencsére azért nem bizonyosodott be.

Ezek szerint a bulvárcikk két cikk összefésülése.Itt nem a félrefordításról van szó (víznehezítő / nehézvíz,stb).Tedd a szívedre a kezed: egy szakmán kívüli valakiközépiskolai matematikai – fizikai – kémiai tananyag hiányos ismerete mellett mi a fészkes fenét értelmez az előbbi bulvárcikkből? Aki ugyan nem ért semmit, de „környezettudatosan” él? Nem várhatod az előbbiektől, hogy egy ilyen bulvárcikk állításait bármilyen szinten ellenőrizzék. Az általad megadott link meg kínai az előbbiek számára. Ez a bulvárcikk a klímapornó része. 

Átfutottam a cikk google fordítását. Az elején, a fordítástegy kicsit „magyarítva”:Miután befejeződött a világgazdaság jelenlegi átmenete aszén-dioxid-semleges energiaforrásokhoz, a negatív emissziós technológiák,amelyek a (már) kibocsátott CO2-t tárolásra alkalmas szilárd termékké alakítják, várhatóan kulcsszerepet játszanak a globális éghajlatstabilizálásában.A cikk folyékony gallium – indium – ón ötvözet elektródájú,abban lebegő cérium nanorészecskék által katalizált redukciót tárgyalja, ahol a katalízis hatékonyságát nem rontják a katalizátor felületén kirakódó szén szemcsék, a kokszosodás.Keletkező termékek: CO és elemi C, szén-monoxid és elemiszén, magyarul korom.A cikk szerint a becsült éves antropogén CO2 kibocsátás 40 Gt,ennek C tartalma kb. 10,9 Gt, 10,9 milliárd tonna. A CO-t a vegyipar használhatja, kérdés, milyen mennyiségben, ekkora mennyiségű koromra (ami földgázból fillérekért előállítható) pedig garantáltan nincs szükség, el lehet ásni jó mélyre. Ha pusztán az iparilag felhasználható korom környezettudatos előállítása a cél, adunk a sz…nak egy pofont, iszonyú drágán vonunk ki elhanyagolható mennyiségű C-t a légkörből, ha meg érdemi mennyiséget, a világ összes megújuló és CO2 semleges energiaforrása sem elég. Összességében ez a cikk pusztán érdekesség: a kutatókörültek, mint majom a farkának, hogy találtak egy szobahőmérsékleten működő CO2->C katalízis folyamatot, ahol a katalízist nem rontja le a katalizátor kokszosodása. A gyakorlatban az iszonyú energia igénye miatt ipari méretekben használhatatlan.

Ui: A bulvárcikk első része is megérne egy misét, van benne zöldség bőven.

Már az egyszerűsített origós kifejezést, hogy "folyékonyfém használatával szénné alakították vissza a szén-dioxidot" azt nem találtam meg.

A folyékony fém még a címében is szerepel és többször is a cikkben. 

Egy újabb, a bulvársajtónak készített "tanulmány":

Link
A legnagyobb zöldség az utolsó bekezdés:
"folyékonyfém használatával szénné alakították vissza a szén-dioxidot"

Ezt nyilván oxigén jelenléte nélkül, mert különben az uristennek ( (c) Nano ) sem sikerülhet - redukció.

Energia mérleg:
- CO2 kivonása a levegőből
- CO2 redukálása szénné. Ez utóbbi a ténylegesen nem létező 100 %-os energia hatékonyságú átalakítás mellett pontosan ugyanannyi energiát igényel, mint amennyi felszabadul, amikor a szenet eltüzeljük. 
Azér tüzeljük el, hogy felszabaduljon. Aztán lényegesen több energiát ráfordítunk, hogy kivonjuk a CO2-t. És ezt valami pasadenai Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatója írta le. 

Hát azér mán csak kéne ismernie egy mezei amerikai doktorandusznak is az Európában középiskolában oktatott anyag- és energiamegmaradási törvényeket. Egyébként egy mezei európai újságírónak is.

Az összes f...om kivan. 

Szerk: A kiakadás nagyságrendjét jelző mondatot NE moderáljátok ki!