Agrometeorológia

Jól összefoglaltad a lényeget.  (Én amúgy ősszel nagyon ritkán permeteztem a gyümölcsfákat eddig,csak tavasszal meg nyáron.)

A félreértés elkerüléséért írom,hogy én is csak kényszerűségből permetezek időnként,és nem gyakran vegyszerekkel,mert egyre több a kártevő,és  növénybetegségek támadják a gyümölcsfákat manapság. Régen sokkal kevesebb volt ezekből,és a gyümölcsfák is ellenállóbbak voltak velük szemben.  A klímaváltozás,környezet rombolás és  globalizáció nem kívánatos hatásai ezek is.  Szóval bár tényleg jó lenne egy működő alternatíva a folyamatos vegyszerezéssel szemben,de nem,hogy nincs,inkább egyre rosszabb a helyzet úgy néz ki.

Én egy mezőgazdasági cégnél dolgozom, amelynek egy ökokertje van az iroda mellett és évek óta vegyszermentesen kezelik a különféle zöldségkultúrákat. A gyümölcstermesztés valóban bonyolultabb, főleg egy kajszi esetében, de mondjuk egy meggy esetében elég helyesen megválasztani a nemest (pl. csengődi, feketicsi) és egyszerű a fa megvédése.
Természetesen a biogazdálkodás valóban nehezebb és korlátoltabb egyelőre, azonban hosszú távon semmiképp sem alternatíva a folyamatos vegyszerezés, ezt is be kell látnunk. 

A lényeg ebben a permetezzek- ne permetezzek dologban, az előrelátás, és az időben végzett beavatkozás. Meg aztán a mértékletesség. A legfertőzős időszak ugye a rügyfakadástól a terméskötődésig tart, majd utána csak célzottan kell vegyszerhez folyamodni. Mostanság én már felejtem a permetezőt, esetleg a csem.szőlő ( és a dió-mogyoró) fog egy lezáró külső kontakt védőréteget kapni zsendülés kor . Zöldségeknél is a lombozat megvédése az elsődleges, hogy a tápanyag felvétel ne szenvedjen zavart, azon túl meg a termés ne fertőződjön. Tehát permet csak módjával egyszer kétszer 3 hetente. 
Alma-körte .. az egyik legtovább kitolt érési szakaszban sajnos érdemes legalább 3-4 permetezés aug-szeptemberig, hogy ne legyen férges.
A másik lényeges időszak pedig a lombhullás kezdete-vége. Az áttelelő, levélen avarban, és a jövőévi rügyek pici pikkelylevelén megbúvó kártevő tojások, gomba spórák-micéliumok likvidálása. Pld. az őszibarackon látható beszáradt levél hegek letisztogatása, vagy az erősen fertőzött ágak (monilia) már ősszel való eltávolítása, és égetése.( nem aláforgatni a fa alatt)---> lemosó permet, rézgálicos, és vagy nevikénes lemosás, hogy csak úgy majdnem csöpögjön, + kap ilyenkor a talajfelszín is.

Én még nagyon az elején vagyok a dolgoknak, úgy 5-10 év múlva lesznek majd rendesen tapasztalatok. Eddig a fák tökéletesen egészségesek, kivéve az őszibarackot. /lehet köszönhető ez a hihetetlen szárazságnak is/
Őszibarackon (mindhármon) tafrina volt. Ebből a legidősebb, ami már itt lakott, kinőtte a dolgot, mostmár nincs tafrinás levele. A 2 kicsi javulgat.
Voltak pl. levéltetvek, de annyi a természetes ellenség, hogy esélyük sincs.
Lehet rosszul gondolom (igazából nem én, hanem pl. Alwin Seifert: Kertészkedés mérgek nélkül), de a növények olyanok mint az ember, (a hagyományosabb, nem túltenyésztett fajták, pl. nektarin, amivel meg sem próbálkozom) azaz ha egészséges vagy nem kell gyógyszer -> ha jól vannak a növények, akkor talán nem kell méreg. Persze igen, így, pláne az elején, biztosan lehet számolni terméskieséssel/csökkenéssel.

A hangulatjel félrenyomás volt,nem szándékos.

A teljes vegyszermentesség számos esetben kivitelezhetetlen pl. a gyümölcstermesztésben.Jó példák pl.: Sárgabarack,meggy-A tavaszi virág és hajtáshervasztó monília laxa nevű gombabetegség ellen főleg esősebb tavaszokon permetezés nélkül a termés túlnyomó része odavész,és gyengül a fa is. Vagy cseresznyénél: A cseresznyelegyek olyan mértékben elszaporodtak már,hogy rovarölő permetezés nélkül 90- 100 százalékban kukacosak lesznek a cseresznyék. Almánál az almamoly okozta férgességtől lesz ugyanilyen az arány permetezés nélkül.Körténél a körtemoly ronthatja le a gyümölcsöket. Szőlőnél a peronoszpóra,lisztharmat gombabetegség-kivéve a rezisztens fajtákat mint például a Néró.  A zöldség termesztésben sem minden esetben megoldhatól földibolhák,liszteskék,krumplibogarak,hagymalégy,fitoftóra,burgonyavész,lisztharmat,stb tönkreteheti a zöldségféléket.

Igen talán kezd valami megváltozni (mint amikor Budapesten elkezdtek többen biciklizni) a fejekben, de ez egy lassú folyamat. Talán ennek egyik oldalága lehet a vegyszermentesség is (nálam nagyon kezdő permakultúra).
És ha már, akkor egy kis eredmény: a "mélymulcsos" ágyásban a paprika és az uborkák hihetetlenül jól teremnek egymás mellett. A vízszintesen ültetett paradicsom még a brutál agyagos talajban is egészen jól nő (ami nagyon jó, az a licsi paradicsom!), bár a parik csak most fognak érni a májusi fagy miatt.
Van egy ágyás brokkoli. Az elején jó volt, de egyszerűen nem lehetett eléggé locsolni. Most ő lett a "csali-ágyás". Tele van poloskával, viszont a poloskák semmi mást nem támadnak, pedig nincs messze a többi ágyástól. Eddig a paradicsomok mindig veszélyeztetettek voltak, most tünetmentesek.

Igen,sajnos sokan tényleg a tuját -bevallom én nem kedvelem egyáltalán - és a sznobpázsitot választja,viszont én úgy veszem észre mostanában,hogy van egy réteg,akiben világszemléleti változás indult be,és máshogy kezd hozzáállni a dolgokhoz,és ennek egy részeként megjelenik a tudatos kertészkedés. Legalábbis errefelé (Velence,Pázmánd,Kápolnásnyék). Remélem,jól érzékelem a folyamatot.

"Ez is a kényelemfetisiszta globalizáció terméke" Találó,nagyon jó megfogalmazás.

Szarvason van néhány pálinkafám (13 Magyar kajszi és 11 Vilmos körte), amelyeken a lekvár- és befőttkommandó pusztítása legtöbbször meg sem látszik. Van 4 cseresznyefám, bár azok még keveset teremnek. A telek maradék része pázsit: Az, ha nem öntözöm agyon, megelégszik a háromhetente nyírással. A "konyhakert" kizárólag friss zöldségellátási célú: a kocsibejáró betoncsíkjai közti terület, hagyma, fokhagyma, retek, valamint a kerítés mellett pár tő paradicsom. Sem erőm, sem időm többre: Anyukámnál Békéscsabán is gondoznom kell a szőlőt, őszibarackot, kajszit. 

Egy kedves kertészkedő ismerősöm az ilyet nejlonkertnek hívja, a gazdáját Betonlábúnak. Ő kakukkfüvön jár az ösvényeken, és pusztai csenkeszből nyír pázsitot, és gond hogy a lonca átfutott Betonlábúék tujájára... a fás bazsarózsája akkora mint én, pici "botanikus kert" a sziklakertje, budai imolákkal, botanikai tulipánokkal. A tujasövény egyébként Húgoméknál is érdekes: a gazdája nyírja, mi nem, nagy rigó-lakta zöld dzsungel felőlünk nézve. Alig lehet ráismerni, ha átlép valaki az egyébként tényleg alacsony kerítésen. Ez a mi szomszédunk  rendes, a sziklakertet egybeépítettük és egységes a beültetése is, a szőlőt is a kerítés két oldaláról +/- együtt gondozzuk. így mindkét "birtok" nagyobbnak is látszik.

Én ezt az unalmas egyenfazonú kertet zöld sivatagnak hívom. Ez is a kényelemfetisiszta globalizáció terméke. Akinek jó, az csinálja nyugodtan.

Szerintem kolleginánál más problémák is vannak. Én eddig Pesten laktam és nem volt más választásom, mint az agyon permetezett vackok, mégse lett tőle nagyobb bajom (remélem), lehet húst/zsírt meg nem eszik?
Viszont igen, itt is látom, hogy a tuja nagyon megy, meg az egyenfű, gyümölcsfa meg már szinte csak az öregeknél, ami számomra teljesen érthetetlen. Közben itt beindultak a paradicsomok, paprikák, uborkák.
Viszont a tavaly ültetett gyümölcsfákért igencsak harcolni kell a locsolókannával. Ami nő "mint állat" az a visszafagyott (amúgy tavaly ültetett) gránátalma a fák közül, nomeg egy dió is nekiindult, mivel ő tavasszal elfelejtett nőni.

Nem értékelik, lenézik sokan a kerttel való foglalkozást. Golfpályát csinálnak a kertből és veszik a drága agyonpermetezett zöldséget és gyümölcsöt, mert ugye ez a trendi és nem a kertészkedés. Meg nem érnek rá...persze shoppingolni ráérnek. Az egyik munkatársam is egy ilyen divatmajom nő, aki egészségesen étkezik... megveszi a sok agyonpermetezett zöldséget és gyümölcsöt és most a gyomrával a korházakat járja a nagy egészségesen étkező hölgyemény.

Nálunk is az előző tulaj kivágatta a sárgabarack fát, mert csapkodta néha a tetőt,mi meg szívunk, mert nagyon hiányzik oda egy árnyékolás... Mondjuk ültettem oda egy bergeront, de mire az igazán árnyékolni tud.... bár nő, mint a gomba, tör az ég felé, alig győzök formát adni neki.

Az új tulaj akkor nem értékeli,nem becsüli meg a gyümölcsfákat. "Karistolta a faházat,meg lefagyott 1-2 tavasszal".Ilyesmik miatt kivágni egy csúcsminőségű sárgabarackfát nagy butaság. Kicsit meg kellett volna metszeni,időnként permetezni és kész.       A Ceglédi óriás egyébként részben (vagy teljesen) önmeddő.Viszont a Ceglédi bíbor kajszi jól porozza,szintén szép nagy gyümölcsű, rendkívül finom édes,lédús.Szóval még fullabb sárgabarack-nekem idén termett először.  A Ceglédi óriást meg 2005.-06.-ban ültettem,és idén sokszorosan több termés van rajta,mint az eddigi összes évben együttvéve. (Hatékony volt a monília ellenes permetezés,és a fagy se vitte el.)    (Tennék fel képet,ha tudnám,hogyan kell.)

P7030354

A jogó-féle szilva: Cacanska Lepotica

Nem, egyszerű magyar kajszi . Volt nekem is ceglédi óriás, óriás lett a lombozata is. Az új tulaj kivágta, mert 1-2 évig tavasszal lefagyott, és karistolta a faház oldalát. Különben az a ceglédi egy full barack, ha el nem viszi a tavaszi fagy.Ez a bibije.
Lassan kezd érni a jugó - féle szilvám is,(nemtudom a nevét, de közép nagy édes)  szép fa, kissé elnyomja a meggyfát. Kevés a hely.

Sárgabarack érés az utcánkban;
Link
Link
Még tavasszal írtam az idős néniről aki permetezte. Most itt a törődés gyümölcse, kérdés hogy jut-e neki az összes, vagy a szomszéd is igényli, mert a két ház kerítése iránt van a fa. Harmadrészt meg olvastam, hogy ami a járdán túlra esik, az közterület,és az önkormányzat rendelkezik felette. Na erről már írt a Délmagyar is, egyenlőre joghézagos a dolog.