Globális jelenségek
Sok minden jó lenne, kellene. Ez a hőmérséklet-grafikon általában CO2 grafikon nélkül forog a Neten.
Az ábrán található CO2 grafikon nem a Grönlandi (GISP), hanem egy antarktiszi furat (EPICA) adatsora. Valaki összerakta a kettőt (nem én, mint ahogy nem én csonkoltam a grafikonok végét sem). Meg kellene keresni a numerikus adatbázisokat (ha azok nyilvánosak), és a lehető legkésőbbi időpontig ábrázolni, esetleg egy másik közeli pont homogenizált adatsorával kiegészíteni napjainkig. Előtted a világ, a Net, a gugli, és az IDŐ. Az IDŐ és az ERŐ legyen veled!
Az ábrán található CO2 grafikon nem a Grönlandi (GISP), hanem egy antarktiszi furat (EPICA) adatsora. Valaki összerakta a kettőt (nem én, mint ahogy nem én csonkoltam a grafikonok végét sem). Meg kellene keresni a numerikus adatbázisokat (ha azok nyilvánosak), és a lehető legkésőbbi időpontig ábrázolni, esetleg egy másik közeli pont homogenizált adatsorával kiegészíteni napjainkig. Előtted a világ, a Net, a gugli, és az IDŐ. Az IDŐ és az ERŐ legyen veled!
Kár hogy itt a grafikonon az atmospheric CO2 azzal a 10%os növekedéssel utána megszakad, mert hiányzik róla még egy jó 70-80%-nyi ugrás 410 fölé.
Keress rá a guglin a "Kis jégkorszak", vagy valami hasonlóra és a képek között keresgélj. 2000 - 2010-ig biztosan vannak képek.
lehet, nincs ennyire reszletezve. Jo lenne egy olyan grafikon, amiben a 10ezer eves adatok es a jelenlegiek is latszanak
Bio - optikai digitalizálással (vaksi szememmel): A CO2 görbe véget ér a "Modern warm period" kezdeténél.
latom mar, koszi.
Itt azt mondja. hogy a gisp2 a present helyett a az 1855os allapotot mutatja, de meg nem olvastam vegig:
Link
a masik, hogy a co2 grafikon a korabbi hozzaszolasbol 280ppmet mutat jelenlegu allapotkent, de ez biztos nem jo, mert jelenleg 415ppm az ertek.
Itt azt mondja. hogy a gisp2 a present helyett a az 1855os allapotot mutatja, de meg nem olvastam vegig:
Link
a masik, hogy a co2 grafikon a korabbi hozzaszolasbol 280ppmet mutat jelenlegu allapotkent, de ez biztos nem jo, mert jelenleg 415ppm az ertek.
Elmúlt 10,000, év egy grönlandi jégfurat alapján:
Link
Van néhány meleg periódus, "optimum" és vannak a köztes időszakok. Az optimumokban visszahúzódnak a gleccserek, a köztes időszakokban előre nyomulnak. Ez a dolguk. Ha nem így tennének, a fizikai törvényeknek mondana ellent.
Az optimumok és "kis jégkorszakok" váltakozásának nincs érdemi hatása a bioszférára. A növényvilág klímaváltozás-tűrő képessége nagyobb ezen változások rövidtávú hatásánál. Ha belegondolsz, a lucfenyő, bár a magasabb hegyvidéket és az északi vidékeket kedveli, megél, elvegetál az Alföld fészkes közepén is. Megfelelő mértékben reprodukálódni csak a számára ideális éghajlati viszonyok között képes, mint a növények általában. Nem ideális körülmények között elnyomják más növények. Az optimumok - kis jégkorszakok váltakozása hegyvidéken vertikálisan néhány tíz - száz m ciklikus eltolódást, horizontálisan észak - dél irányban pár száz km-t jelent egy növény számára. Ennyit vándorolni egy növényfaj bőven képes az új egyedek által. Az állatok meg egyszerűen odébb mennek. Az előbbiek azt mutatják, hogy még evolúciós fejlődésre sincs szüksége a bioszférának ilyen mértékű változások elviseléséhez.
A grafikonról még annyit: Az optimumok - kis jégkorszakok kb. 1000 éves ciklusokban váltakoznak. Az optimumok hossza meglehetősen állandó, az utolsónak kb. 2/3-án vagyunk túl. Ha a mostani klímaoptimum időtartamban tartja a korábbiak szokásait (nincs rá garancia, de miért ne tenné), a jelenlegi optimum, meleg periódus még vagy 50 - 80 évig kitart akkor is, ha az kizárólag emberi tevékenységen kívüli okok következménye. Ebből meg az következik, hogy a globalwarming- CO2 lobbi két három emberöltőig nincsen veszélyeztetve természetes változások általi megcáfolástól.
Még egy érdekesség a grafikonról: Ha kihagyod belőle a meleg, optimum szakaszokat, a grafikon kb. 3500 év óta gyorsuló lehűlést mutat. Negatív hokiütő. A klímagörbe ilyen irányú extrapolálásának legalább ugyanakkora, de inkább még nagyobb jogosultsága van, mint egy rövid felmelegedő időszak adataira támaszkodó sima hokiütő görbének. Az adatok ilyen módú elemzése azt mutatja, hogy 3,500 éve rövid megszakításokkal megindult a következő glaciális eljegesedést kiváltó folyamata. A negatív hokiütő bekövetkezési valószínűsége - mivel több, mint hússzor akkora időszakot vesz figyelembe - nagyobb, mint a 150 éves adatsort figyelembe vevő hokiütőé.
Link
Van néhány meleg periódus, "optimum" és vannak a köztes időszakok. Az optimumokban visszahúzódnak a gleccserek, a köztes időszakokban előre nyomulnak. Ez a dolguk. Ha nem így tennének, a fizikai törvényeknek mondana ellent.
Az optimumok és "kis jégkorszakok" váltakozásának nincs érdemi hatása a bioszférára. A növényvilág klímaváltozás-tűrő képessége nagyobb ezen változások rövidtávú hatásánál. Ha belegondolsz, a lucfenyő, bár a magasabb hegyvidéket és az északi vidékeket kedveli, megél, elvegetál az Alföld fészkes közepén is. Megfelelő mértékben reprodukálódni csak a számára ideális éghajlati viszonyok között képes, mint a növények általában. Nem ideális körülmények között elnyomják más növények. Az optimumok - kis jégkorszakok váltakozása hegyvidéken vertikálisan néhány tíz - száz m ciklikus eltolódást, horizontálisan észak - dél irányban pár száz km-t jelent egy növény számára. Ennyit vándorolni egy növényfaj bőven képes az új egyedek által. Az állatok meg egyszerűen odébb mennek. Az előbbiek azt mutatják, hogy még evolúciós fejlődésre sincs szüksége a bioszférának ilyen mértékű változások elviseléséhez.
A grafikonról még annyit: Az optimumok - kis jégkorszakok kb. 1000 éves ciklusokban váltakoznak. Az optimumok hossza meglehetősen állandó, az utolsónak kb. 2/3-án vagyunk túl. Ha a mostani klímaoptimum időtartamban tartja a korábbiak szokásait (nincs rá garancia, de miért ne tenné), a jelenlegi optimum, meleg periódus még vagy 50 - 80 évig kitart akkor is, ha az kizárólag emberi tevékenységen kívüli okok következménye. Ebből meg az következik, hogy a globalwarming- CO2 lobbi két három emberöltőig nincsen veszélyeztetve természetes változások általi megcáfolástól.
Még egy érdekesség a grafikonról: Ha kihagyod belőle a meleg, optimum szakaszokat, a grafikon kb. 3500 év óta gyorsuló lehűlést mutat. Negatív hokiütő. A klímagörbe ilyen irányú extrapolálásának legalább ugyanakkora, de inkább még nagyobb jogosultsága van, mint egy rövid felmelegedő időszak adataira támaszkodó sima hokiütő görbének. Az adatok ilyen módú elemzése azt mutatja, hogy 3,500 éve rövid megszakításokkal megindult a következő glaciális eljegesedést kiváltó folyamata. A negatív hokiütő bekövetkezési valószínűsége - mivel több, mint hússzor akkora időszakot vesz figyelembe - nagyobb, mint a 150 éves adatsort figyelembe vevő hokiütőé.
Igen, láttam ilyen képeket, de azok a jég alól előkerült fák nem jóval öregebbek voltak? Arra gondoltam amúgy, hogy tűntek-e el esetleg fajok (bár ezt nem tartom valószínűnek), a meglévőknek a génállománya megváltozott-e, egyáltalán az élettér átalakulására hogyan reagáltak, abból milyen "tanulságot' szűrhetünk le, ilyesmik.
Elborították a gleccserek a cirbolya fenyők lakhelyét, amelyek törzseit mostanság kezdtek a gleccserek kiokádni. Lásd: jajgatás a gleccserek visszahúzódása miatt.
Mindig ezt mondom, hogy annyi ismeretlen van az egyenletben, hogy halvány lila segéd fogalmunk sincs, mi mire van igazán hatással. Napfoltok, a Föld forgástengelye, vulkáni tevékenység, az ember hülyeségei, szóval szuperszámítógép legyen a talpán, ami elbír mindezzel. Aztán mi van, ha végül ki is derül, hogy mi hány százalékot nyom a latban? Szerintem a mai, nyugati típusú civilizációból egy dolog nagyon, de nagyon hiányzik: az ALÁZAT. Mi mindent jobban tudunk, sőt, mindent IS. Legyőzzük a Természetet (hahaha), eljutunk a Holdra, meg a Marsra, meg az Alpha Centauri-ra, csak épp a Földre vagyunk képtelenek vigyázni. Nem kéne megvárni, hogy kiderüljön, minek mekkora hatása van a klímára. Mire megtudjuk, bőven késő lesz. A magunk részéről tegyünk meg mindent a felelősség elkenése nélkül, próbáljuk meg értékelni ezt a kis, klíma szempontjából stabil helyzetet, mert pont elég rajtunk kívül álló tényező van, ami el tud takarítani minket innen.
Ha minden úgy van,ahogy felvázolják a klímakutatók,meg a csillagászok,akkor csak reménykedni lehet,hogy nem tudja kioltani a globális felmelegedés a napfolt tevékenység minimum hatását,és késleltetve jelentkezik legalább lehűlés formájában! Mert,ha mégsem,akkor tényleg brutális a felmelegedés.
Épp ez a baj, nem? Ha nem lesz kis jégkorszak, vagy legalább lehűlés, akkor ez lehet akár azért, mert a lehűlést egy nagyon erős globális felmelegedés kioltja, nem? És ahogy megszűnik ez a negatív hatás, akkor elég durván megszalad majd a hőmérséklet, ha megszűnik a napfoltminimum. De lehet, hogy a sötétben vagy rossz irányba tapogatózok.
Milyen lapos volt az utóbbi időben a napfolttevékenység. Mostanra már várták, hogy felpörög a dolog, de egyelőre teljes minimumon van. Ha a kis jégkorszak annak köszönhető, hogy több 11 éves ciklus is gyenge volt, akkor most a globális felmelegedés ezt a hatást teljesen kiöli (és a napfolt-minimum mérsékli a felmelegedés hatását), vagy idő kellene a gyenge napfoltciklusoknak, hogy lehűléssel járjon, vagy a kettőnek semmi köze egymáshoz?
Mert ha a gyenge napfolttevékenység enyhíti a felmelegedés hatásait, akkor most abban a tévképzetben vagyunk, hogy nincs is felmelegedés, minden rendben, nem kell semmit sem tenni (ami egy egyre népszerűbb elképzelés - politikai szinten, de itt a MetNet-en is). Ha viszont a kettőnek nincs köze egymáshoz, akkor jó irányba haladunk, hogy összehozzunk egy kis jégkorszakot? Persze egy Maunder-minimumot nem kezdtünk meg, de egy Dalton-minimumnak tűnhet a kezdés. Az is igaz, hogy utóbbi is gyengébb tevékenységgel járt, már amennyire megbízhatóak az akkori adatok.
Viszont ha tompítja a felmelegedés tényét a csökkenő napfolttevékenység, akkor az messze nem olyan jó hír, ha ez a negatív hatás megszűnik.
Mert ha a gyenge napfolttevékenység enyhíti a felmelegedés hatásait, akkor most abban a tévképzetben vagyunk, hogy nincs is felmelegedés, minden rendben, nem kell semmit sem tenni (ami egy egyre népszerűbb elképzelés - politikai szinten, de itt a MetNet-en is). Ha viszont a kettőnek nincs köze egymáshoz, akkor jó irányba haladunk, hogy összehozzunk egy kis jégkorszakot? Persze egy Maunder-minimumot nem kezdtünk meg, de egy Dalton-minimumnak tűnhet a kezdés. Az is igaz, hogy utóbbi is gyengébb tevékenységgel járt, már amennyire megbízhatóak az akkori adatok.
Viszont ha tompítja a felmelegedés tényét a csökkenő napfolttevékenység, akkor az messze nem olyan jó hír, ha ez a negatív hatás megszűnik.