Agrometeorológia
ÉS ilyen "kolosszális" aszályok milyen idõközönként voltak korábban?
Ugyanis ha minden 10. évben volt 1-1 kolosszális vagy kolosszálisközeli aszály, de a többi évben átlagos volt a csapadék és annak eloszlása és ebbõl következõen nem volt aszály, az nem biztos, hogy nem jobb, mint amikor 10 évbõl 4-5 évben nem kolosszális, csak normál aszály van, a többi 5 évbõl meg 1-bõl kirohad a termés, a másik 4-ben meg átlagos.
Szélsõség lehet így is úgyis.
Mindazonáltal az éves csapadékmennyiségek a mérések alapján csökkentek, nem csak alföldileg, hanem erre felénk is.
Ugyanis ha minden 10. évben volt 1-1 kolosszális vagy kolosszálisközeli aszály, de a többi évben átlagos volt a csapadék és annak eloszlása és ebbõl következõen nem volt aszály, az nem biztos, hogy nem jobb, mint amikor 10 évbõl 4-5 évben nem kolosszális, csak normál aszály van, a többi 5 évbõl meg 1-bõl kirohad a termés, a másik 4-ben meg átlagos.
Szélsõség lehet így is úgyis.
Mindazonáltal az éves csapadékmennyiségek a mérések alapján csökkentek, nem csak alföldileg, hanem erre felénk is.
Az elsõ mondatod inkább csak bulvártéma, nem realitás (az elmúlt évtized aszályai még köszönõviszonyba sincsenek pl. az 1863-as kolosszális aszálynak, már akkortájt is elsivatagosodásnak kellett volna elindulni).
A többi mondatod más, társadalmi-gazdasági problémát feszeget.
A többi mondatod más, társadalmi-gazdasági problémát feszeget.
A szárazságra,és az elsivatagosodásra gondolok.Az idén is szinte rásült a héjára a cseresznye, és a meggy, és nincs aki leszedje idejében..
Persze a kiskertesek megcsinálják, de csak a saját szükségletre,így nehezen is ,de tovább él a fajta.
Nem említettem a sárgabarackot, az is "nehezen szedhetõ" közé tartozik mostanság, egy-két hét az érési idõ,utána meg potty, cefrébe való, persze akkor, ha van aki felszedi..
Vannak bár nagyüzemi technológiák, rázógépek, de hol vannak a feldolgozó üzemek? Ritka mint a holló a Kiskunságban.
Errefelé meg a seregélyek, verebek az ingyen munkások, persze õk nem a kosárba rakják a szép gyümölcsöt.
Bocs a hosszú kitérõért.
Persze a kiskertesek megcsinálják, de csak a saját szükségletre,így nehezen is ,de tovább él a fajta.
Nem említettem a sárgabarackot, az is "nehezen szedhetõ" közé tartozik mostanság, egy-két hét az érési idõ,utána meg potty, cefrébe való, persze akkor, ha van aki felszedi..
Vannak bár nagyüzemi technológiák, rázógépek, de hol vannak a feldolgozó üzemek? Ritka mint a holló a Kiskunságban.
Errefelé meg a seregélyek, verebek az ingyen munkások, persze õk nem a kosárba rakják a szép gyümölcsöt.
Bocs a hosszú kitérõért.
Így van, teljesen korrekt választ adtál. Így minden érthetõ. A képekkel meg lassan jövök.
Arról van szó, legalábbis szerintem Te arra gondolsz, hogy a hó miért nem védte meg a növényt a talajfelszín felett!?
Ha esetleg félreértelmezem, akkor bocs.
A füge -14-15 fokon elfagy, a kényesebb fajta -13 fok esetén is sérül. Tehát hogy 2 méteres hó volt, fél méteres, vagy mondjuk 2 centis, tökmindegy, ugyanis a növény a hó felett van, és ha -15 fok éri, hóval vagy anélkül, tökmindegy.
Annyiban mégsem mindegy, hogy -15 fok alatti értékek jellemzõen hóval borított éjszakákon alakulnak ki, tehát a hó rossz, nem kívánatos jelenség annak, aki gyümölcsöt akar termeszteni. Persze a mezõgazdasági kultúrákban pl. a búzát megvédi a hó (ennek ellenére a most elmúlt télen -10-15 fokos hidegpárnás hónélküli fagy után hibátlan volt a vetés), én mégis afelé hajlok, hogy nagyobb kárt okoz egy fél méteres hóval borított éjszaka -25 fokkal, mint egy száraz hónélküli -10 fok.
A drasztikus lefagyásnak ez volt az oka. A fügét ettõl függetlenül kiírtani nem lehet, ha -25 fokban elfagy a föld felett, utána kihajt és 2 év múlva ismét terem. Persze ha ismét lefagy, akkor nem. Márpedig az Alföldön -14-15 fok majd minden évben van, ezért ott fügét csak házfal közetlen közelébe tanácsos ültetni, hogy a hõszennyezés a kritikus értéknél segítsen.
Szóval a hó ebben az esetben nem véd semmit, a hõmérsékletnek nem szabad egy kritikus határt átlépnie.
De igy van ez pl. a baracknál is, bár az nem -15, hanem inkább -22 körül kezd el "fázni".
Ezért nem értem azokat, akik az Alföldön gyümölcsöt termesztenek nagyüzemi méretekben, mert a dombvidékek dombjai azok a helyek, ahol még a füge letális küszöbértékét, azt a -15 fokot is csak 15-20 évente egyszer lépi át a hõmérséklet.
Ezt bizonyítja ez a közeli szõlõhegy óriási fügefája is Link , amin én a 2 méteremmel is eltörpülök.
Dombra ültetett barack meg az életben nem fagyna meg, felénk legalábbis tuti.
Ezért szeretem a fügét meteorológiai és klimatológiai értelemben, mert elképesztõen jó indikátor, ha már hõmérõt nem lehet minden "tyúkól" mellé tenni.
Rendben, várom a képeket, a gyümölcsét meg fõleg, majd jól megesszük
Ha esetleg félreértelmezem, akkor bocs.
A füge -14-15 fokon elfagy, a kényesebb fajta -13 fok esetén is sérül. Tehát hogy 2 méteres hó volt, fél méteres, vagy mondjuk 2 centis, tökmindegy, ugyanis a növény a hó felett van, és ha -15 fok éri, hóval vagy anélkül, tökmindegy.
Annyiban mégsem mindegy, hogy -15 fok alatti értékek jellemzõen hóval borított éjszakákon alakulnak ki, tehát a hó rossz, nem kívánatos jelenség annak, aki gyümölcsöt akar termeszteni. Persze a mezõgazdasági kultúrákban pl. a búzát megvédi a hó (ennek ellenére a most elmúlt télen -10-15 fokos hidegpárnás hónélküli fagy után hibátlan volt a vetés), én mégis afelé hajlok, hogy nagyobb kárt okoz egy fél méteres hóval borított éjszaka -25 fokkal, mint egy száraz hónélküli -10 fok.
A drasztikus lefagyásnak ez volt az oka. A fügét ettõl függetlenül kiírtani nem lehet, ha -25 fokban elfagy a föld felett, utána kihajt és 2 év múlva ismét terem. Persze ha ismét lefagy, akkor nem. Márpedig az Alföldön -14-15 fok majd minden évben van, ezért ott fügét csak házfal közetlen közelébe tanácsos ültetni, hogy a hõszennyezés a kritikus értéknél segítsen.
Szóval a hó ebben az esetben nem véd semmit, a hõmérsékletnek nem szabad egy kritikus határt átlépnie.
De igy van ez pl. a baracknál is, bár az nem -15, hanem inkább -22 körül kezd el "fázni".
Ezért nem értem azokat, akik az Alföldön gyümölcsöt termesztenek nagyüzemi méretekben, mert a dombvidékek dombjai azok a helyek, ahol még a füge letális küszöbértékét, azt a -15 fokot is csak 15-20 évente egyszer lépi át a hõmérséklet.
Ezt bizonyítja ez a közeli szõlõhegy óriási fügefája is Link , amin én a 2 méteremmel is eltörpülök.
Dombra ültetett barack meg az életben nem fagyna meg, felénk legalábbis tuti.
Ezért szeretem a fügét meteorológiai és klimatológiai értelemben, mert elképesztõen jó indikátor, ha már hõmérõt nem lehet minden "tyúkól" mellé tenni.
Rendben, várom a képeket, a gyümölcsét meg fõleg, majd jól megesszük
2002/2003 telét vettem példának, csak nem írtam le. A közelünkben található füge valamikor május derekán kezdett hajtani 2003 tavaszán: a talajfelszíntõl 1cm-re még élt, efölött élettelen volt. Pedig akkor télen volt fél m-es hó is. Nem értem a drasztikus lefagyás okát, a fügét meg nem ismerem annyira. Amikor jöttek a -20 alatti T-k, akkor már nagy hó volt.
Ha föltölt a digitális fényképezõ eleme bemutatom a képet, valamint pár db-ot leszedek róla és Paloznakon megmutatom neked. Érdekelne a véleményed.
Ha föltölt a digitális fényképezõ eleme bemutatom a képet, valamint pár db-ot leszedek róla és Paloznakon megmutatom neked. Érdekelne a véleményed.
Tövig lefagynak a hó ellenére is?
Hogyhogy a hó ellenére is?
Ezt hogy érted?
Van olyan, hogy kényszerérett füge, annak a belseje szivacsos és tényleg rossz szagú lesz. Hogy nem barnul be hanem sárgul, lehet valami sárga fajta, a kérdés, hogy az a rossz szag milyen is, mert lehet erjedt is, vagy már rohadt, nem tudom mire gondolsz.
Mivel most kezd érni a másodtermés, ezért most egy fénykép sokat segít.
Hogyhogy a hó ellenére is?
Ezt hogy érted?
Van olyan, hogy kényszerérett füge, annak a belseje szivacsos és tényleg rossz szagú lesz. Hogy nem barnul be hanem sárgul, lehet valami sárga fajta, a kérdés, hogy az a rossz szag milyen is, mert lehet erjedt is, vagy már rohadt, nem tudom mire gondolsz.
Mivel most kezd érni a másodtermés, ezért most egy fénykép sokat segít.
Hogy érted ezt, hogy "a meggy-cseresznye,netán az õszibarack alma lesz különleges, amit az északi országokból importálunk".
Miért történne ez meg?
Egyébként nem csak a három felsorolt megyében terjednek, hanem országszerte!
Miért történne ez meg?
Egyébként nem csak a három felsorolt megyében terjednek, hanem országszerte!
Hello!
Már megbocsáss, de szerintem ez hülyeség, hogy 20-30 év múlva különlegesek lesznek. A hobbikertészek mindig is termelni fogják ezeket a gyümölcsöket. Az almából viszont mindenkinek "elege" van. Abból sok van és lesz is. Nem megy ki a divatból. Senkisem tudhatja, de lehet Magyarországon 50-100 év múlva kiterjedt kivi és füge ültetvények lesznek, amibõl talán exportálásra is szánhatnánk. Én pl. ezeket a sokak által mediterránnak hitt növényeknek(kivi, füge) az elterjedését szorgalmaznám. Nekünk kell kitaposnunk azt a bizonyos utat, hogy esetleg 200 év múlva olyan legyen itt a kivi, mint az alma és a napközis gyerek nagyobb valószínûséggel kapja az uzsonnája mellé a szõrös gyümölcsöt. Ráadásul sokan nem tudják, de sokkal több C-vitamin van benne, mint a narancsban.
Már megbocsáss, de szerintem ez hülyeség, hogy 20-30 év múlva különlegesek lesznek. A hobbikertészek mindig is termelni fogják ezeket a gyümölcsöket. Az almából viszont mindenkinek "elege" van. Abból sok van és lesz is. Nem megy ki a divatból. Senkisem tudhatja, de lehet Magyarországon 50-100 év múlva kiterjedt kivi és füge ültetvények lesznek, amibõl talán exportálásra is szánhatnánk. Én pl. ezeket a sokak által mediterránnak hitt növényeknek(kivi, füge) az elterjedését szorgalmaznám. Nekünk kell kitaposnunk azt a bizonyos utat, hogy esetleg 200 év múlva olyan legyen itt a kivi, mint az alma és a napközis gyerek nagyobb valószínûséggel kapja az uzsonnája mellé a szõrös gyümölcsöt. Ráadásul sokan nem tudják, de sokkal több C-vitamin van benne, mint a narancsban.
Persze a magyar gyapot ismét erõre fog kapni...
Floo: az itteni fügékrõl rossz tapasztalatok vannak. Vannak telek, amikor tövig lefagynak a hó ellenére is. Egyik közeli utcában van egy fügebokor. A rajta található füge sose szokott bebarnulni, hanem azonnal besárgul és rettenetesen rossz szaga van. Megkérdõjeleztem, hogy ez valóban az a füge-e, amit enni szoktunk? A szomszédunkban lakó nyugdíjas hölgy azt mondta igen.
Ha arra járok lefotózom és bemutatom itt.
Floo: az itteni fügékrõl rossz tapasztalatok vannak. Vannak telek, amikor tövig lefagynak a hó ellenére is. Egyik közeli utcában van egy fügebokor. A rajta található füge sose szokott bebarnulni, hanem azonnal besárgul és rettenetesen rossz szaga van. Megkérdõjeleztem, hogy ez valóban az a füge-e, amit enni szoktunk? A szomszédunkban lakó nyugdíjas hölgy azt mondta igen.
Ha arra járok lefotózom és bemutatom itt.
Most még csak Zala-Somogy-Baranya megye, ahol terjednek a mediterrán gyümölcsök.
20-30 év múlva meg a meggy-cseresznye,netán az õszibarack alma lesz különleges, amit az északi országokból importálunk(Lengyelország-tól,Finn,és-észak- Oroszországból.)
20-30 év múlva meg a meggy-cseresznye,netán az õszibarack alma lesz különleges, amit az északi országokból importálunk(Lengyelország-tól,Finn,és-észak- Oroszországból.)
Egy neves, magyar kertész szakember honlapján ez áll a fügérõl:
" A nyár folyamán azonban az új hajtás levélhónaljában is fokozatosan megjelennek a gyümölcskezdemények, amelyek októberig - ha hosszú és meleg az õsz - ugyancsak beérnek. 1983-ban például mind az elsõ, mind a második termés bõséges volt. Napfényes, hosszú õsz esetén a második termés is beérik. Ezeket a gyümölcsöket októberben, a szõlõ szüretével egyidejûleg lehet betakarítani. "
Ehhez képest elég jól állunk itt Zalában, ugyanis már érik a fügék másodtermése, isteni finomak Link Link Link Link
Ínyenceknek Link Link
Mamám minden évben ültet dinnyét a kertbe, régebben nagyon sok volt, naponta 3-4 dinnyét megettünk, aztán egy idõben elmaradt a dinnyézés, múlt éven lett újra ültetve, meg az idén május vége felé, elég késõn. Mondtam neki már hetekkel korábban, hogy ültesse el, de neeem mert megfagy meg minden, fogtam a fejem, dehát nem lett elõbb elültetve. Se fólia, se fekete föld, se semmi, csak simán egy kis pupra, isten nevében.
Az elsõ érettet szombaton vették le mamámék, de mire hazaértem, már darabokban volt, az volt a legnagyobb, ez a mostani egy kisebb, de érett, finom, édes Link Link Link
Az elsõ érettet szombaton vették le mamámék, de mire hazaértem, már darabokban volt, az volt a legnagyobb, ez a mostani egy kisebb, de érett, finom, édes Link Link Link