Az erdei állatok viselkedése a tél előtt XII.

Ismétlésképp elmondható, hogy az erdőgazdaságok a természetes eltartó képességénél nagyobb vadállatállományt tartanak fenn, részben mesterséges etetéssel. Így a természetben megtalálható vegetáció mellett az etetők körüli forgalom és az itteni táplálékfelvétel erőssége, az ebből eredő zsír- és hájfelhalmozódás, illetőleg maguknak az állományoknak a magatartási jegyei és a téli évszak jellege között többé-kevésbé kapcsolat figyelhető meg.

Az elmúlt őszökhöz hasonlóan az idei tél előtt is megpróbálkozunk, immáron tizenkettedik alkalommal az erdei állatok segítségével a tél milyenségére utalni, a börzsönyi erdészek által megfigyeltekre támaszkodva.

Következzen a tizenkét évet átfogó, megfigyelés-történet:

2008: Az óriási makktermés hamar elfogyott, ezt követően komoly volumenre kényszerült a vadetetés is, ám egyéb viselkedési jegyek nem mutattak érdemleges kilengést, azaz összességében: mérsékelt jelenség-megfigyelés és átlagos körüli téli várakozás.

2009: Komoly táplálékfelvétel, átlagosnál erősebb zsír-, illetve hájfelhalmozás és hideg telek előtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: erős jelenség-megfigyelés és átlagosnál hidegebb téli várakozás.

2010: Rendkívül komoly mérvű zsír-, illetve hájfelhalmozás, komoly táplálékbevitel és kemény telek előtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: erős jelenség-megfigyelés és átlagosnál jóval hidegebb téli várakozás.

2011: Fajonként és egymástól egyaránt eltérő viselkedési jegyek, azaz összességében: ellentmondásos jelenség-megfigyelés és bizonytalan, talán átlag körüli téli várakozás.

2012: Elhanyagolgató zsír-, illetve hájfelhalmozás, gyenge táplálékbevitel, enyhe telek előtti domborzati elhelyezkedés, azaz összességében: igen gyér jelenség-megfigyelés és átlagosnál melegebb téli várakozás.

2013: Elhanyagolható zsír- és hájfelhalmozódás, átlagos etetők körüli forgalom a komoly makktermés ellenére, ellentmondásos domborzati elhelyezkedés, eredője a bizonytalan jelenség-megfigyelés, ám óvatosan körvonalazott átlagostól kissé enyhébb várakozás.

2014: Komoly zsír- és hájfelhalmozódás, átlagos etetők körüli forgalom, bizonytalan domborzati elhelyezkedés, ebből eredő ellentmondásos jelenség-megfigyelés és óvatosan megfogalmazott átlagosnál némileg hidegebb téli várakozás.

2015: Gyenge zsír- és hájfelhalmozódás, gyenge etetők körüli forgalom, enyhe telek előtti domborzati elhelyezkedés, összességében átlagosnál melegebb téli évszak képe vetül elénk, nem kizárva egy átlagosnál jóval enyhébb tél lehetőségét.

2016: Komoly zsír- és hájfelhalmozás, egészen megdöbbentően felfokozott etetők körüli forgalom, kemény telek előtti domborzati elhelyezkedés, erős jelenség-megfigyelés és átlagosnál jóval hidegebb téli várakozás.

2017: Elhanyagolható zsír- és hájfelhalmozódás, igen gyenge etetők körüli forgalom, enyhe telek előtti domborzati elhelyezkedés, összességében: igen gyér jelenség-megfigyelés és átlagosnál melegebb téli várakozás.

2018: Az elejtett vadakon az átlagtól némileg kevesebb mennyiségű zsírfelhalmozás tapasztalható. A vadetetők körüli mozgás egészen gyenge, ám ezt előidézhette az igen komoly növényi produktum: a rendkívül bőséges makktermés a tölgy - és bükkféléken egyaránt, illetve több olyan növényfajnál tapasztaltunk másodvirágzást, amelyeknél abszolút nem jellemző. A muflonok nincsenek jelen a területen. Ezekre a megfigyelésekre alapozva egy átlagos téli időszak képe vetül elénk.

2019: Az elejtett vadakon a zsírfelhalmozódás nagyon vegyes képet mutat. Az elejtett szarvasok valamelyikén jelentős zsírfelhalmozódás van. Viszont vannak olyan egyedek ugyanazon a területen, ugyanabban az időben, amik gyakorlatilag nulla zsírfelhalmozódással rendelkeznek. Az alacsony makktermés ellenére nem mutatkozik nagyobb mozgás a vadetetők környékén sem. Ha csak ezekre a megfigyelésekre alapozunk, akkor egy átlagnál melegebb téli időszak valószínűsíthető. 

2020: Az elejtett vadakon erőteljes zsírszövet szemrevételezhető, ez köszönhető a bő makktermésnek is. Mind a tölgyeseken, mind pedig a bükkösökön bőséges makktermés volt. Az etetőknél relatíve alacsony volt a forgalom, de ez magyarázható az elhúzódó vegetációs időszakkal is. Mind a tölgyeseken, mind pedig a bükkösökön bőséges makktermés volt az idén. Ha csak ezekre a megfigyelésekre alapozunk, akkor egy átlagnál kissé hidegebb téli időszak valószínűsíthető. 

Végezetül, íme az idei őszi megfigyelések:

- Mind a tölgyön, mind pedig a bükkön nagyon gyér makktermés volt az idén.

- Az etetőknél jóval nagyobb számban mozognak a vadak, mint általában az őszi időszakokban.

- Az elejtett vadakon (szarvasokon) átlagos vagy annál kevesebb zsírszövet szemrevételezhető. 

- A muflonok már a szarvasbőgés idején (kb szeptember 20 után) lejöttek a hegyről és tartósan a völgyekben tartózkodnak. Ez csak a téli nagyobb havak idején szokott lenni, egyébként hómentes időben szinte sosem. 

- Legutóbb 2017 januárjában lehetett annyi szarvast megfigyelni 300 m alatt, mint most ősszel. Már most 20-30 példányos rudlikba verődtek, holott ez csak a tél vége felé jellemző. 

Ha csak ezekre a megfigyelésekre alapozunk, akkor egy átlagnál hidegebb téli időszak valószínűsíthető. 

Az alábbi diagramon láthatjuk számokkal feltüntetve csak a Börzsöny térségére számolt hőmérsékleti eltérést a sokéves átlagtól valamint az állatok előzetes várakozásait is.