2024. november 21., csütörtök

Daniel - egy pusztító medikán

Szélsőségek - Publikálva: 2023-09-16 08:46 | Becsült olvasási idő: kb 9 perc.

2023 szeptemberében az eddig megfigyelt legpusztítóbb medikán csapott le Görögországra és Líbiára, rendkívüli áradásokat, súlyos károkat, és sajnos rengeteg áldozatot okozva. A ciklon egy leszakadó (cut-off) magassági ciklonból jött létre a Jón-tenger felett, és több napig időzött a meleg víz felett, így volt ideje előbb szubtrópusi, majd trópusi viharrá alakulni. A környezetében lévő szárazabb levegő ugyan nem engedte számottevően megerősödni, viszont a lassú mozgása okán, a rendkívül meleg tenger által táplálva nem egy helyen több 100 mm csapadékot okozott 1-2 nap alatt.

A Daniel ciklon 6 óránkénti útvonalának és intenzitásának (szélerősség, központi légnyomás) elsődleges becslése
(háromszög: mérsékelt övi/poszttrópusi, négyzet: szubtrópusi, kör: trópusi stádium)

 

Görög események

A magassági hidegörvény 4-én érte el a térséget, és helyenként már ekkor is előfordultak heves zivatarok, 100 mm-t elérő napi csapadékmennyiséggel. Az esti órákra már alacsonyszinten is kifejlődött egy ciklonális örvény a Jón-tenger felett az ország nyugati partvidékének közelében, és ennek áramlási rendszerében az Égei-tenger felett keleties áramlás alakult ki, mely a páradús légtömegeket az ország keleti és középső részén található hegyeknek torlasztotta. Így tartós és intenzív esőzés kezdődött a térségben, mely különösen Thesszáliát érintette. Ráadásul egy összeáramlási zóna is létrejött a térségben, mely több órán keresztül alig mozdult, folyamatosan termelve az erős zivatarokat. Ennek eredményeképp 5-én a Vólosztól északkeletre fekvő Portariában 761,9 mm-es, míg Zagorában 759,6 mm-t napi csapadékösszeget regisztráltak - összehasonlításképp, Magyarországon a legcsapadékosabb nyugati, délnyugati határvidéken e körül alakul az éves átlag! Előbbivel megdőlt a Görögországban feljegyzett napi csapadékmaximum abszolút rekordja is, mely addig 644,7 mm volt a Kefalónia szigetén fekvő Antipatán - érdekesség, hogy ez a rekord is egy medikánhoz, mégpedig a 2020. szeptemberi Ianos hurrikánhoz kapcsolódott. A domb- és hegyvidékeken gyors lefolyású, de több helyen igen nagy sodrású villámárvizek alakultak ki, melyek autókat és lakóházakat is elsodortak, némelyek "meg sem álltak" a tengerig. 6-án Thesszália nyugati és középső részét érintették tartós és intenzív csapadékot produkáló zivatartömbök, amiknek köszönhetően ott is többfelé mértek 200-300 mm körüli napi összegeket, sőt, Karditsában 404,4 mm hullott. Itt a környező hegyekről lefutó vízfolyások a mélyebben fekvő, sík területeken kiterjedt és jelentős árvizeket idéztek elő, több település tartósan víz alá került. 7-én még érintette a térséget egy utolsó intenzív zivatarrendszer, melynek legerősebb része ugyan az Égei-tenger felett maradt, de Zagorában így is közel 200 mm csapadékot mértek, mellyel ott a 4 napos összeg (4-étől 7-éig) elérte az 1095,6 mm-t. 4-én és 5-én a Fekete-tenger nyugati partvidékén is kialakultak heves zivatarok, melyek a bolgár-török határ térségében szintén kiadós, helyenként 200-300 mm körüli csapadékot okoztak, például a bolgár Carevoban 20 óra alatt 330 mm csapadékot mértek. A hirtelen lehulló sok csapadéknak köszönhetően ezeken a területeken is előfordultak villámárvizek.

 

Hely Napi csapadék 09.04.
(mm)
Napi csapadék 09.05.
(mm)
Napi csapadék 09.06.
(mm)
Napi csapadék 09.07.
(mm)
Napi csapadék 09.8.
(mm)
Teljes csapadék
(mm)
Zagora 134,6 759,6 3,8 197,6 0,6 1096,2
Portaria* 108,2 761,9 14,4 - 0,0 884,5
Anilio (hegy) 20,6 148,2 374,6 149,2 2,6 695,2
Karditsa 42,4 185,2 404,4 26,8 0,0 658,8
Volos 35,2 450,8 121,0 10,4 0,0 617,4
Kofoi 23,4 152,6 342,2 32,2 0,2 550,6
Trikala 17,6 116,6 256,8 86,4 0,0 477,4
Chalkiades 19,6 205,6 223,2 17,8 0,0 466,2
Oreoi 71,4 187,4 181,4 6,6 0,0 446,8
Skiathos Xanemos 42,4 321,8 0,8 33,6 0,0 398.6
Metsovo (hegy) 20,2 91,8 204,0 75,8 0,8 392,6
Domokos 40,4 110,0 225,2 6,4 0,0 382,0
Neradia 19,6 226,6 99,2 23,8 0,0 369,2
Kalampaka 10,8 94,2 165,8 85,2 0,2 356,2
Istiaia 41,2 192,0 111,8 10,4 0,0 355,4
Agia 11,2 218,6 15,4 90,6 0,0 335,8
Theodoriana 25,2 79,6 174,8 12,2 0,0 291,8
Pramanta 21,0 74,2 163,6 11,6 0,0 270,4
Skiathos repülőtér 125,0 120,0 3,0 18,2 0,0 266,2
Gonnoi 14,0 147,4 31,4 71,2 0,2 264,2
Lepiana 7,6 89,4 135,4 17,8 0,0 250,2
Lamia 24,6 22,8 167,0 10,6 0,2 225,2
Katarraktis 9,2 85,4 121,0 4,8 0,0 220,4
Vasilitsa (hegy) 17,8 55,8 73,6 62,6 2,0 211,8
Agios Georgios 10,4 96,0 50,6 25,6 0,0 182,6
Dasochori 13,8 98,6 46,4 23,0 0,0 181,8
Thermopyles 17,4 10,1 117,2 29,8 0,4 174,8
Larissa repülőtér 68,9 54,0 41,6 8,0 0,0 172,5
Glossa 49,0 104,4 0,4 15,0 0,2 169,0
Nesson 11,6 78,0 3,6 71,6 0,2 165,0
Elassona 26,4 72,2 19,6 40,8 0,0 159,0
Agia Triada 4,2 8,6 100,6 24,4 0,0 137,8
Athén repülőtér 0,0 0,4 105,4 0,0 0,0 105,8

A ciklonhoz kapcsolódó csapadékmennyiségek Görögországban
(a napi értékek 00-00 UTC közöttiek, a vastag számok az adott napi maximumot jelzik)
*hiányos adatsor
Forrás: Meteo.gr, Ogimet.com

A rendkívüli csapadékot okozó, tartósan egyhelyben álló zivatarrendszer Zagora térségében 5-ére virradó éjszaka és délelőtt (piros kör)
Forrás: EUMETSAT (cyclonicwx.com)

A ciklon távozása utáni elárasztott területek Thesszáliában szeptember 7-én (sötétkék) és 6-án (világoskék)
Forrás: Európai Unió, Copernicus Emergency Management Service, az árvíz lefolyása végigkövethető ezen a linken

 

Az áradások rendkívül súlyok károkat okoztak Görögországban, a villámárvízzel érintett területeken elsősorban az infrastruktúrában (elmosott utak, hidak, épületek), míg a kiterjedt árvíz által érintett síkvidékeken a mezőgazdaságban. A vihar Görögországban legalább 16, emellett Bulgáriában 4, Törökországban 7 ember életét követelte.

Hömpölygő villámárvíz Vóloszban szeptember 5-én
Forrás: George Kidonas / InTime News via AP

Súlyos áradások Thesszália középső részén, Palamas környékén, ahol a háztetők is éppen csak kilógtak a vízből
Forrás: Takis Kwstas Tsioukas / Facebook

Kiterjedt árvíz Thesszáliában
Forrás: Dimtiris Papamitsos / AP

 

A ciklon átalakulása

Mindeközben a meleg tenger felett 6-án megkezdődött a ciklon átalakulása, egyre több zivatar pattant ki a központja körül. Ezek ekkor még szervezetlenek maradtak, 7-én reggel azonban egy intenzív és tartósan fennálló konvektív rendszer képződött az északkeleti, északi oldalán - szerencsére a szárazföldi területeket már nem érintve -, mely kisebb ingadozásokkal egészen másnap estig fennmaradt. Ez idő alatt a szélmező is egyre szervezettebb lett, jelezve, hogy Daniel 8-án szubtrópusi viharrá alakult. Ekkor az alacsonyszintű örvény jóval fejlettebbé vált, bár még mindig a zivatartömböktől délre helyezkedett el, és a konvektív tömbök északi oldalán a magassági szétáramlásra utaló jellegzetes, szétterülő fátyolfelhőzet is kezdett megjelenni. Éjszaka a konvekció ugyan némileg gyengült, de egyre inkább a ciklonközpont köré koncentrálódott, miközben este már a műholdas méréseken is jóval szimmetrikusabb szélmező mutatkozott meg. Mindezek alapján éjjel Daniel trópusi viharrá alakult. 9-én napközben a ciklon tovább szerveződött, délután a konvekció teljesen körbetekeredett a központja körül, igaz, nem sokkal ezután le is gyengült. A hajók és műholdak által mért széladatok alapján a ciklon lassan, de fokozatosan erősödött. 7-én az északi oldalán már tartósan elérte, 8-án pedig meg is haladta a legnagyobb szélerősség a (szub)trópusi vihar kategória alsó határának számító 65 km/h-t (35 csomót), és utóbbi napon a legerősebb szelek zónája fokozatosan a nyugati oldalra tevődött át. A legerősebb, 80 km/h körüli (40-45 csomós) szelet 9-én este mérték az ASCAT műholdas szenzorok, már azután, hogy a ciklon struktúrája szervezetlenebb lett. Ez alapján feltételezhető, hogy legnagyobb erősségét a délutáni, kora esti órákban érte el a vihar, 95 km/h (50 csomó) körüli átlagszéllel.

A ciklon átalakulása és egyben konvektív szervezettségének növekedése (bal: gyengülő mérsékelt övi ciklon,
közép: szubtrópusi vihar, jobb: trópusi vihar), a piros X a ciklonközpont helyzetét jelöli
Forrás: NASA

Az ASCAT-B és ASCAT-C szenzorok szélmérései (csomóban) a jelzett időpontokban
A: alacsony nyomású rendszer, kék jel: szubtrópusi ciklon, piros jel: trópusi ciklon
Forrás: NOAA OSPO

 

Líbiai események

A trópusi vihar központja 10-ére virradóan, nem sokkal éjfél után érte el Líbia északkeleti részét, Bengázi közelében. A peremén előforduló záporok, zivatarok azonban már az előző napokban is érintették az ország északnyugati részén fekvő Tripoli térségét, lokálisan jelentősebb csapadékkal (például Miszrátán 48 mm 9-én), és kisebb áradásokról is érkeztek hírek. 10-én az érintett északkeleti területeken tartós és heves esőzéseket okozott a ciklon, részben a partvonaltól nem messze húzódó hegyvonulat torlasztó hatásának is köszönhetően. Az elérhető adatok alapján Al-Bajda városában hullott ezen a napon a legtöbb, 414,1 mm csapadék, de másutt is előfordultak 200 mm körüli napi összegek. A gyorsan lehulló kiadós csapadék sokfelé áradásokhoz vezetett a térségben, melyek rendkívüli károkat okoztak és kiemelkedően sok halálesettel jártak. Az eső mellett eleinte még viharos szél is kísérte a ciklont, több városban is mértek 65-75 km/h (35-40 csomó) körüli átlagszelet, illetve hasonló szélerősséget mutatott az esti műholdas mérés is a part közelében. A szél a szárazabb délebbi területeken, illetve közvetlenül a ciklonközpont körül homokviharokat is előidézett, és a légkörbe került nagy mennyiségű homok még másnap is jól megfigyelhető volt a műholdképeken.

 

Hely Napi csapadék 09.07.
(mm)
Napi csapadék 09.08.
(mm)
Napi csapadék 09.09.
(mm)
Napi csapadék 09.10.
(mm)
Napi csapadék 09.11.
(mm)
Teljes csapadék
(mm)
Al-Bajda       414,1   414,1
Marawah       240,0   240,0
Al-Marj 0,0 1,0 43,0 168,0 0,0 212,0
Labraq       170,0   170,0
Qasr Libya       158,5   158,5
Derna* 0,0 0,0 0,0 73,0 - 73,0
Misztára 2,0 2,0 48,0 0,0 0,0 52,0
Al Mabni       48,0   48,0
Baninah 1,0 0,0 15,0 30,0 0,0 46,0
Yefren 21,0 14,0 10,0 0,0 0,0 45,0
Al-Abyar       41,0   41,0
Garyan 17,0 7,0 11,0 0,0 0,0 35,0
El Khoms 4,0 22,0 8,0 0,0 0,0 34,0
Espiaa 7,0 7,0 9,0 0,0 0,0 23,0
Szirte 0,0 0,0 7,0 0,0 0,0 7,0
Tobruk 0,0 0,0 0,0 0,0 4,0 4,0
Adzsábija       3,2   3,2
Al Jaghbub       0,3   0,3

A ciklonhoz kapcsolódó csapadékmennyiségek Líbiában 06-06 UTC időszakban
(a vastag számok az adott napi maximumot jelzik)
*az állomás 11-én 00 UTC után nem jelentett adatokat
Forrás: Ogimet.com, líbiai meteorológiai szolgálat

Daniel még trópusi viharként Líbia északkeleti része felett, majd poszttrópusi
örvényként Egyiptom északnyugati részén
Forrás: NASA

A ciklon által érintett líbiai terület az áradások előtt (augusztus 29-én), valamint után (szeptember 13-án)
Forrás: NASA

 

A legsúlyosabb helyzet Dernában alakult ki. A várost kettészeli a délebbre levő hegyekben eredő Wadi Derna folyó, mely időszakos vízfolyás, a legtöbb helyen csak a csapadékosabb időszakokban jelenik meg benne víz. Korábban azonban már voltak súlyos árvizei, ezért az 1970-es években két védőgátat építettek a folyón, a felső, 1,5 millió m3 tárolókapacitásút Dernától távolabb, az alsó, 22,5 millió m3 tárolókapacitásút viszont közvetlenül a városhatár közelében (további információk angolul itt). A hegyekben rövid idő alatt lehullott 200-400 mm csapadéknak köszönhetően a vízfolyás gyorsan felduzzadt, és megteltek a tározók. A gátak végül nem bírták a nagy víznyomást, és mindkettő átszakadt, így a teljes vízmennyiség a városra zúdult, heves sodrású sárlavinaként sodorva el az útjába eső lakóépületeket is (videón az érkezése, amint autókat visz el). Ráadásul mindez éjszaka történt, így a legtöbb embernek esélye sem volt a menekülésre. A városi meteorológia állomás 73 mm csapadékot mért 11-én éjfélig (ebből 58 mm-t az utolsó 6 órában), de ezt követően nem szolgáltatott adatot, így minden bizonnyal azt is elsodorta a víz. A jelenlegi (szeptember 16-ai) információk alapján a város legalább negyede teljesen romba dőlt, és csak itt több, mint 10 ezer ember vesztette életét, emellett pedig még legalább annyit eltűntként tartanak számon, így valószínűsíthető, hogy az áldozatok végleges száma a 20 ezret is elérheti.

Derna belvárosa az áradás előtt (szeptember 2-án) és után (szeptember 12-én)
Forrás: Planet Labs PBC

A súlyos áradások nyomán lerombolt és megsérült épületek, utak Dernában a Wadi Derna folyó mentén
Forrás: Európai Unió, Copernicus Emergency Management Service, az árvíz lefolyása végigkövethető ezen a linken

Teljesen elmosott épületek, súlyos károk és több méter magasan felhalmozódott iszap Dernában
Forrás: ليبيا الأحرار  / Nahel Belgherze (Twitter/X)

 

A korábbi leg

A műholdas megfigyelések kezdete óta Daniel lett a valaha legtöbb kárt és halálesetet okozó medikán a Földközi-tenger térségében. Ráadásul a korábbi legpusztítóbb ciklonhoz több, mint 50 évet kell visszamenni az időben, mivel az 1969 szeptemberében történt. Az a ciklon szintén Észak-Afrikát, de nagyobb részben Tunéziát és Algériát érintette, és akkor is előfordultak 200-300 mm körüli csapadékösszegek. Az áradásokban akkor ~600 ember vesztette életét, de több, mint 200 ezer ház vált lakhatatlanná.

Adatok: Winstanley, D., 1970: The North African flood disaster, September 1969, Weather, 25 (9): 390-403. 
http://doi.org/10.1002/j.1477-8696.1970.tb04128.x

 

Műholdkép-animációk a ciklonról (infravörös, látható és felhőtető-hőmérséklet):

Az ábrák kattintással nagyíthatók.
Felhasznált műholdképek, adatok: EUMETSAT, Kachelmannwetter, Sat24, NASA, ASCAT, InfoClimat, Ogimet

Vissza a kategória főoldalra