Főnszél
A fõnt száraz és meleg bukószélként jellemezhetjük.
Magashegységek környezetében alakul ki, amelynek egyik (luv) oldalán az érkezõ levegõ felfelé kényszerül, lehûl és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki.
A levegõ a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a másik (lee) oldalon leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége jelentõsen lecsökken (lásd relatív nedvesség).
Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhõformák (pl. lencse formájú felhõk, latinul lenticularisok) utalhatnak.
Európában legismertebb példája az Alpok mentén figyelhetõ meg, itt a déli fõnként nevezett esetben a dél felõl érkezõ levegõ a hegygerinceken átbukva a hegység északi oldalán idézi elõ ezt a száraz, meleg szelet.
A fõnös hatás nálunk az Alpokalján is megfigyelhetõ kisebb mértékben nyugatias, délnyugatias szél esetén.
Magashegységek környezetében alakul ki, amelynek egyik (luv) oldalán az érkezõ levegõ felfelé kényszerül, lehûl és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki.
A levegõ a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a másik (lee) oldalon leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége jelentõsen lecsökken (lásd relatív nedvesség).
Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhõformák (pl. lencse formájú felhõk, latinul lenticularisok) utalhatnak.
Európában legismertebb példája az Alpok mentén figyelhetõ meg, itt a déli fõnként nevezett esetben a dél felõl érkezõ levegõ a hegygerinceken átbukva a hegység északi oldalán idézi elõ ezt a száraz, meleg szelet.
A fõnös hatás nálunk az Alpokalján is megfigyelhetõ kisebb mértékben nyugatias, délnyugatias szél esetén.