A nitrogén a baktériumok anyagcseréjét gyorsítja fel, és ha nem kiegyensúlyozott a talajbaktériumok közössége, akkor pl. a jelen lévő szerves anyagokból is termelhetnek savakat. Ezért jobb a "bio" gazdálkodás,…
A nitrogén a baktériumok anyagcseréjét gyorsítja fel, és ha nem kiegyensúlyozott a talajbaktériumok közössége, akkor pl. a jelen lévő szerves anyagokból is termelhetnek savakat. Ezért jobb a "bio" gazdálkodás, tartamkísérletekben még gazdaságosabb is... kiegyenlítettebb termésekkel és kisebb vízigénnyel/jobb vízmegtartással. David Pimentel tartamkísérleteit érdemes elolvasni. Ezért gond pl., ha az állati trágyában gyógyszermaradék van; az ilyen "tápanyag" nem csak a halastóban, hanem a szántóföldön is érdekes dolgokat tud művelni... - azáltal, hogy borítja a mikrobiotát, és a környezet anyagcsere folyamatait. A talaj élő komplex rendszer, ahol a bacik a kaját (N, P, S, K) egymás szájába adogatják. Ha a láncból csak egyet kilövünk ( pl. antibiotikummal, amire lehet sokkal érzékenyebb, mint a mi pocakunk hétpróbás bacijai,) borulni fog a lánc.
A jó megoldás az egészséges, nem szétszántott, nem széttrágyázott talaj, amin esetleg másodvetemény is van... ne verjetek meg érte, de én ezeket olvastam.
Pimentel és társai (2005): Organic and conventional farming systems: environmental and ecologic issues. Illinois. Régebben referáltam itt ebben a fórumban.
Ennek fizikai alapjával, a talajszerkezet állandó rombolásával, az agrárökológiából is jól ismert, intenzív talajművelési módszerek okozta globális eketalp effektussal - talajvédelem ügyben többek között - nincs mit kezdeni, amíg másodpercenként nő a lakosságszám...adott területről egyre több embert kell élelmezni...
Elmélet van dögivel.
LinkGyakorlat csak jól finanszírozott megélhetési mintaprojektekben....
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
