A galambos kísérletrõl én is olvastam, sõt úgy tudom, hogy volt egy-két próbálkozás az infrahangos és talajtöltéses kísérletre is.
Jut eszembe: vasárnap olyan ammonitesz töredéket találtam a Bakonyban, hogy még szinte mozog
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Álló- és folyóvizek
6 új kép
Különleges felhők
5 új kép
Eső, Zápor
4 új kép
Gerecse
3 új kép
Alpokalja
3 új kép
Noli írta #134Olyan is volt, de több idõvel a rengés elõtt. A hatósági parancsot az evakuálásra az állatok miatt adták ki, persze azután, hogy elõtte hetekkel már megszületett a hivatalos veszély-jelzés a várható rengésrõl, tehát a…
Olyan is volt, de több idõvel a rengés elõtt. A hatósági parancsot az evakuálásra az állatok miatt adták ki, persze azután, hogy elõtte hetekkel már megszületett a hivatalos veszély-jelzés a várható rengésrõl, tehát a geofizikai indokok alapján nyugvó hosszútávú lehetõséget párosították a népi megfigyelések adta rövidtávú lehetõségekkel. E rengést követõen építettek ki a kínaiak egy népi megfigyelõhálzatot (vagy hogy hívjam), amelynek soktízezer tagjának az volt a feladata, hogy amikor rendellenes állati viselkedést tapasztal (kioktatták õket a figyelendõ állatokról, amelyekrõl konkrét tudásuk volt, hogy valóban képesek észlelni elõjeleket, mikrorezgéseket*).
* A galamboknál csináltak spéci neurológiai kísérletet. Vannak valamely lábszári idegvégzõdéseik e madaraknak, amelyek kimondottan azokat a mikrorezgéseket veszik, amik megelõznek egy földrengést. Egy részüknek átvágták azokat az idegszálaikat, amelyek ezen jeleket szállították az agyba, a másik részüknek épen hagyták. A mesterségesen elõodézett mikrorengéskor az épen hagyott idegû galambok felreppentek, a roncsolt idegûek pedig nyugisan ültek tovább a földön, ezzel bizonyították, hogy a galambok pl. így érzik elõre a földrengést.