Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is. :) Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak…
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is.
Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak köszönhetõk, tehát a feszültségért az afrikai lemez Európának nyomódása felelõs. (A konkrét térségben a "mocorgás" az utóbbi pár millió évben annyit jelent, hogy a Bükk viszonylag gyorsan emelkedik, míg az Alföld süllyed, miközben oldalirányú elmozdulások is zajlanak.) A történelmi földrengések térképén: Link is látszik, hogy hazai viszonylatban "mozgékony" területrõl van szó.
Hogy miért épp most oldódott ki a feszültség, valószínûleg számos különbözõ törés mentén szinte egyszerre? Ehhez már tényleg lehet köze a nagy vízmennyiségnek, aminek egy része a törések mentén hamar nagy mélységbe juthat, ott pedig "csúszópályaként" épp annyival könnyíti meg az elmozdulást, amennyi a rengésekhez kell. Természetesen csak akkor lesz ebbõl rengés, ha a feszültség már eleve megvolt, tehát teljesen egyetértek azzal, hogy ha most nem jön a víz, akkor még pár évtizedig halmozódik a feszültség, és nem 2-3-as, hanem 3-4-es rengésekben oldódik ki. (De valószínûleg nem ilyen sûrû sorozatban, hanem egyszer itt, tíz év múltán ott, tehát nem kapnánk fel rá ennyire a fejünket.)
A másik felvetésre: szerintem egy Tisza-tó nagyságú víztömeg, vagy akár a Bükk karsztvíztömegének változása az ilyen mélyen lévõ törések számára a "kolibritoll az Airbuson" kategória. A víz szerepe sokkal inkább a törések menti mozgás megkönnyítése. Ha a besajtolással mûködõ geotermikus erõmûvek nem feszültséggel teli, össze-vissza töredezett területeken mûködnének, ott valószínûleg õk sem okoznának földrengést... Persze stabil, vastag kéregre meg nincs értelme ilyesmit építeni, mert ott általában a hõenergia is kevéske.
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is. :) Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak…
A talin is szóba került a kérdés: ott többeknek elmondtam, mit gondolok a miskolci rengésekrõl, leírom ide is.
Abban biztos vagyok, hogy a rengések az eddig is meglévõ, idõrõl idõre megmoccanó törésvonalaknak köszönhetõk, tehát a feszültségért az afrikai lemez Európának nyomódása felelõs. (A konkrét térségben a "mocorgás" az utóbbi pár millió évben annyit jelent, hogy a Bükk viszonylag gyorsan emelkedik, míg az Alföld süllyed, miközben oldalirányú elmozdulások is zajlanak.) A történelmi földrengések térképén: Link is látszik, hogy hazai viszonylatban "mozgékony" területrõl van szó.
Hogy miért épp most oldódott ki a feszültség, valószínûleg számos különbözõ törés mentén szinte egyszerre? Ehhez már tényleg lehet köze a nagy vízmennyiségnek, aminek egy része a törések mentén hamar nagy mélységbe juthat, ott pedig "csúszópályaként" épp annyival könnyíti meg az elmozdulást, amennyi a rengésekhez kell. Természetesen csak akkor lesz ebbõl rengés, ha a feszültség már eleve megvolt, tehát teljesen egyetértek azzal, hogy ha most nem jön a víz, akkor még pár évtizedig halmozódik a feszültség, és nem 2-3-as, hanem 3-4-es rengésekben oldódik ki. (De valószínûleg nem ilyen sûrû sorozatban, hanem egyszer itt, tíz év múltán ott, tehát nem kapnánk fel rá ennyire a fejünket.)
A másik felvetésre: szerintem egy Tisza-tó nagyságú víztömeg, vagy akár a Bükk karsztvíztömegének változása az ilyen mélyen lévõ törések számára a "kolibritoll az Airbuson" kategória. A víz szerepe sokkal inkább a törések menti mozgás megkönnyítése. Ha a besajtolással mûködõ geotermikus erõmûvek nem feszültséggel teli, össze-vissza töredezett területeken mûködnének, ott valószínûleg õk sem okoznának földrengést... Persze stabil, vastag kéregre meg nincs értelme ilyesmit építeni, mert ott általában a hõenergia is kevéske.
Egy geológus télleg jól jönne :-) De sztem talin van és kisebb gondja is nagyobb a kérdésünknél. Addig is kontárkodhatunk kedvünkre.:-)) Én se azt gondolom, hogy jelen esetben ilyesmi játszik szerepet, csak az…
Egy geológus télleg jól jönne :-) De sztem talin van és kisebb gondja is nagyobb a kérdésünknél. Addig is kontárkodhatunk kedvünkre.:-))
Én se azt gondolom, hogy jelen esetben ilyesmi játszik szerepet, csak az összefüggés jutott eszembe. Totálisan ki se zárnám azonban, hisz hiába van szikla, egy esetlegesen lejutó víz x km mélységben már kis elmozdulást azért elõidézhet pl. egy kis repedés tágításával.
A legvalószínûbbnek azt tartom, hogy tényleg az afrikai lemez északra nyomulása csinálja, ahogy kell, örüljünk neki, hogy a mozgása ilyen kis rengésekben nyilvánul meg, s nem "várja össze" a feszültséghalmozódást egy jó 7-es rengésig...
A nyomulás mértékére jellemzõ adat: hazánk területe évente egy focipályányival csökken.
Szép napot! Berkes Zoltán kiváló és neves meteorológus behatóan foglalkozott a Hold esetleges földi (idõjárási) hatásaival. Hogy valóban létezne valamilyen hatása égi kisérõnknek a földi légkörre, nem jutott teljesen…
Szép napot! Berkes Zoltán kiváló és neves meteorológus behatóan foglalkozott a Hold esetleges földi (idõjárási) hatásaival. Hogy valóban létezne valamilyen hatása égi kisérõnknek a földi légkörre, nem jutott teljesen egyértelmû eredmény(ek)re. A terjedelmes (és nem csak erre a témakörre szoritkozó) tanulmány 1970-ben jelent meg.
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a…
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a Bolygó-Hold-Nap együttállás periodikus ismétlõdése is.
De szeretném egyszer együtt látni sok földtani-csillagászati témában Juhász Árpád és Almár Iván tudósokat egy kis vita témában..
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a…
A számok halmazán nem vagyok otthon, de el tudom képzelni.De valami mégis lehet a háttérben amirõl még mi sem tudunk, pedig lehet hogy kézzel-fogható valami. Lehet ez a centrifugális erõ, nyíróerõ, tömegvonzás, és a Bolygó-Hold-Nap együttállás periodikus ismétlõdése is.
De szeretném egyszer együtt látni sok földtani-csillagászati témában Juhász Árpád és Almár Iván tudósokat egy kis vita témában..
A Nap tömege a Földének 333000-szerese, a Hold tömege a Földének 0.0123-szerese. Szerintem az összeadódó hatásban a Hold szerepe olyan, mintha egy A380-as gép fogyasztását befolyásolná egy kolibritoll, ami a fedélzeten…
A Nap tömege a Földének 333000-szerese, a Hold tömege a Földének 0.0123-szerese. Szerintem az összeadódó hatásban a Hold szerepe olyan, mintha egy A380-as gép fogyasztását befolyásolná egy kolibritoll, ami a fedélzeten van vagy nincs.
Én nem a teleholdra apellálok, hanem a Hold-Föld-Nap vonzás erejének az erõsségében. Ilyenkor a Hold-Nap kiegyensúlyozhatja egymást, és megnövekedhet a Föld gravitációs ereje, ez okozta már a nagy szárazföldi, ázsiai…
Én nem a teleholdra apellálok, hanem a Hold-Föld-Nap vonzás erejének az erõsségében.
Ilyenkor a Hold-Nap kiegyensúlyozhatja egymást, és megnövekedhet a Föld gravitációs ereje, ez okozta már a nagy szárazföldi, ázsiai rengéseket is, de bizonyítottan nem állítom, nem néztem utána, de úgy érzem, akkor vannak nagyobb rengések.
Ez a telehold + árapályos összefüggés dolog érzékeny terület... Nyilvánvalóan hat a földmélyi folyamatokra is az árapály, de ez nincs ilyen direkt összefüggésben a kipattanó rengések idejével. Van egy amerikai ürge, aki…
Ez a telehold + árapályos összefüggés dolog érzékeny terület... Nyilvánvalóan hat a földmélyi folyamatokra is az árapály, de ez nincs ilyen direkt összefüggésben a kipattanó rengések idejével. Van egy amerikai ürge, aki hasonló a mi D. Misi bácsinkhoz, csak õ rengéseket "jelez elõre", megvásárolható táblázatokban, ami persze nem nyilvános, utólag ezeket "verifikálja". Link
Nyilvánvalóan tudományosan NEM elismert a munkássága.
Szóval én azért nem gondolom, hogy a vámpírok és vérfarkasok csinálják a földrengéseket. :-)
Én is erre gondolok, a sok csapadék rétegnyomásának, a hegységek elõtt nem sok kilométerrel.Vagy a víz (elsíkozitotta) a kõzet kötéseket, és ezért lehetnek ezek a Slip-rengések? Nem olvastam a rengések mélységérõl, csak…
Én is erre gondolok, a sok csapadék rétegnyomásának, a hegységek elõtt nem sok kilométerrel.Vagy a víz (elsíkozitotta) a kõzet kötéseket, és ezért lehetnek ezek a Slip-rengések? Nem olvastam a rengések mélységérõl, csak a centrumát mérték be?
Várjunk még talán pár napot, akkor lesz telehold,és utána. Szerintem akkor vannak a nagyobb beszakadások, az árapály sokat jelenthet.
A geotermikus erõmüvek okozta rengésekrõl láttam egy dokumentumfilmet is; Németországban, bizonyos tulajdonságú talajrétegezettség esetén meg is tiltották a próbafúrásokat is. Hogy a nagy mennyiségben hullott csapadék a…
A geotermikus erõmüvek okozta rengésekrõl láttam egy dokumentumfilmet is; Németországban, bizonyos tulajdonságú talajrétegezettség esetén meg is tiltották a próbafúrásokat is.
Hogy a nagy mennyiségben hullott csapadék a mostani 9-11 km-es fészekmélységeben kialakult rengések kiváltója lehet-e, nem tudom; csupán hasból azt mondanám, hogy nem, hiszen ezen mélységekben már nem "föld" (ami megfolyhat), hanem "szikla" van. De ez csak találgatás részemrõl. Egy geológus kollegától kérnék szépen információt
És még egy hír: tegnap este 23:10-kor Zalaegerszeg környékén volt egy 2,7-es rengés, 4 km-es fészekmélységben. Aktív lett kis országunk.
