Tényleg nagyon sok tényezõs. Jóval Csepel alatt (nem tudom, mennyire) tud a jég elakadni, beállni. 83/84, vagy 84/85 telén állt be ott a Duna hosszabb idõre. Emlékeim szerint elég hosszú ideig kitartott a beállás, de a…
Tényleg nagyon sok tényezõs. Jóval Csepel alatt (nem tudom, mennyire) tud a jég elakadni, beállni. 83/84, vagy 84/85 telén állt be ott a Duna hosszabb idõre. Emlékeim szerint elég hosszú ideig kitartott a beállás, de a torlódásos beállás talán a Csepel sziget felsõ részét sem igen érte el, felette zajlott. Nyilván alulról bontották is a jégtörõk rendesen, hogy jelentõs visszaduzzasztást okozó dugó ne alakulhasson ki. Szolnoknál akkor annyira beállt a torlódott jég, hogy egy hülye 3,1415926535898... (bocs modik, de még rendkívül qltúrált voltam) óvónõ keresztülvezetett a beállt Tiszán egy óvodás csoportot. MTV Híradó által bemutatva.
A Duna Budapestnél nem tud beállni (jobban mondva be tud, de ahhoz két - három - négy hét mínusz tizenhúsz °C smafu), nem tud sehol elakadni a jég. A meder mély, gyakorlatilag parttól partig azonos a mélység. A meder szûk, a sodrás erõs. Az 1838-as jeges árvíz manapság elképzelhetetlen. Egyik oka: Budapest környékén a meder anyaga kiváló építõ anyag, a kitermelhetõ mélységig kitermelték. A part burkolt, meredek, sima, a zajló jég nem akadhat el.
A Tisza egész más, sokkal inkább természet közeli, a meder esése kisebb, a szabályozások ellenére meanderezõ, a meder anyaga miatt is inkább relatíve szélesebb és sekélyebb, a vízhozama is kisebb. Emiatt ott kisebb sebességek alakulnak ki, a parti jég és a torlódás könnyebben kialakul a kanyarulatokban, a gázlóknál. Olyankor, amikor a Dunán a jégtörõk csak megelõzési céllal aprítják a jégtáblákat a kritikus helyeken, a Tiszán már alulról bontani kell a torlaszokat.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
