Nimbostratus az Altostratus-tól elsõsorban az különbözeti meg, hogy hogy az As viszonylag sima alapú réteget képez, a Ns viszont rendszerint különbõzõ vastagságú, hatalmas tömbök teljesen összeálló rétegzõdésû, alapja nagyon szakadozott, tépett jellegû, és ami még fontosabb, lényegesen alacsonyabb szinten helyezkedik el, mint az As. Folyamatos csapadékot mindkét felhõ adhat, váltakozó erõsségû esõt, havas esõt, havazást (látványos intenzitásváltás a Ns-ból fordul elõ: megfigyelhetõ, amikor egy-egy vastagabb része kerül fölénk, a csapadék szinte azonnal megerõsödik), de mindkét felhõfaj hullathat szitáló csapadékot is (itt szitáló esõre gondolok), amint azt az OMSZ gondozásában 1968-ban megjelent, s az észlelõ-meteorológusok számára készített Felhõkönyv is jegyzi. Kisebb hibái, hiányosságai (azok távolról sem az As nsmut-ra vonatkoznak) ellenére nagyon jó munka, napjainkban messze megállja a helyét.
Írásom második bekezdésében említettem, miszerint az As és az Ns egyidejûleg is jelen lehet az égen (mégpedig gyakran). A két felhõfaj vonulási iránya olykor megegyezik, máskor eltér, olyannyira, hogy a tartós, gyenge intenzitású esõt hullató, DNY-ról vonuló As alatt ÉNY-ról Ns érkezik, s alig borítja be az égboltot, közepesen erõs esõt észlelünk. Az eltérés lehet 180 fokos is (As D-rõl, Ns É-ról.) Az As ilyenkor még a melegfronti szektorban hullatja csapadékát, a Ns az alsó szinten érkezik a beszivárgó hideg levegõvel.
Szitálhat-e az esõ a Ns-ból? Igen. Ezt fõleg a csapadékforma változásai erõsítik meg. Közepesen erõs esõ rövid idõ alatt átmehet erõs szitálássá, amelyet nem túl hosszú idõ elteltével újra esõ - akár intenzív - válthat fel. A jelenség kétszer-háromszor még megismétlõdhet. Kizárhatjuk annak a lehetõségét, hogy a szitálás idejére az Ns "Stratus nsgen-é alakul, többször is, hiszen megfigyeléseim szerint a Ns alapja változatlanul tépett alakú, és nem süllyed meg a szitálás idejére.
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
