Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
Infó
Ha van egy nem túl nagy placc vagy széles nyiladék, akkor télen egy lombhullató erdõnél (pl. bükkös) nem lesz alámérés. Ha lenne is alámérés a fatörzsek, faágak okozta, az árnyékolóra érkezõ sugárzáscsökkenés miatt, azt…
Ha van egy nem túl nagy placc vagy széles nyiladék, akkor télen egy lombhullató erdõnél (pl. bükkös) nem lesz alámérés. Ha lenne is alámérés a fatörzsek, faágak okozta, az árnyékolóra érkezõ sugárzáscsökkenés miatt, azt a másik fákról érkezõ diffúz sugárzás kompenzálja. Lebutítva a lényeg: télen nincs sötétebb a lombhullató erdõkben, mint a mezõn. Nyáron, pontosabban, amikor a fák kilombosodottak más a helyzet, akkor a maximumra hatást gyakorol az erdõ, kevesebb lesz az, de ha van egy kicsit is nyitott terület az állomásnál, akkor az éjszakai minimumoknál az erdõ hatása kimutathatatlan, csak zárt erdõben lesznek magasabb minimumok. Ezek kizárólag derült/gyengén felhõs égbolt esetén érvényesek, ha erõsen felhõs/borult az égbolt, akkor az erdõnek se nappal, se éjszaka semmiféle hatása nincs a hõmérsékletre, nem számít, hogy zárt vagy nyitott helyen történik a mérés. Tudom, mert több éve mérek ilyen körülmények között.
Az olyan állomásokon, ahol az erdõnek van a maximumra befolyásoló hatása, pozitív mellekhatás, hogy nagyon jól detektálható a maximumokkal, hogy az adott évben mely nap körüli héten lombosodott ki az erdõ és volt jelentõsebb lombhullatás.
Picike2011: Minden sugárzó felszín a fölötte levõ 3-5 m-es légrész hõmérsékletének alakulását jelentõsen befolyásolja, a fû is. De ugye kellett valami olyan egységesítés a taljafelszínre ami sokfelé jellemzõ, fû pedig gyakori növény a bolygón.
