Gyengül a sarki örvény: Hidegen indulhat a november
Segítséget kérnék, nem tudom, hogy van-e valamilyen definíció a zord tél fogalmára? Kerestem itt is, ott is, de nem találtam pontos definíciót.
Segítséget kérnék, nem tudom, hogy van-e valamilyen definíció a zord tél fogalmára? Kerestem itt is, ott is, de nem találtam pontos definíciót.
Egészen pontosan 21-es válasza: "A bõvített észlelõi jogot automata osztja ki és vonja meg. A feltétel 100 érvényes észlelés megléte, amelybõl a hibás/javított/törölt észlelések száma nem haladhatja meg a 10%-ot."
Egészen pontosan 21-es válasza:
"A bõvített észlelõi jogot automata osztja ki és vonja meg. A feltétel 100 érvényes észlelés megléte, amelybõl a hibás/javított/törölt észlelések száma nem haladhatja meg a 10%-ot."
Szia! Azt hiszem, hogy meg kell lenni a 100 észlelésednek. A másik meg, hogy az észlelések 10%-a ne legyen kimoderálva ha jól emlékszem vissza 2011-re mikor én megkaptam automatikusan.
Szia!
Azt hiszem, hogy meg kell lenni a 100 észlelésednek. A másik meg, hogy az észlelések 10%-a ne legyen kimoderálva ha jól emlékszem vissza 2011-re mikor én megkaptam automatikusan.
Sziasztok! Mit kell tennem ahhoz, hogy használhassam a professzionális észlelõi felületet?
Sziasztok! Mit kell tennem ahhoz, hogy használhassam a professzionális észlelõi felületet?
Ez a kezdõdõ hûvös idõszak szerintetek mennyire fogja lehúzni a középhõmérsékleteket a hónap végére? Lehet, hogy a hónap második felében tapasztalható hûvös idõ majd teljesen lenyomja az eddig összegyûjtött pozitív…
Ez a kezdõdõ hûvös idõszak szerintetek mennyire fogja lehúzni a középhõmérsékleteket a hónap végére? Lehet, hogy a hónap második felében tapasztalható hûvös idõ majd teljesen lenyomja az eddig összegyûjtött pozitív anomáliát, s csak átlag körül zárunk majd mint idén júniusban? vagy egy 2013 augusztusihoz hasonló 2 fok körüli pozitív anomália azért összejöhet?
Én viszont június közepén regisztráltam, de még nem kaptam jogot De azért köszi a választ!
Én viszont június közepén regisztráltam, de még nem kaptam jogotDe azért köszi a választ!
A szabályzat http://metnet.hu/?m=szabalyzat vagy a Képtár felhasználási feltételek http://www.metnet.hu/?m=keptar biztosan írja valahol. Emlékeim szerint 30+ napos regisztráció szükséges, ha az megvan, akkor a Metnet…
Még egy adag: ECM vagy ECMWF: az "európai" modell (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, igazából a modell neve IFS - Integrated Forecast System) GFS: az "amerikai" modell (Global Forecast System, futtatja…
Még egy adag:
ECM vagy ECMWF: az "európai" modell (European Centre for Medium-Range Weather Forecasts, igazából a modell neve IFS - Integrated Forecast System)
GFS: az "amerikai" modell (Global Forecast System, futtatja az NCEP - National Centers for Environmental Predictions)
JMA: japán meteorológiai szolgálat és meteorológiai modellje
BOM: ausztrál met. szolgálat és modell
UKMO: brit met. szolgálat és modell
RH: relatív páratartalom
Tmin: minimumhõmérséklet
Tmax: maximumhõmérséklet
Takt: aktuális hõmérséklet
DP: harmatpont
NAO: Észak-Atlanti Oszcilláció
AO: Arktikus Oszcilláció
TI: Thomson-index
LI: Lifted-index
CAPE: feláramlások rendelkezésre álló energiája (Convective Available Potential Energy)
Mi kell ahhoz, hogy képfeltöltési jogot kapjak?
Mi kell ahhoz, hogy képfeltöltési jogot kapjak?
Úgy lehetséges, hogy egy moderátor kiosztja neked a képfeltöltési jogot, aztán a jobbra fenn lévõ "Adatlapom" linkre kattintva értelemszerûen. http://www.metnet.hu/?m=szemelyes-adatok
Úgy lehetséges, hogy egy moderátor kiosztja neked a képfeltöltési jogot, aztán a jobbra fenn lévõ "Adatlapom" linkre kattintva értelemszerûen. Link
Sziasztok! Szeretnék avatart feltenni a "napocska" helyére. Hogy lehetséges ez? Köszi szépen!
Sziasztok!
Szeretnék avatart feltenni a "napocska" helyére.
Hogy lehetséges ez?
Köszi szépen!
Kérdezni szeretném; mi a metneten is emlegetett idõjárási események rövidített a magyarázata? ( MRK.- és társai) Jó lenne csak sorokban leírni, majd késõbb táblázatba is szerkeszteni. Köszönöm!
Kérdezni szeretném; mi a metneten is emlegetett idõjárási események rövidített a magyarázata?
( MRK.- és társai)
Jó lenne csak sorokban leírni, majd késõbb táblázatba is szerkeszteni.
Köszönöm!
Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését. Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk…
Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését.
Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk alja magasabban van, még ha árnyékoló szürke felhõ borít 7-8 oktát akkor is.
Azt hinné az ember, hogy ha a kifagyást okozó légréteg (ahol a bárányfelhõk lapos, tükrözõ alja tszf. elhelyezkedik) alacsonyan van, akkor adott páratartalom kisebb légoszlopba szorul össze, és a kifagyott (szép fehér) felhõtorony pedig, miután a belsõ hõkavargást lejátszotta, elõbb-utóbb esõ formájában mégiscsak a földre jut.
És ha pedig a felhõk alja magasan van, mert a magasban meleg van, akkor
1.) esetleg elpárolog az esõ, mire földre érne,
2.) ugyanaz a vízmennyiség nagyobb térfogatban oszlik szét, és talán ki se csapódik,
3.) az árnyék hiánya miatt még a talaj is jobban melegszik, és esetleg a magasban még melegebb lesz...
kérem szépen, segítsetek, hogy megértsem, hogyan mûködnek ezek a dolgok.
tisztelettel, Márta
Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését. Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk…
Azt szeretném kérdezni, hogy a magasabb légrétegek melegebb volta, okozhatja -e a kihullható csapadék csökkenését.
Az utóbbi években gyakrabban látom, kölökkoromhoz képest, hogy felhõ van/esõ nincs, illetve a felhõk alja magasabban van, még ha árnyékoló szürke felhõ borít 7-8 oktát akkor is.
Azt hinné az ember, hogy ha a kifagyást okozó légréteg (ahol a bárányfelhõk lapos, tükrözõ alja tszf. elhelyezkedik) alacsonyan van, akkor adott páratartalom kisebb légoszlopba szorul össze, és a kifagyott (szép fehér) felhõtorony pedig, miután a belsõ hõkavargást lejátszotta, elõbb-utóbb esõ formájában mégiscsak a földre jut.
És ha pedig a felhõk alja magasan van, mert a magasban meleg van, akkor
1.) esetleg elpárolog az esõ, mire földre érne,
2.) ugyanaz a vízmennyiség nagyobb térfogatban oszlik szét, és talán ki se csapódik,
3.) az árnyék hiánya miatt még a talaj is jobban melegszik, és esetleg a magasban még melegebb lesz...
kérem szépen, segítsetek, hogy megértsem, hogyan mûködnek ezek a dolgok.
tisztelettel, Márta
Sziasztok! Olyan kérdésem lenne, hogy a zivatarok kialakulásának helyzetére milyen térképeket szükséges átnézni, elemezni?
Sziasztok!
Olyan kérdésem lenne, hogy a zivatarok kialakulásának helyzetére milyen térképeket szükséges átnézni, elemezni?
Itt http://www.weathercast.co.uk/myweather.html lépj be a régi jelszavaddal és látni fogod "Model data"-nál az ECM és a GFS térképeit.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280047 - 2015-07-07 12:04:45)
Itt Link lépj be a régi jelszavaddal és látni fogod "Model data"-nál az ECM és a GFS térképeit.
Megtudja valaki mondani hogy lehet ide regisztrálni? Nem találom a regisztrációs fület. Már régebben regisztráltam de nem tudok belépni.. az ecm-et szeretném elérni de nem találok olyan oldalt ahol labilitást látok…
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#280039 - 2015-07-07 11:05:2
Megtudja valaki mondani hogy lehet ide regisztrálni? Nem találom a regisztrációs fület. Már régebben regisztráltam de nem tudok belépni.. az ecm-et szeretném elérni de nem találok olyan oldalt ahol labilitást látok stb...
Link
Nem kizárt, hogy ugyanazzal állunk szemben, mint a levegõ hõmérsékletének mérésekor. Kitudja mindenhol ugyanolyan helyen mérik-e!? Úgy értem van ahol nyugodt csendesebb öbölben ahol jobban felmelegszik, máshol meg…
Nem kizárt, hogy ugyanazzal állunk szemben, mint a levegõ hõmérsékletének mérésekor.
Kitudja mindenhol ugyanolyan helyen mérik-e!?
Úgy értem van ahol nyugodt csendesebb öbölben ahol jobban felmelegszik, máshol meg erõsen hullámzó, átkeverésre hajlamosabb részen, vagy ahol pont olyan áramlás van helyileg, hogy a vizet alulról keveri fel, ami ugye hidegebb.
Mi lehet az oka, a Földközi-tenger pöttyös hõmérsékleti térképének? http://www.wetterzentrale.de/pics/Reursst.gif Fõleg mondjuk az Adriai-tengert nézve érdekes, zárt rész relatív, szinte homogén T, víz mélységben sincs…
Mi lehet az oka, a Földközi-tenger pöttyös hõmérsékleti térképének? Link Fõleg mondjuk az Adriai-tengert nézve érdekes, zárt rész relatív, szinte homogén T, víz mélységben sincs nagy különbség.
Gyakorlatilag semennyiben. Az általános légkörzés okán éppen oda esik a passzát leszálló ága, vagyis az Egyenlítõ környékén feláramló levegõ ott süllyed le. Ennek köszönhetõ, hogy az Afrika és Kis-Ázsia közé beékelõdött…
Gyakorlatilag semennyiben. Az általános légkörzés okán éppen oda esik a passzát leszálló ága, vagyis az Egyenlítõ környékén feláramló levegõ ott süllyed le. Ennek köszönhetõ, hogy az Afrika és Kis-Ázsia közé beékelõdött szûk tengereknek sincs semmilyen hatásuk a klímára (azt kivéve, hogy a part közeli szûk sávban kissé hûvösebb van), azokat is sivatagos területek övezik.
Ha egy kicsit délebbre lenne, akkor lehetne esetleg némi hatása nyáron, amikor az ITCZ északabbra húzódik, mivel plusz látens hõt biztosítana a trópusi zivatarrendszereknek. Bár az is igaz, hogy a növényi párologtatás sokkal hatékonyabb felhõképzõdés szempontjából, mint a nyílt vízfelületrõl történõ párolgás. Ez még itthon is megfigyelhetõ néha, amikor a Balaton felõl fújó szél kinyírja a gomolyokat egy szûk sávban a tó (akár tágabb) környezetében.
Mostanában elgondolkodtam (nem tudom miért) ezen a teljesen abszurd dolgon. A képen látható tó, ha létezne, mennyiben változtatna Afrika klímáján? :÷i
Mostanában elgondolkodtam (nem tudom miért) ezen a teljesen abszurd dolgon. A képen látható tó, ha létezne, mennyiben változtatna Afrika klímáján?![]()

Nekem még az tûnt fel hogy térségemben éjszaka nagyobb eséllyel kíséri kiadós csapadék a zivatarokat nagyobb területen, mint mondjuk napközben. :)
Nekem még az tûnt fel hogy térségemben éjszaka nagyobb eséllyel kíséri kiadós csapadék a zivatarokat nagyobb területen, mint mondjuk napközben.![]()
Köszi mindenkinek, aki hozzászólt. Igazából ilyenkor jövök rá, hogy mennyire rohadtul nem értek én ehhez. :D De azért jó néha okoskodni így is. :) Nagyjából egyébként beigazolva érzem a primitív megfigyeléseim és…
Köszi mindenkinek, aki hozzászólt. Igazából ilyenkor jövök rá, hogy mennyire rohadtul nem értek én ehhez.De azért jó néha okoskodni így is.
Nagyjából egyébként beigazolva érzem a primitív megfigyeléseim és elképzeléseim.
A dörgéses témához... Én is megfigyeltem ezt. Majd amikor lesz egy jó kis MKR. És elvonul a mûsor, már csak csendes esõ van a visszamaradó, szétterülõ üllõbõl... Na akkor figyeljétek, hogy amikor 10-15percenként megszólal a cucc és jön egy hosszan elnyúló dörgés, utána általában jönnek a nagyobb cseppek és az intenzitás is nõ.
Látom, alább már meg is lett ez a dolog cáfolva, de valamiért akkor nemcsak én vettem ezt észre.
Nálunk a május 6.-i erdõt pusztító esti vihar (21-22 óra) szinte csak felhõvillámot produkált. A kisülések egymásba értek, folyamatos volt a morajlás a 6-7 oktás égbolton. A pusztító szél elõbb érkezett. Vége felé…
Nálunk a május 6.-i erdõt pusztító esti vihar (21-22 óra) szinte csak felhõvillámot produkált. A kisülések egymásba értek, folyamatos volt a morajlás a 6-7 oktás égbolton. A pusztító szél elõbb érkezett. Vége felé erõsödött a csapadék hullás,akkor volt 3-4 lecsapó is.( készítettem egy videót is, de megnézem nem-e töröltem )
Szerintem nem pont erre értette, hanem késöbb, a csapadékhullás folyamán, tehát amikor már böven átment a peremfelhö. En is emlékszem ilyenekre, de semmi összefüggést nem látok a teljesen lokális, azaz csak az adott…
Szerintem nem pont erre értette, hanem késöbb, a csapadékhullás folyamán, tehát amikor már böven átment a peremfelhö. En is emlékszem ilyenekre, de semmi összefüggést nem látok a teljesen lokális, azaz csak az adott észlelöpontra jellemzö pillanatnyi csapadékintenzitás és a korántsem ilyen lokális "nagy lecsapó" villám között, amit elég nagy területen észlelhetnek közeli lecsapóként, mondjuk legalább 1-1,5 km-es sugarú körben a villám körül.
Mivel a csapadékintenzitás zivatarban ált. igen gyorsan változik, másodpercröl-másodpercre is, így egy villamnak nem nagy kunszt pontosan két intenziv szakasz között "lecsapnia", föleg, ha a kevésbé intenziv szakaszok hosszabbak vagy gyakoriabbak. Ezeket aztán villam ide vagy oda, intenzivebb csapadékú szakasz követheti, így villámlást követöen úgy tünhet, mintha "amiatt" nött volna meg az intenzitás.
De ha valaki tudd jobbat, leirhatja
Kíváncsi vagyok. :) Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz. :)
Kíváncsi vagyok.Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz.
" nagyobb lecsapok után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása." Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a peremfelho és a vaskos csapadék határán csapkod le a legtöbb villám, így ha megtapasztalod…
" nagyobb lecsapok után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása."
Véleményem szerint ennek az az oka, hogy a peremfelho és a vaskos csapadék határán csapkod le a legtöbb villám, így ha megtapasztalod a hirtelen közelben bevágó lecsapot akkor pillanatok kérdése hogy a markáns csapadéksav rádhuzodjon.
De elõfordul az is hogy pont a határán maradasz és megúszod a kiadós erõs csapadékot, ellenben sokáig élvezheted a dübörgõ lecsapokat a közelben.
Na ezt imádom.
Izgató kérdések ezek, valóban. Egyébként megfigyeléseidet nagyjából meg tudom erõsíteni én is. Tudtommal a töltésmegosztást a vízcseppek fagyása idézi elõ, tehát valahol a halmazállapot-változás tájékán kellene…
Izgató kérdések ezek, valóban. Egyébként megfigyeléseidet nagyjából meg tudom erõsíteni én is.
Tudtommal a töltésmegosztást a vízcseppek fagyása idézi elõ, tehát valahol a halmazállapot-változás tájékán kellene kapirgálni (bár az okosok nyilván már teljesen kivesézték a témát)
Az is nagyon érdekes (magam is többször megfigyeltem), hogy nagyobb lecsapók után nemegyszer szinte rögtön hirtelen megnõ az esõ intenzitása. Erre a jelenségre többféle magyarázat van, jó lenne, ha valaki errõl is írna valamit.
Sziasztok! :) Nagyon ritkán írok be ide, de az egyik nap morfondíroztam egy kicsit. Lehet nagyon amatõr és lényegtelen kérdést teszek fel, de érdekelne valami. Miért van az, hogy az egyik zivatar ontja a lecsapókat, a…
Sziasztok!Nagyon ritkán írok be ide, de az egyik nap morfondíroztam egy kicsit. Lehet nagyon amatõr és lényegtelen kérdést teszek fel, de érdekelne valami.
Miért van az, hogy az egyik zivatar ontja a lecsapókat, a másikban meg csak Cc villámok vannak? Mitõl függ, hogy a lecsapók, vagy a felhõvillámok vannak túlsúlyban?
Én azt figyeltem meg, hogy talán emelt konvekciós helyzeteknél inkább a Cg-k dominálnak, talaj alapúnál pedig inkább Cc-k. Valamint minél melegebb van, annál több a lecsapó, az igazi hõzivatarok gyakran csak recsegõs nyilakat eregetnek.![]()
Na mindegy, ezeket csak megjegyeztem.
A kérdést az elején megfogalmaztam.
Kíváncsi vagyok. :) Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz. :)
Kíváncsi vagyok.Egyszer azt hiszem, Cauchy írta régebben, hogy több száz oldalas könyvei vannak zivatarelektromosság ügyben, gondolom azokban ott lehet a válasz.