Az ilyen ensemble térképek milyen matematikai módszerrel készülnek? http://www.wetterzentrale.de/pics/Rz500m13.gif Arra gondolok, hogy tanultuk Numerikus elõrejelzésbõl, hogy lehetnek a különbözõ technikáknak elõnyei és…
Az ilyen ensemble térképek milyen matematikai módszerrel készülnek? Link
Arra gondolok, hogy tanultuk Numerikus elõrejelzésbõl, hogy lehetnek a különbözõ technikáknak elõnyei és hátrányai is. Hátrány alatt azt tanultuk, hogy ha veszünk 20 ilyen geopotenciál mezõt és azt simán kiátlagoljuk, akkor lehet, hogy egy teljesen jellegtelen képet kapunk, mert mondjuk Magyarországhoz egyik fele a futásoknak jóval magasabb, másik fele jóval alacsonyabb geopotenciális értéket rendel. Szóval ennek az átlaga egy köztes, jellegtelen érték. Ennél valószínûbb, hogy vagy magas, vagy alacsony lesz a geopotenciál a kérdéses idõszakban hazánk felett. (Ez persze légnyomással és más paraméterekkel is eljátszható.)
Ilyenkor, hogy ne egy semmitmondó mezõt kapjanak a modellezõk, inkább a mediánt, vagy a móduszt veszik talán, ennyire már nem mentünk bele, pedig ez a része nagyon érdekelt volna.
A linkelt térkép szerintem biztosan egyszerûen az ensmeble tagok (GFS-nél 20 körüli?) átlagát mutatja, azaz minden rácspontban képzik az ens. tagok számtani átlagát, majd az így elõállt mezõt ábrázolják ("Mittelwerte" = átlagos értékek)
Az így elõállt átlagolt mezõ helyzettõl függõen lehet teljesen jellegtelen, kissé jellegtelen, vagy nagyon is reális objektumokat mutató. Általában a mezõ különbözõ részei is eltérhetnek ebbõl a szempontból. A belinkelt átlagolt mezõn pl. nagyon szignifikáns a Grönlandtól Skandináviáig húzódó
ciklon, valószínû, hogy ez mind vagy a legtöbb ens.tagban szerepel is, persze különbözõ mélységgel, kiterjedéssel, középponti hellyel stb.
A ciklontól délre található, Közép-Európán is átívelõ magasnyomású híd már kevésbé jellegzetes szerintem, de még mindig sokkal jobban, mint az ettõl is délebbre található, konkrétan 0 db
izobár, azaz ott valószínûleg teljesne kiátlagolódtak az amúgy is elég sekély rendszerek...
Igazából az ilyen átlagos mezõkhöz minimum hozzá kellene nézni egy szórás-mezõt (vagy efélét), amibõl következtetni lehet arra, hogy a mezõ egyes részein mekkora a szórás az ens. tagok között, így maga az átlag is mennyire valószínû. Minél kisebb egy pontban a szórás, természetesen annál nagyobb az átlagban is megjelenõ idõjárási rendszer valószínûsége, már ha jól mûködik az ensemble elõrejelzõ rendszer...
