Hát akkor szeretettel köszöntelek földi(gyökereim Szolnok megyébõl valók) és nagyon örülök,hogy megismertelek! Õszinte vagyok:nem mertem összekapcsolni elsõre a vitorlázó repülõt (glider) a valósággal,pedig Te akkor a…
Hát akkor szeretettel köszöntelek földi(gyökereim Szolnok megyébõl valók) és nagyon örülök,hogy megismertelek!
Õszinte vagyok:nem mertem összekapcsolni elsõre a vitorlázó repülõt (glider) a valósággal,pedig Te akkor a Szandai rét állandó látogatója voltál,vagy talán vagy is.Lesz legalább kire felnéznem!
"Repülõs" múltam dióhéjban: egyik unokámnak kerestem a neten játékokat és véletlenül találtam egy szimulátoros repüléssel foglalkozó weboldalt.Néhány email-váltás és a sz.gépes program,megfelelõ joystik beszerzése után lett egy élõ,hús-vér oktatóm és intenciói alapján elkezdtem a kisgépes(Cessna 172) gyakorlást,miközben óriási mennyiségû elméleti anyaggal is meg kellett ismerkednem.Vizsga,oklevél után folytattam utasszállító gépek vezetésének és a kapcsolatos ismereteknek az elsajátításával itt is az oklevél megszerzéséig (Boeing-737).Aztán, ha lúd,legyen kövér alapon,jelentkeztem a virtuális MALEV-hez.Nagyon komoly (szerintem)elméleti vizsga és a sikeres ellenõrzõ repülés után pedig elsõ tiszti rangot kaptam és ezek után már jogom volt hivatalos járatrepülésekre,ahol valódi útvonalakat lehetett repülni,valós idõben.Ezek során központi ellenõrzõ program figyelte és rögzítette a gép vezetése közben tett legapróbb mozdulatomat is és landolás után azonnal jelezte az elért pontszámot.A program máskülönben annyira valószerû,hogy sikeres és szép landolás után hallod a hátad mögött az utasok tapsát is.Ha jól emlékszem 50-60 rögzített,repült órám van a MALÉV-nál,de sajna már vagy 3 éve egyáltalán nem repültem.
Rád meg azért nézek fel,mert valaki Makót és Jeruzsálemet említette,amikor az igazi és a virtuális repülés közötti különbséget jellemezte.Lehet benne valami!
D:RepülésSzimulátor
Szimulátor:
Régen szerettem. Még a Flight Simulatort is. Elmúlt. A valóság és a szimulátor között annyi a különbség, mint nézni egy repülõs filmet, vagy benne ülni egy igazi gépben. Az egyik illúzió, a másik a valóság. Persze, sokaknak csak az illúzió jut, be kell érniük azzal. Kár, hogy a munkám havonta csak egy szabad hétvégét enged. Pedig a hétvége az, amikor lehetne repülni - legalábbis itt, Szolnokon. De valamit valamiért, ugyebár. Meg aztán a család mellett évi néhány alkalom jut csak, amikor ki tudok menni, az meg nem sok.
Szanda:
Akárhány sportrepteret láttam szerte az országban, messze ez a legjobb elhelyezkedésû, hatalmas területtel. Sok osztrák, német pilóta kérdezte, amikor ott járt, hogy "oké, szép nagy szántó, de mekkora is a reptér?"
Mondtuk, hogy EZ a reptér. Az egész! Nem akarták elhinni, zsebkendõnyi, akadályokkal körülvett apró repterekhez vannak szokva.
Kár, hogy pár éve megy a marakodás a klubok és a honvédség között a terület miatt.